Back to top

Ha látja az ember, hogy valami működik, lehet továbblépni

Rácz Károlyék jáki majorsága hivatalosan is mintagazdaságnak minősül, ahová mezőgazdasági szakiskolai csoportok és a mosonmagyaróvári egyetem hallgatói járnak gyakorlati ismereteket szerezni. Van is mit tanulniuk, hiszen mindhárom tulajdonos agrármérnökként végzett.

Fotó: Medgyesi Milán
Rácz Károly annak idején a keszthelyi egyetemen ismerkedett meg a feleségével, ahol később a fiuk, Rácz Dániel is diplomázott. Károly szerint a mezőgazdaság hasonlít a focihoz, mivel sokan gondolják, hogy értenek hozzá, de nem árt, ha valaki az iskolában is megtanulja a szakmát.

Magyartarka kettős haszonnal

Fő profilként magyartarkát tenyésztenek kettős haszonnal, amit sertéstartással és mura­közi lovak tenyésztésével egészítenek ki. A tehénállomány 80-90 egyed között mozog, az összlétszám jelenleg 200 körül alakul. Mivel tavasszal pályázati támogatással sikerült üzembe helyezniük egy fejőrobotot, április óta nem adnak el üszőt, hanem igyekeznek a legjobbakat termelésbe állítani a berendezés optimális kihasználása érdekében.

A magyartarka tejtermelésben nem veszi fel a versenyt a holsteinnel, de jó húsformája van, kihozatala megközelíti a népszerű limousinét és a charolais-ét.

A kettős hasznosítással pedig több lábon áll a családi gazdaság. A megtermékenyítést mélyhűtött spermával, mesterségesen végzik. Minden állatot mélyalmosan tartanak a majorságban, ami rengeteg munkával jár, de jó oldala, hogy elegendő szerves trágya kerül a földekre, ami a takarmány minőségében is megmutatkozik.

Rácz Károly, a fiával, Danival, aki mára már aktívabb szerepet tölt be a gazdaságban
Rácz Károly, a fiával, Danival, aki mára már aktívabb szerepet tölt be a gazdaságban

A családi gazdaságban Károly, a felesége és a fiuk mellett 15 főt alkalmaznak, ez a létszám a hentest és a kereskedőt is magába foglalja, mivel a majorságban saját vágópontot, Szombathelyen pedig üzletet üzemeltetnek. A gazdaság tejtermelése évi 6500 liter tehenenként, a sertésszaporulat pedig átlagosan 12,5 választott malac anyán­ként, amivel éves átlagban 2,3-2,4-szer lehet számolni. A tejet az Óvártejnek értékesítik, kisebb részét pedig kézműves sajtként, vajként, túróként adják el a boltjukban és a vasvári, illetve szentgotthárdi piacon. A hízott bikaborjú osztrák vágóhidakra kerül. Szerencsések, hogy a határ közelében gazdálkodnak, hiszen ott nagyobb kultúrája van a marhahúsfogyasztásnak, és többet is fizetnek érte.

A vágósertést a Pápahúsnak értékesítik, részben pedig maguk dolgozzák fel és adják el a már említett csatornákon.

Mivel a magyartarkánál előfordul, hogy egymást szopják az üszők, illetve a borjak, az érintett egyedek szopásgátlót viselnek az orrukban
Mivel a magyartarkánál előfordul, hogy egymást szopják az üszők, illetve a borjak, az érintett egyedek szopásgátlót viselnek az orrukban
Törekednek a különféle munkafolyamatok minél teljesebb automatizálására. Saját ötleteken alapuló és részben maguk által gyártott elmés berendezésekkel, szerkezetekkel, átalakítható istállórendszerekkel segítik, könnyítik az állatok ellátását. Károly szerint minden gazdálkodónak igyekeznie kell, hogy „segítsen magán”, mivel egyre nehezebb jó munkaerőt találni. Aki jelentkezik, az sem trágyát akar hordani, hanem traktorozni a korszerű, jól felszerelt gépen (közben pedig Facebookozni, ha pedig elromlik valami, jöhet a szerelő!). Az egyetemmel is elsősorban azért működnek együtt, mert a szakmai utánpótlásban bíznak.

Mivel a magyartarkánál gyakrabban előfordul, hogy egymást szopják az üszők, illetve a borjak, az érintett egyedek szopásgátlót viselnek az orrukban. A fülükben pedig transzponderes krotália látható, aminek a segítségével egyedenként tartja nyilván egy számítógépes rendszer a táplálkozásukat, emésztésüket és ivarzásukat.

A laktációra és termelésre vonatkozó adatokat a robotfejőgép gyűjti és tárolja, amely kamera és beültetett chip segítségével azonosítja a fejősteheneket.

A fejőrobotot 50 százalékos pályázati támogatással vásárolták
A fejőrobotot 50 százalékos pályázati támogatással vásárolták
A muraközi lovak olyan jól viselik a hideget, hogy a hátukon akkor is megmarad a hó, ha közben a földön már olvad – meséli Károly. A fajtarekonstrukcióba 2012-ben kapcsolódott be. Jelenleg nyolc kancája és három szép fedezőménje van, amelyek közül kettő már saját tenyésztés. A lovak számára tágas legelő és elkerített legelőerdő is rendelkezésre áll. A csikókat továbbtartásra értékesítik.

A major korábban katonai laktanya volt. A rendszerváltás után vették meg, és fokozatosan, lépésről lépésre bővítették, fejlesztették. A területe 2,5 hektár, amit 20 hektárnyi legelő, szérű, erdő egészít ki. További 350 hektár szántó pedig alapvetően a takarmányellátást szolgálja.

