Back to top

Miért telelnek nálunk egyes gólyák?

A gólyák kora ősszel hatalmas csapatokban indulnak haza, Afrika felé. Kétségtelen, hogy ez az út és az ott tartózkodás is sok veszélyt tartogat számukra, ősi ösztönük mégis erre biztatja őket. Ennek ellenére néhányan mégis megkísérlik nálunk eltölteni a telet. Mi lehet az oka ennek a kockázatos lépésnek?

Augusztus közepétől szeptember végéig a felnőttek és az adott évi útrakész kisgólyák csoportokba verődve gyülekeznek, és várják az alkalmas pillanatot. Több turnus indul, így jobb esetben a kicsit később „érőknek” is van még esélyük becsatlakozni egy csapatba. Akik nem tudtak útra kelni, azok október elejétől telelősöknek számítanak. Márton András, a dömösi BirdMania Madárpark vezetője magyarázatot ad arra, hogy a fehér gólyák miért próbálják meg nálunk átvészelni a telet.

Lehet-e sejteni, hogy miért maradnak hazánkban ezek a pompás madarak?

A gyakorlati tapasztalatok és a tényadatok azt mutatják, hogy kizárólag két okból. A felnőttek valamilyen kisebb hibával vagy sérüléssel rendelkeznek, ami maradásra bírja őket.

Nyilvánvalóan a szárnysérülések eléggé mérvadóak ebben a kérdésben, de a lábak károsodása sem elhanyagolható, hiszen nélkülözhetetlen a landoláskor.

Olyan átmenetileg, vagy véglegesen sérült gólyákról van szó, akik helyben 5-20 km-t tudnak repülni, de termikelni, illetve egészen Afrikáig eljutni képtelenek.

A fiatalok pedig a késői kelés vagy egyéb ok - mint például 2022-ben az aszály okozta élelemhiány - miatt nem elég erősek, hogy vonulási időben a többiekkel tartsanak. Ha őket sikerül időben pártfogásunkba venni és feljavítanunk a kondíciójukat, akkor közülük sokan sikeresen elvonulnak a következő évben. Kisebb hányaduk viszont tartósan sérültnek bizonyul, így átsorol az egyes csoportba.

Egy dolog biztosan elmondható, egyik sem jókedvében marad itt.

Mit tegyen, aki a tél folyamán találkozik gólyával? Honnan lehet tudni, hogy segítségre szorul?

Bizonyos mértékig minden itt telelő gólya segítségre szorul, mivel sem téli tollat nem növesztenek, sem egész testet burkoló téli hájréteggel nem rendelkeznek, nem úgy, mint a kacsák. Így igencsak fáznak. A testhőmérséklet fenntartásához extra kalóriabevitel kellene. A megfogyatkozó táplálkozási lehetőségek miatt ezt igen nehezen tudják megoldani, így folyamatosan gyengülnek. Míg nyáron 350g/nap a táplálék igénye egy kifejlett gólyának, addig télen ez kb. 500g/nap. Ennyi szükséges ahhoz, hogy az erőnlétét megőrizze.

Ez leginkább úgy érhető el, hogy ahol új telelő gólyát észlelnek, ott összefog pár helybeli, és folyamatosan etetik a madarat tavaszig.

Ilyen esetben érdemes elsőként értesíteni a "Telelő gólyák - Gólyateleltetés" című facebook oldalunkon keresztül minket. Mi megtanítjuk mivel, hogyan, mikor, mennyit. Végig "helpdesk" jelleggel nyújtunk támogatást, gond esetén orvost, mentést intézünk a madárnak.

Számíthatunk arra, hogy az éghajlatváltozás hatására egyre többen választják a maradást?

Az egész jelenséghez valóban van némi köze a globális felmelegedésnek, és ebben a tekintetben most kivételesen annak pozitív szerepe mutatkozik meg, mivel az utóbbi évek nagyságrendekkel enyhébb telei túlélési lehetőséget nyújtottak a sérült, vonulásra képtelen gólyák számára.

Maradásukban nem igazán a kísérletező szándék nyilvánul meg, hanem az, hogy valamilyen oknál fogva nem tudnak elrepülni.

Most is vannak ilyenek szép számmal. Velük jóérzésű emberek foglalkoznak. Amikor szükséges szakszerűen etetik, itatják őket. Egészen egyszerűen az a helyzet, hogy régen is pont ennyi (sőt több) ilyen gólya volt, csak esélyük sem volt a tartósan fagyos, hosszú, kemény teleket túlélni. Régebben azért nem voltak áttelelő gólyáink, mert a 70-es, 80-as, 90-es években etetés mellett sem volt esélyük a túlélésre. Hiszen akkor hetekig, hónapokig hó borított mindent, és nem volt ritka a nappali -10°C sem. Pont ezért nincs szignifikáns növekedés. Sőt az utóbbi két-három évben csökkent a számuk, mivel nem kísérletezésről, vagy evolúciós ugrásról van szó, hanem pusztán egy túlélési lehetőségről. A sérültek száma pedig kb. állandó. Idén az itt ragadt fiatalok száma lett kiemelkedően sok, de ennek az aszály volt az oka.

