Back to top

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

Darwin pintyei jól példázzák az evolúció fejlődését
Darwin pintyei jól példázzák az evolúció fejlődését
Fotó: Wikimedia Commons/John Gould (14.Sep.1804 - 3.Feb.1881) - From "Voyage of the Beagle"
Ezt a nyomást sokan úgy ismerik, hogy csak a legerősebb maradhat életben, ahol az "erős" az az egyed, mely a legjobban alkalmazkodott az adott körülményekhez. Például az (Ausztráliában honos) tigriskígyók közül a nagyobb fejjel rendelkező "mutánsok" nagyobb prédát tudnak elfogyasztani. Az evolúció ennek a távolabbi szemlélete, amikor is a fajok megváltoznak - vagy épp újabbakká alakulnak, amivel jobban alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, melyben éppen élnek - írja a Phys.org.

Az evolúció akár egy évezredig is húzódhat.

De megfelelő körülmények között meglepően gyorsan is történhetnek változások. Ausztrália elszigeteltsége miatt az állatvilága meglehetősen egyedi. Geológiai értelemben véve nem olyan régóta vannak itt a tevék, macskák, varangyok és kutyák, melyek mára ellepték az egész kontinenst. Több millió kivadult állat, többek közt madarak és kétéltűek számára is otthont ad Ausztrália, melyek lassan alkalmazkodnak az itteni speciális környezethez.

Felgyorsulhat-e az evolúció?

Bár eddig úgy gondoltuk, hogy az evolúció egy lassú dolog, de egy nemrégiben közzétett tanulmány bizonyítja, hogy a megfelelő körülmények között akár négyszer olyan gyors is lehet, mint azt korábban becsülték.

A tanulmányban vizsgált fajoknak minden generációval 18,5 százalékkal javultak a túlélési és szaporodási képességei. Ez az igen látványos és gyors változás azt sugallja, hogy sok faj (ha nem is mind) képes alkalmazkodni a hirtelen környezeti változásokhoz.

Ausztrália kivadult fajai az emberekkel érkeztek. A kutyák először az őslakosok közötti kereskedelmi kapcsolatok révén kerültek ide, a mai Indonézia területéről. A macskák voltak a következők, melyek az európai telepesekkel az 1700-as években jöttek (vagy akár már korábban is). A tevéket az 1840-es években hurcolták be, míg az óriás varangyokat az 1930-as években. És akkor még nem beszéltünk a szarvasokról, lovakról, kecskékről, disznókról, bivalyokról, pásztormejnókról, rókákról és nyulakról.

A dingó evolúciós szempontból eltávolodott őseitől, de mégsem tekinti mindenki önálló fajnak
A dingó evolúciós szempontból eltávolodott őseitől, de mégsem tekinti mindenki önálló fajnak
Fotó: Pixabay

Ahogy a kutyák, tevék és macskák kiszabadultak, gyorsan feladták háziasított énjüket, és dingókká, kivadult tevékké és vadmacskákká váltak. Minden egyes generációjuk egyre jobban alkalmazkodott az új élőhelyükhöz, és mostanra az új fajjá válás útjára léptek Ausztráliában.

Kutya vagy dingó?

Az új guineai éneklő kutya a dingók távoli rokona
Az új guineai éneklő kutya a dingók távoli rokona
Fotó: Patti McNeal/Wikimedia Commons
A dingó helyzete óriási vitákat generál a mai napig. Mivel képes a kutyákkal kereszteződve szaporodni, így nem mindenki tekinti különálló fajnak. Egy nemrégen végzett kutatás szerint valahol a farkasok és a házi kutyák közé kéne sorolni.

A dingók megjelenéséhez kötik az erszényes farkasok kihalását Ausztrália szárazföldi részein.

A dingó legközelebbi rokona az új-guineai éneklő kutya, mely a farkasokhoz hasonlóan vonít, de van egy kis bálna-ének beütés is a hangjában. Azonban a dingó mostanra evolúciós tekintetben elszakadhatott az őseitől. Egyértelműen van bizonyíték egy egyedi szelekciós nyomásra, de ez még nem elég ahhoz, hogy külön fajnak tekintsék. A dingóknak szélesebb feje van, mint a házi kutyáknak, és emellett az ízületeik rugalmasabbak. Ugatni sem tudnak, helyette vonyítanak.

