Back to top

A madárinfluenza legnagyobb vesztese a fekete hattyú lehet

Az ausztrál fekete hattyú egyedi genetikája miatt a faj sebezhető az olyan vírusos betegségekkel szemben, mint a madárinfluenza - derült ki a Queenslandi Egyetem (UQ) kutatásából.

Fekete hattyú a Balatoni Madárkertben
Fekete hattyú a Balatoni Madárkertben
Fotó: Tóth-Gál Enikő
Az UQ által vezetett tanulmány először állította elő a fekete hattyú genomját, amelyből kiderült, hogy a fajból hiányzik néhány olyan immungén, amely más vadon élő vízimadaraknak segít a fertőző betegségek leküzdésében - írja a Phys.org.

Kirsty Short, az UQ Kémiai és Molekuláris Biotudományok Iskolájának docense elmondta, hogy az ausztrál fekete hattyúk földrajzi elszigeteltsége miatt ritkábban találkozik a világ más részein általánosan elterjedt kórokozókkal, ami miatt kevésbé ellenálló az immunrendszerük.

"A tőkés récékkel ellentétben például a fekete hattyúk rendkívül érzékenyek a magas patogenitású madárinfluenzára (HPAI), amelyet gyakran madárinfluenzának neveznek, és három napon belül elpusztulhatnak tőle"

- mondta Dr. Short.

A tudósok adatai arra utalnak, hogy a fekete hattyú immunrendszere olyannyira felkészületlen, hogyha az élőhelyén egy új madárvírus ütné fel a fejét, az a faj kipusztulását okozná.

"Jelenleg Ausztráliában nincs magas patogenitású madárinfluenza, de Ázsiából Észak-Amerikába, Európába, Észak-Afrikába és Dél-Amerikába is átterjedt.

Amikor új helyekre, például Chilébe és Peruba  hurcolták be a patogént, vadon élő tengeri madarak ezrei pusztultak el.

Tehát az Ausztrália egyik legkülönlegesebb és legszebb madarát fenyegető veszély nagyon is valós, és fel kell készülnünk, ha meg szeretnénk védeni".

Dr. Short szerint a UQ tanulmányából származó ismeretek birtokában a kutatók és a természetvédők remélik, hogy nemcsak a fekete hattyút, hanem más fogékony fajokat is jobban meg tudnak majd védeni világszerte.

"Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy Ausztrália madárfajai mennyire sebezhetőek a madárinfluenzával szemben, és hogy milyen rendkívül bizonytalan helyzetben vannak" - mondta Dr. Short.

A kutatás a Genome Biology című tudományos folyóiratban jelent meg.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „belénk épült” baktérium

Ha tetszik, ha nem emésztőrendszerünkben és testfelületünkön milliárdszám hemzsegnek a baktériumok. És jobban belegondolva, a legtöbb emberi sejtünkben is van egy ősi baktériumtól eredeztetett szervecske.

A WHO nem ajánlja a cukormentes édesítőszereket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatást adott ki a cukormentes édesítőszerekről (non-sugar sweeteners, NSS), amelyben azt javasolja, hogy ne használjuk ezeket a testtömeg szabályozására vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.