Back to top

A kutyák meg tudják mutatni az embernek, amit akarnak, a malacok nem

A családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok viselkedését összehasonlítva arra jutottak az ELTE etológusai, hogy az ember figyelmének egy számukra kívánatos dologra irányítása nem egy általános képesség a háziasított állatok körében: míg a kutyák igen, a malacok nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek.

Az emberek gyakran irányítják rá egy másik ember figyelmét arra, ami érdekli őket. Ez a viselkedés komoly tudományos figyelmet kapott az elmúlt években, és a kutatók számos fajt megvizsgáltak, hogy kiderítsék, vajon képesek-e megmutatni az embernek, amit szeretnének.

"A háziasított állatok különösen hajlamosak lehetnek arra, hogy ilyen formában kommunikáljanak az emberrel" - magyarázza az ELTE MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében Paula Pérez Fraga, az ELTE Etológia Tanszék Neuroetológiai Kutatócsoportjának doktorandusza, a cikk fő szerzője.

Mint hozzáteszi, ugyanakkor néhány nem háziasított állatfaj emberrel szocializált egyedei is képesek az emberrel való referenciális kommunikációra, ami azt sejteti, hogy nem a háziasítás a kulcs ennek a viselkedésnek a megjelenéséhez.

A kutatók arra keresték a választ, hogy ha nem a háziasítás, akkor mi okozza ezt a képességet. Az etológusok észrevettek egy közös tulajdonságot azoknál a fajoknál, amelyek képesek erre a fajta viselkedésre: mindegyikük esetében kiemelt szerepet játszanak a vizuális jelzések a fajtársakkal való kommunikációban.

Annak tesztelésére, hogy valóban a vizuális kommunikációs hatékonyság lehet-e a kulcs a megmutatás képességének kialakulásához, összehasonlították két faj családi kedvencként nevelt egyedeinek viselkedését: a kutyáét, amelynél a vizuális jelzések igen fontosak és a malacét, amelynél viszont nem.

A tesztelt malacok a Családi Törpemalac Program nevű hosszú távú projekt résztvevői, amelyben a malacok fiatalon családokhoz kerülnek, és a családi kutyákhoz hasonló nevelésben részesülnek. Ez lehetőséget adott a kutatóknak a két faj ember felé mutatott viselkedésének összehasonlítására.

A kutatók azt vizsgálták, hogy családban élő kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak egy számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.

Azt találták, hogy ha csak a gazda volt a szobában - az élelem nem - akkor a malacok hasonló mértékben figyeltek a gazdájukra, mint a kutyák. Viszont mikor az élelem is a szobában volt, akkor a kutyák megpróbálták a gazdájuk figyelmét az élelmet rejtő dobozra irányítani, de a malacok nem.

Illusztráció
Illusztráció

"Azt vártuk, hogy a referenciális kommunikációs jelzések abban a helyzetben fognak leginkább megjelenni, amikor a gazda és az élelem is jelen vannak a szobában, azaz az állat az élelmet rejtő dobozra próbálja irányítani az ember figyelmét. Azt találtuk, hogy amikor csak a gazda van jelen a szobában, akkor a kutyák és malacok hasonló mértékben figyelték a gazdájukat. Azonban miután az élelem is a szobába került, csak a kutyák próbálták gazdájuk figyelmét az élelem pozíciójára irányítani, a malacok inkább maguk próbálták megszerezni azt" - részletezi a közleményben a vizsgálatot Andics Attila, a Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy nem minden háziasított állat képes az ember figyelmét egy adott helyre irányítani.

"A malacok valószínűleg nem rendelkeznek azokkal a tulajdonságokkal, amelyek ehhez a képességhez szükségesek" - magyarázza Paula Pérez Fraga.

A kutyák kiemelkedőnek tekinthetőek az emberrel való kommunikáció terén, ugyanakkor más fajok, mint például a lovak, a macskák, sőt még a kenguruk is képesek az emberrel való referenciális kommunikációra, és mindegyikük kommunikációjában fontos szerepet töltenek be a vizuális jelzések. Ezzel szemben a malacokéban nem.

Az etológusok tanulmánya január 23-án jelent meg a Scientific Reports című folyóiratban.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Játékkal és kóstoltatással népszerűsítik a mangalicahúst

Minél többet, minél több helyen együnk mangalicahúst! Így summázta a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnöke a farsangi időszakig tartó kampány célját. Az Agrármarketing Centrum és az Agrárminisztérium negyedik éve már nemcsak általában a hazai sertéshús fogyasztását igyekszik ösztönözni, hanem a prémium mangalicahúsét is.

A fahéj lehetséges hatásai a memóriára és a tanulásra

A fahéj, a jól ismert aromás fűszer, amelyet sokan használunk sütemények sütéséhez és sós ételek főzéséhez is, a cinnamomum fák belső kérgéből származik. Ezek örökzöld fák a Himalájában és más hegyvidéki területeken, valamint Dél-Kína, India és Délkelet-Ázsia esőerdőiben és más erdőiben.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

Napi egy alma az orvost távol tartja

Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.