Back to top

Az inváziós jószágok a meghódított területeken új fajokká alakulhatnak

Bár azt hinnénk, hogy az evolúció egy gleccser sebességével vetekszik, azonban faji szinten ez közel sem igaz. Minden alkalommal, amikor az élőlények utódokat hoznak létre, megtörténik a természetes kiválasztódás. A napi szintű genetikai keresztezések - beleértve a mutációk kialakulását is - új generációkat hoznak létre, melyekre aztán hatni fog a szelekciós nyomás.

Darwin pintyei jól példázzák az evolúció fejlődését
Darwin pintyei jól példázzák az evolúció fejlődését
Fotó: Wikimedia Commons/John Gould (14.Sep.1804 - 3.Feb.1881) - From "Voyage of the Beagle"
Ezt a nyomást sokan úgy ismerik, hogy csak a legerősebb maradhat életben, ahol az "erős" az az egyed, mely a legjobban alkalmazkodott az adott körülményekhez. Például az (Ausztráliában honos) tigriskígyók közül a nagyobb fejjel rendelkező "mutánsok" nagyobb prédát tudnak elfogyasztani. Az evolúció ennek a távolabbi szemlélete, amikor is a fajok megváltoznak - vagy épp újabbakká alakulnak, amivel jobban alkalmazkodnak ahhoz a környezethez, melyben éppen élnek - írja a Phys.org.

Az evolúció akár egy évezredig is húzódhat.

De megfelelő körülmények között meglepően gyorsan is történhetnek változások. Ausztrália elszigeteltsége miatt az állatvilága meglehetősen egyedi. Geológiai értelemben véve nem olyan régóta vannak itt a tevék, macskák, varangyok és kutyák, melyek mára ellepték az egész kontinenst. Több millió kivadult állat, többek közt madarak és kétéltűek számára is otthont ad Ausztrália, melyek lassan alkalmazkodnak az itteni speciális környezethez.

Felgyorsulhat-e az evolúció?

Bár eddig úgy gondoltuk, hogy az evolúció egy lassú dolog, de egy nemrégiben közzétett tanulmány bizonyítja, hogy a megfelelő körülmények között akár négyszer olyan gyors is lehet, mint azt korábban becsülték.

A tanulmányban vizsgált fajoknak minden generációval 18,5 százalékkal javultak a túlélési és szaporodási képességei. Ez az igen látványos és gyors változás azt sugallja, hogy sok faj (ha nem is mind) képes alkalmazkodni a hirtelen környezeti változásokhoz.

Ausztrália kivadult fajai az emberekkel érkeztek. A kutyák először az őslakosok közötti kereskedelmi kapcsolatok révén kerültek ide, a mai Indonézia területéről. A macskák voltak a következők, melyek az európai telepesekkel az 1700-as években jöttek (vagy akár már korábban is). A tevéket az 1840-es években hurcolták be, míg az óriás varangyokat az 1930-as években. És akkor még nem beszéltünk a szarvasokról, lovakról, kecskékről, disznókról, bivalyokról, pásztormejnókról, rókákról és nyulakról.

A dingó evolúciós szempontból eltávolodott őseitől, de mégsem tekinti mindenki önálló fajnak
A dingó evolúciós szempontból eltávolodott őseitől, de mégsem tekinti mindenki önálló fajnak
Fotó: Pixabay

Ahogy a kutyák, tevék és macskák kiszabadultak, gyorsan feladták háziasított énjüket, és dingókká, kivadult tevékké és vadmacskákká váltak. Minden egyes generációjuk egyre jobban alkalmazkodott az új élőhelyükhöz, és mostanra az új fajjá válás útjára léptek Ausztráliában.

Kutya vagy dingó?

Az új guineai éneklő kutya a dingók távoli rokona
Az új guineai éneklő kutya a dingók távoli rokona
Fotó: Patti McNeal/Wikimedia Commons
A dingó helyzete óriási vitákat generál a mai napig. Mivel képes a kutyákkal kereszteződve szaporodni, így nem mindenki tekinti különálló fajnak. Egy nemrégen végzett kutatás szerint valahol a farkasok és a házi kutyák közé kéne sorolni.

A dingók megjelenéséhez kötik az erszényes farkasok kihalását Ausztrália szárazföldi részein.