Ausztrál teve, mint faj?

A kivadult dromedárok génkészlete nem túl változatos, mivel egy kisebb csoport leszármazottjai
A kivadult dromedárok génkészlete nem túl változatos, mivel egy kisebb csoport leszármazottjai
Fotó: Pixabay
A tevék története hasonló a dingókéhoz. Az itt élő egypúpú dromedárt Afganisztánból és Pakisztánból hoztak be azért, mert jól tűri a száraz éghajlatot. Nem meglepő tehát, hogy jól érzik magukat, és több százezer él belőlük a szigetország központi területein.

Mára Ausztráliában lehet a legnagyobb vadonélő dromedár populáció az egész világon. Az egyedszámot tekintve elképzelhető, hogy elindulhat egy teljesen önálló faj kialakulása.

Azonban hiába a nagy egyedszám, alacsony a genetikai változatosság a populáción belül, mivel egy viszonylag kis egyedszámú csoportból származik az összes példány. Az alacsony genetikai változatosság egy fajnál általában azt jelenti, hogy kevésbé képes alkalmazkodni a környezeti változásokhoz.

A macskák egyre nagyobbak lesznek

A macskák esetében a háziasítás nem olyan régen történt, így a házi és a kivadult macskák között nem sok különbség van. Világszerte a macskák a legnagyobb gondot okozó inváziós faj. Ausztráliában vitték véghez a legnagyobb pusztítást, ahol az őshonos egerektől kedve a wallabikon át mindent elpusztítanak a vadonban, némely fajokat ezzel a kihalás szélére sodorva.

A kivadult macskák wallabykat is képesek elejteni
A kivadult macskák wallabykat is képesek elejteni
Fotó: Northern Territory Department of Environment and Natural Resources

A kivadult macskák ráadásul egyre nagyobbra nőnek, mára átlagosan 7 kilogrammosak, míg házi társaik 4-5 kilogramm közöttiek.

Az Ausztráliában gyakori párduchoz hasonló nagymacska-észlelésekről elképzelhető, hogy ilyen óriási kivadult macskák lehetnek, melyek 12-15 kilogrammos súlyt is elérhetik. Ezt bizonyítja egy 2005-ben elpusztított macska is, mely 1,5 méter hosszú volt az orrától a farka hegyéig, és 35 kilót nyomott.

Mi lehet az oka ennek? Az egyik magyarázat, hogy a kivadult macskákat nem ivartalanítják, így a kandúrok akár egy kisebb dingó méretét is elérhetik. Emellett úgy tűnik, a szelekciós nyomás a nagyobb testű példányoknak kedvez. Egyelőre nem tudni, hogy ez genetikai változás eredményei-e, vagy a bőven rendelkezésre álló őshonos prédaállatok miatti táplálékbőség okozza a növekedést. Normál esetben ugyanis a gigantizmus - vagy óriásnövés, amikor valami a normál méretének többszörösére nő - a szigetekre jellemző jelenség. Erre példa a komodói varánusz, vagy a mára kihalt dodó, mely gyakorlatilag egy nagyra nőtt galamb volt.

Óriás varangy: hosszabb lábú ugróbajnokok

Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz
Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz
Fotó: Pixabay
1935-ben a hírhedt óriás varangyot azért hurcolták be Ausztráliába, hogy a cukornádültetvényeket dézsmáló kártevő bogarakat sakkban tartsák. Azonban a varangyok hamarosan jóval több táplálékforrásra vetették rá magukat, miközben a hátukon lévő mérgező váladék megvédte őket. Ennek segítségével a szigetország trópusi északi részeiről, Kimberley-től egészen a keleti partvidékig terjedtek, majdnem Sydney-ig.

Ezek az úttörő példányok hosszabb lábakat növesztettek, mellyel még gyorsabban tudnak haladni.

Ráadásul Kimberley árnyas szurdokaiban az éjszakai életmódot követő varangyok némelyike nappalira váltott.

Az alkalmazkodás folyamatban van - de tényleg lesznek-e új fajok?

Gondoljunk csak Darwin híres galápagosi pintyeire. Ezeken a távoli szigeteken a pintyek több külön fajra váltak szét. A magevő pintyek vastagabb csőrt fejlesztettek ki, míg a vámpírpintyek (Geospiza septentrionalis) a nagyobb madarak vérének fogyasztásához alkalmazkodtak.