Csökkentik az állományt

Sokáig bíztak benne, hogy a régi bölcsesség – bőrében kell eladni a növényt – újra érvényesül majd, de most úgy látják, hosszú távon a növénytermesztés a nyereségesebb.

Károly szerint nem véletlen, hogy egyre népszerűbb a vegetáriánus és vegán mozgalom.

A muraközi lovak jól viselik a hideget
A muraközi lovak jól viselik a hideget
Miközben állítólag túlnépesedik a Föld, nem lesz igény az állati fehérjére, mivel szerinte lesz helyette olcsó műhús, amit ugyanazok állítanak majd elő, akik a mellé szükséges táplálékkiegészítőket és gyógyszereket is. De a növénytermesztés itthon is előnyt élvez. Példaként a jövedéki adót említi, amit a növénytermesztők visszaigényelhetnek az üzemanyag után, az állattartók viszont nem. Pedig ők is szállítanak, mozgatnak, használnak üzemanyagot.

Míg a növénytermesztésben évi 3-4 hónapot kell dolgozni, az állattenyésztésben minden nap. Mindettől függetlenül nem hagynak fel vele, már csak amiatt sem, mert a rengeteg beruházásuk, amit az elmúlt közel negyven év alatt eszközöltek, forgalomképtelen. A sertésállomány csökkentését azonban már elkezdték. A 80 kocának körülbelül a felét akarják termelésben hagyni, a jövőben inkább eladják a takarmányukat.

A szaporulattal együtt jelenleg ezer körüli a sertésállomány.

Fontosnak tartják, hogy hústermékeik minél kevesebb adalékanyagot tartalmazzanak, és ugyanezt az elvet követik a takarmányozásban is. Maguk termelik az összes gabonát, szálas takarmányt, valamint a takarmányborsót és a szóját. Utóbbit saját extruderrel hőkezelik, hogy elveszítse kesernyés ízét és emészthetőbbé váljon. A sertések etetéséhez csak premixet kell vásárolniuk, de abból is kevesebbet, mivel a folyamatos szervestrágyázásnak köszönhetően magas a földek mikroelemszintje, biztosított a természetes körforgás. Mindezt levélelemzések és beltartalmi laboratóriumi vizsgálatok is igazolják számukra.

Minden gazdálkodónak igyekeznie kell, hogy „segítsen magán”, mivel egyre nehezebb jó munkaerőt találni az állattenyésztésbe
Minden gazdálkodónak igyekeznie kell, hogy „segítsen magán”, mivel egyre nehezebb jó munkaerőt találni az állattenyésztésbe

A magyar nagyfehér x lapály F1 kocákat végtermék-előállító pietrain és duroc kanokkal fedezik, aminek az eredménye nagyon szapora, jó tejtermelő anyai vonal, és nagyon jó húsforma, jó kihozatalú végtermék.

A sertésfiaztatót három éve építették, a kocákat fiaztató kutricákban tartják, hogy ne nyomhassák agyon a malacokat, amelyeket felülről infralámpa, alulról padlófűtés melegít.

Az istálló variálható: a kicsit nagyobb malacok tágasabb, almozott kifutót is kapnak.

A kocákat fiaztató kutricákban tartják, hogy ne nyomhassák agyon a malacokat, amelyeket felülről infralámpa, alulról pedig padlófűtés melegít
A kocákat fiaztató kutricákban tartják, hogy ne nyomhassák agyon a malacokat, amelyeket felülről infralámpa, alulról pedig padlófűtés melegít
Rácz Károly kiemelte: a szoptatós koca takarmányozására nagy figyelmet kell fordítani, mert a malac számára a legértékesebb táplálék a tej, és egyben olcsóbb is, mint a tápszerek! Egy-egy anya 15-16 malacot fial egyszerre, de a gyengébbeket, kisebbeket gyakran kitúrják a szopásból a többiek. Ahhoz, hogy sok malac szülessen, sok petének kell megérni, leválni, beágyazódni, tehát jobb megvárni a búgás természetes bekövetkezését, mint esetleg táplálékmegvonással erőltetni azt. A vemheskoca-szálló szintén mélyalmos és saját elgondolás alapján készült. Kényelmes fekhelyet és külön etetési lehetőséget biztosít, hogy az agresszívabbak ne egyék el a többiek elől a takarmányt. Hamarosan egy trágyagyűjtő robot is érkezik az osztrákoktól. Nagyon korszerű, 8 millió forintos technológia, de „valamit valamiért”. A cél, hogy minél kevesebb kézi munkaerőre legyen szükség.

Van, ami nem forintosítható

Igyekeznek kihasználni minden pályázati lehetőséget, de Károly szerint „észnél kell lenni”, mivel a támogatást „beárazza” a piac. Minden nagyobb beruházást alaposan körbejárnak és a fokozatosság elvét követik.

„Amikor látja az ember, hogy valami működik, akkor lehet továbblépni.”

A vemheskoca-szálló, ahol megoldották az elkülönített etetés lehetőségét is
A vemheskoca-szálló, ahol megoldották az elkülönített etetés lehetőségét is
Muszáj fejleszteni és előre nézni, mert csak így fog generációról generációra épülni egy gazdaság. Ehhez természetesen arra is szükség van, hogy biztosítva legyen a generációváltás, mert ha ez nem történik meg, azzal nemcsak anyagi javak mehetnek veszendőbe, hanem az a forintban nem kifejezhető érték, know-how is, amit ők is felhalmoztak az elmúlt évtizedek során.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2023/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.

Magukkal vitték háziállataikat a vikingek Angliába

A Skandináviából Angliába hajózó vikingek lovakat, kutyákat és elképzelhető, hogy sertéseket is vittek magukkal, derült ki egy friss tudományos kutatásból, amelyet a BBC News ismertetett csütörtökön.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.