A dingó legközelebbi rokona az új-guineai éneklő kutya, mely a farkasokhoz hasonlóan vonít, de van egy kis bálna-ének beütés is a hangjában. Azonban a dingó mostanra evolúciós tekintetben elszakadhatott az őseitől. Egyértelműen van bizonyíték egy egyedi szelekciós nyomásra, de ez még nem elég ahhoz, hogy külön fajnak tekintsék. A dingóknak szélesebb feje van, mint a házi kutyáknak, és emellett az ízületeik rugalmasabbak. Ugatni sem tudnak, helyette vonyítanak.

Ausztrál teve, mint faj?

A kivadult dromedárok génkészlete nem túl változatos, mivel egy kisebb csoport leszármazottjai
A kivadult dromedárok génkészlete nem túl változatos, mivel egy kisebb csoport leszármazottjai
Fotó: Pixabay
A tevék története hasonló a dingókéhoz. Az itt élő egypúpú dromedárt Afganisztánból és Pakisztánból hoztak be azért, mert jól tűri a száraz éghajlatot. Nem meglepő tehát, hogy jól érzik magukat, és több százezer él belőlük a szigetország központi területein.

Mára Ausztráliában lehet a legnagyobb vadonélő dromedár populáció az egész világon. Az egyedszámot tekintve elképzelhető, hogy elindulhat egy teljesen önálló faj kialakulása.

Azonban hiába a nagy egyedszám, alacsony a genetikai változatosság a populáción belül, mivel egy viszonylag kis egyedszámú csoportból származik az összes példány. Az alacsony genetikai változatosság egy fajnál általában azt jelenti, hogy kevésbé képes alkalmazkodni a környezeti változásokhoz.

A macskák egyre nagyobbak lesznek

A macskák esetében a háziasítás nem olyan régen történt, így a házi és a kivadult macskák között nem sok különbség van. Világszerte a macskák a legnagyobb gondot okozó inváziós faj. Ausztráliában vitték véghez a legnagyobb pusztítást, ahol az őshonos egerektől kedve a wallabikon át mindent elpusztítanak a vadonban, némely fajokat ezzel a kihalás szélére sodorva.

A kivadult macskák wallabykat is képesek elejteni
A kivadult macskák wallabykat is képesek elejteni
Fotó: Northern Territory Department of Environment and Natural Resources

A kivadult macskák ráadásul egyre nagyobbra nőnek, mára átlagosan 7 kilogrammosak, míg házi társaik 4-5 kilogramm közöttiek.

Az Ausztráliában gyakori párduchoz hasonló nagymacska-észlelésekről elképzelhető, hogy ilyen óriási kivadult macskák lehetnek, melyek 12-15 kilogrammos súlyt is elérhetik. Ezt bizonyítja egy 2005-ben elpusztított macska is, mely 1,5 méter hosszú volt az orrától a farka hegyéig, és 35 kilót nyomott.

Mi lehet az oka ennek? Az egyik magyarázat, hogy a kivadult macskákat nem ivartalanítják, így a kandúrok akár egy kisebb dingó méretét is elérhetik. Emellett úgy tűnik, a szelekciós nyomás a nagyobb testű példányoknak kedvez. Egyelőre nem tudni, hogy ez genetikai változás eredményei-e, vagy a bőven rendelkezésre álló őshonos prédaállatok miatti táplálékbőség okozza a növekedést. Normál esetben ugyanis a gigantizmus - vagy óriásnövés, amikor valami a normál méretének többszörösére nő - a szigetekre jellemző jelenség. Erre példa a komodói varánusz, vagy a mára kihalt dodó, mely gyakorlatilag egy nagyra nőtt galamb volt.

Óriás varangy: hosszabb lábú ugróbajnokok

Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz
Az Ausztráliába meggondolatlanul betelepített óriásvarangy rengeteg kárt okoz
Fotó: Pixabay
1935-ben a hírhedt óriás varangyot azért hurcolták be Ausztráliába, hogy a cukornádültetvényeket dézsmáló kártevő bogarakat sakkban tartsák. Azonban a varangyok hamarosan jóval több táplálékforrásra vetették rá magukat, miközben a hátukon lévő mérgező váladék megvédte őket. Ennek segítségével a szigetország trópusi északi részeiről, Kimberley-től egészen a keleti partvidékig terjedtek, majdnem Sydney-ig.