Megtörténhet-e ez Ausztráliában is? Igen - ha a körülmények megfelelőek. Tegyük fel, hogy a természetes szelekció arra készteti a kivadult macskákat, hogy egyre nagyobbak és nagyobbak legyenek.

Végül ezek az óriásmacskák a farmokról vagy az otthonokból kijáró házi macskákat nem társnak, hanem zsákmánynak tekintenék.

Ha pedig nem lesz közöttük kereszteződés, és a kisebb macskákból nem kerülnek át gének a kivadult nagyobb példányokba, a génkészlet korlátozott lesz - és egy új faj kialakulásának irányába fog haladni.

Talán egy nap lesz egy egyedülálló vadonélő ausztrál macskaféle is az egyedülálló ausztrál kutya, a dingó mellett.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Spanyol nyérc farmon jelent meg a madárinfluenza

Egy galíciai nyérc farmon hirtelen megnőtt a mortalitás még 2022 októberében. Az állatorvosok első körben a SARS-CoV-2 vírusra gyanakodtak, mely már több más országban is okozott problémákat a nyérctenyészetekben. Azonban a laboratórium a H5N1-es madárinfluenza vírusát mutatta ki. A hatóságok azonnal karantén alá vették az egész farmot, beleértve az ott dolgozó embereket is.

Vizes élőhely-rekonstrukciók a Balatonnál

Az elmúlt uniós fejlesztési ciklusban mintegy 38 milliárd forint jutott 100 ezer hektárnyi természeti környezet állapotának megjavítására, amely munka a következő ciklusban a Környezeti és energiahatékonysági operatív program Plusz 42 milliárd forintos keretéből folytatódhat - mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a balatoni vizes élőhely-rekonstrukciók projektzáró ünnepségén csütörtökön Fonyódon.

Horvátországban egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezik

Egy 39 megawatt teljesítményű naperőmű építését tervezi a legnagyobb francia zöldenergia-termelő cég horvátországi leányvállalata, a Neoen Renewables Croatia a Zárához (Zadar) közeli Policnik járásban - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap.

Egyszerű lépések az állatbarát kert kialakítása felé

Rengeteg területet elhódítottunk már a természettől gyárak építése, lakhatás és mezőgazdasági termesztés miatt. Ezzel megszámlálhatatlan élőlény életét nehezítettük meg, hiszen a természetes élőhelyek egyre csak fogyatkoznak, ahogy az emberiség mind jobban belakja, beépíti a Földet. Lelkiismereti kérdés, hogy ezek után segítsünk nekik, amiben csak tudunk.

Átadták az Európai hulladékcsökkentési hét díjait

Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte az átállást a körforgásos gazdaságra az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára Szentendrén, ahol átadta a 2022-es Európai hulladékcsökkentési hét elismeréseit.

Egy kalandos szezon értékelése

Amikor e sorokat írom, már közeledik a téli nyugalom ideje, de néha még felsejlik bennem, mi minden történt az 2022-es méhészeti évben. Ez az esztendő is tele volt élménnyel, kalanddal, tanulsággal és természetesen kihívással. Jelen írásomban a 2022-ben tapasztalt gondokat, hibákat, örömöket, tapasztalataimat szeretném megosztani az olvasókkal.

A nagymacskák kényelme is előtérbe került

A Fővárosi Állat- és Növénykert tigrisei és leopárdjai számára finomságokat is készítenek a kifutóba.

Együttműködési megállapodás az állatvédelem népszerűsítésére a nyugdíjasok körében

Ovádi Péter állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötnek a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségével, a közös munka célja az állatvédelem népszerűsítése a nyugdíjasok körében.

Jelentősen csökkent a medvék miatti riasztások száma Hargita megyében

Csaknem felére csökkent tavaly a medvék lakott területen való megjelenése miatt kiadott riasztások száma Hargita megyében - számolt be a csendőrség adataira hivatkozva az Agerpres román hírügynökség.

Madárgyűrűzési bemutató lesz a Fiumei úti sírkertben szombaton

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) budapesti helyi csoportja és a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) együttműködésében az MME szakemberei madárgyűrűzési bemutatót tartanak a Fiumei úti sírkertben január 28-án, szombaton délelőtt.