Január 22-e Szent Vince ünnepe, a néphagyomány szerint ezen a napon megjósolható az őszi termés minősége. A jeles nap alkalmából a Veszprémi Érseki Pincészetnél is lemetszették az úgynevezett vincevesszőket. A felsőörsi és mindszentkállai birtokon természetesen nemcsak a népi jóslásokban bíznak a szakemberek, hiszen a pincészetben komoly, évszázados hagyománnyal bíró, igen tudatos szőlőgazdálkodás és borkészítés zajlik.
Ki volt Szent Vince?
A III-IV. században élt Vince életéről és haláláról kevés adat maradt meg. A spanyol vértanú-diakónus tisztelete viszonylag rövid időn belül kialakult, hiszen már az V. századból vannak ezt igazoló feljegyzések.
Vince minden bizonnyal a neve miatt lett a bor patrónusa, hiszen a Vince név megfelelője a Vincent – ami vin cent, százszoros bor jelentéssel is bír. Az európai kultúrkörben a XI. századra Szent Vince a borkereskedők, szőlőművesek, vincellérek és pincemesterek védőszentjévé vált.
Vince-napi szokások
A néphagyomány több jelre is figyel január 22-én, Szent Vince napján. Az egyik ilyen az úgynevezett „vincevessző”. A szokás lényege, hogy a jeles napon a szőlőből vesszőt kell metszeni, majd meleg szobában vízbe állítani – ha kihajt a szőlővessző, a rajta található rügyek alapján megjósolható az őszi termés mennyisége. A másik népi hagyomány az időjáráshoz kötődik. Azt tartották, ha csapadékos az idő a szent ünnepén, esetleg olvad, és megcsordul az eresz, akkor a bortermés megfelelő lesz.
A szőlősgazdák mindig is nagy harmóniában éltek (és élnek ma is) a természettel. Emiatt odafigyeltek az időjárás, a növényzet jeleire, és az azokból kialakuló következményekre. A népi hagyománynak és a hozzá kapcsolódó szokásoknak van egyfajta közösségteremtő ereje is, hiszen általában valamilyen közösségi alkalmat, rendezvényt is tartanak ilyenkor. Manapság is sok helyütt rendeznek programokat Vince-nap alkalmából. Az Érseki Pincészet mindkét – mindszentkállai és felsőörsi – birtokán lemetszettük a vincevesszőket, ezzel jelképesen el is indítottuk az évet” – magyarázza Benesch Antal, a Veszprémi Érseki Pincészet főborásza.
A pincészet szakemberei tudásuk legjavát nyújtva igyekeznek idén is a lehető legjobb borokat elkészíteni a leszüretelt szőlőből. És hogy pontosan most milyen munkák zajlanak, arról a főborász mesélt részletesebben.
Mindkét területen Guyot- (szálvessző) és rövid csapos metszést alkalmazunk. A metszés az egyik legfontosabb munkafolyamat. Nagyon precízen kell elvégeznünk a metszést, mert ekkor állítjuk be a tőkén a terméshozam mennyiségét. Metszés közben a pincében sem áll meg a munka egy percig sem. Február elején fogjuk elkezdeni házasítani borainkat. Ez az egyik legjobb része a borászkodásnak, mivel ekkor születnek meg végső formájukban boraink. Olyan, mint amikor főz az ember… Próbálja eltalálni a legjobb és legtökéletesebb egysúlyt mind ízben, mind illatban, hogy a kész „termék”, érzelmeket váltson ki, az emberekből.”
A Veszprémi Érsekség és az Érseki Pincészet életében is jelentős év az idei. 2023-ban az Európa Kulturális Fővárosa programsorozathoz kapcsolódva tavasztól ismét látogatható lesz a veszprémi várnegyed.
A fejlesztésnek már idén is több eredménye látható lesz: a tervek szerint 2023 húsvétján a Szent Mihály Főszékesegyházban tartják a feltámadási szentmisét, májustól pedig ismét látogatható lesz a Körmendy Ház, a Bíró-Giczey Ház és az Érseki Palota egyes részei. A várnegyed mellett az Érseki Pincészet és borai is megújulnak, emellett új honlap, webshop és új borcsaládok várják majd a fogyasztókat. A csaknem 750 éves múlttal rendelkező Veszprémi Érseki Pincészet számára 2023-a megújulás éve lesz.