Ezek az úttörő példányok hosszabb lábakat növesztettek, mellyel még gyorsabban tudnak haladni.

Ráadásul Kimberley árnyas szurdokaiban az éjszakai életmódot követő varangyok némelyike nappalira váltott.

Az alkalmazkodás folyamatban van - de tényleg lesznek-e új fajok?

Gondoljunk csak Darwin híres galápagosi pintyeire. Ezeken a távoli szigeteken a pintyek több külön fajra váltak szét. A magevő pintyek vastagabb csőrt fejlesztettek ki, míg a vámpírpintyek (Geospiza septentrionalis) a nagyobb madarak vérének fogyasztásához alkalmazkodtak.

Megtörténhet-e ez Ausztráliában is? Igen - ha a körülmények megfelelőek. Tegyük fel, hogy a természetes szelekció arra készteti a kivadult macskákat, hogy egyre nagyobbak és nagyobbak legyenek.

Végül ezek az óriásmacskák a farmokról vagy az otthonokból kijáró házi macskákat nem társnak, hanem zsákmánynak tekintenék.

Ha pedig nem lesz közöttük kereszteződés, és a kisebb macskákból nem kerülnek át gének a kivadult nagyobb példányokba, a génkészlet korlátozott lesz - és egy új faj kialakulásának irányába fog haladni.

Talán egy nap lesz egy egyedülálló vadonélő ausztrál macskaféle is az egyedülálló ausztrál kutya, a dingó mellett.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.

Letaszították a trónról a border collie-t

Az intelligencia és a kognitív képességek felmérése céljából új vizsgálatot végeztek a kutyák körében. A vizsgálat nem teljes körű, mivel csak 13 fajta 1002 egyedén végezték el a teszteket. A kutatás tanulmányában leírtak szerint a híresen kimagaslóan magas intelligenciával rendelkező border collie csak második lett, az első helyet egy másik fajta nyerte el.

5 tipp a szalmonella elleni védekezéshez baromfiban

Kezeljük prioritásként az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis szalmonellatörzsek megállítását! Az integrátorok és a termelők az emberi egészségre leginkább káros törzsek megcélzásával és kiiktatásával küzdhetnek leginkább az élelmiszer-eredetű szalmonellafertőzések ellen.

A dobogó tetején

Az erdő mélyének csöndje a tanyája, ahová csak a vad talál, sűrű lombú fák alatt ballag, mert az erdőben leli nyugalmát. Ez az érzés él azokban, akik lelkükben őrzik a természet iránti tiszteletet és vonzalmat, és e belső késztetésüktől vezérelve döntenek majdani hivatásukról.

Nem kívánatos kölyökként jött világra, most új Guiness-rekordot állított fel

Egy 30 éves alentejo masztiff lett minden idők legöregebb kutyája - írta a BBC hírportálja pénteken.

Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

Import helyett inkább klónozzák a jól teljesítő teheneket

Három klón-borjú jött világra a kínai holdújévet megelőző időszakban, melyek nagy teljesítményű tehenek tökéletes másolatai genetikai szempontból. Kínában jelenleg tízezer tehénből mindössze öt olyan állat van csak, mely képes 100 tonna tejet termelni élete során, így érdemes az ilyen génállományú egyedeket megőrizni.

Javul a madárinfluenza-helyzet

Javult a járványügyi helyzet a madárinfluenzával érintett területeken, ezért február 1-jétől enyhítések léptek életbe Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Békés vármegye korlátozás alatt nem álló területein a vizes élőhelyek, állandó vizes terület közelében található állattartó telepekre vonatkozó betelepítési szabályokban - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön a honlapján.

Február 2.: a vizes élőhelyek világnapja

Bár kevesen tudják, de február másodika a vizes élőhelyek világnapja. Ez 1971. óta van így, annak emlékére, hogy ezen a napon kötöttek nemzetközi megállapodást a vizes élőhelyek, elsősorban az ott élő madárvilág védelméért. Idén, 2023-ban ráadásul, pont egy vízi élőhelyi madár, a nádasokban, gyékényesekben élő barkós cinege lett az év madara.