Szóval nem gondolnám, hogy eltanulnák egymástól ezt a viselkedést, mivel az ilyen röpképtelen gólyák párjai mind útra kelnek távoli otthonuk felé. És még a fiókáik is izgatottan készülnek életük első nagy kihívására.

Hány gólya van most Önöknél?

Nálunk, Dömösön 15 gólya telel. Kilenc fiatal, melyből hét lesz tavasszal ereszthető. Erről a kilencről azt kell tudni, hogy azért kerültek mentőhelyre, mert már olyan alulfejlettek, gyengék voltak, hogy alapból nem lett volna túlélési esélyük odakint. (Az ifjak mindennapjai webkamerán folyamatosan nyomon követhető.)

Viszont a szabadon telelő gólyák folyamatos felügyeletével és etetésével pont a kondíciójukat segíthetjük megőrizni, amivel a befogás, mentés szükségessége előzhető meg.

Ezek szerint Önök minden madárról tudnak, akik a telet jelenleg Magyarországon töltik?

A "Telelő gólyák - Gólyateleltetés" c. oldalt 2016/17 telén indítottam. Amikor a Nógrád megyei Január nevű gólya az akkori télen sorsára hagyva éhen halt (mint utólag kiderült tüdőfibrózisa volt és nem tudott termikelni), úgy éreztem elérkezett az idő, hogy tegyünk végre valamit ezen a területen is.

Kollégáimmal onnantól fogva országos szinten lajstromozzuk és gondozzuk a hazánkban telelő gólyákat.

Éppen ez alapján biztosan tudjuk, hogy mind a fent említett két csoportba sorolható. Ugyanis eddig semmilyen jel nem mutatkozott kísérletező szándékra, sem arra, hogy eltanulnák egymástól.

A nálunk telelő gólyákra úgy kell gondolnunk, mint társainkra, akik szorult helyzetbe kerültek. Ha nem lenne problémájuk, már rég Afrikában keresgélnék a betevőt. Egy kis emberi támogatással életben maradhatnak és szerencsés esetben a későbbiekben vonuló madarakká válhatnak. Aki tehát bárhol, bármikor gólyát lát a tél folyamán, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a gólyák teleltetésében jártas szakemberekkel.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs közeli kilátás ASP-oltásra az EU-ban

Az elmúlt napokban arról számoltak be, hogy a vietnami hatóságok hamarosan megkezdik az ASP-vakcinák országos terjesztését, és az USA-ban is folyik egy másik fajta vakcina kereskedelmi forgalomba hozatalát előkészítő fejlesztés.

Válaszolnak-e a kutyák a farkasvonításra?

Bár a legtöbb fajta képes vonyítani, a modern fajták már nem használják ezt a hangadást az eredeti funkciója szerint - derült ki egyebek mellett abból a vizsgálatból, amelyben az ELTE Etológia Tanszék kutatói a kutyák farkasvonyításra adott reakcióit vizsgálták.

Ismét összemérhetik tudásukat a természet iránt érdeklődő tanulók

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a madarak és fák napja alkalmából újra meghirdeti országos természetismereti versenyét az általános iskola felső tagozatos tanulói számára.

A méhészet művészete 12 - A méhek és a lélek

A tél különleges időszak a méhek és a méhész életében is. Gyakran megkérdezik tőlem, hogy „Ilyenkor a méhek alszanak?” – s mindig nagy csodálkozás fogadja, amikor elmesélem, hogy mi történik télen a méhekkel.

Módosult a „148-as” rendelet

Tavaly augusztusban merült ki az egyes állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére irányuló, nemzeti költségvetésből finanszírozott, az állattartó ágazatokat segítő támogatási keret. A „148-asként” ismert jogszabályt év végén, decemberben módosította a szaktárca az állatbetegségek elleni védekezés segítése és a hazai állatállományok kedvező egészségügyi státuszának megőrzése érdekében, így idén január 1-jétől, megújult tartalommal, újra elérhető a támogatás.

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Jövő héten indul újra a Nébih antibiotikum felhasználást bejelentő rendszere

Számottevő „ráncfelvarrást” követően az érintettek jövő hét közepétől használhatják újra az antibiotikum felhasználást bejelentő rendszert. Az állatorvosok és meghatalmazottjaik a továbbiakban olyan új funkciókat vehetnek majd igénybe, mint a sokak által kért „nullás bevallás”, de számos egyéb, az adatminőség javítását és az kitöltés könnyítését célzó módosítás is életbe lép.

Költözik a belgrádi állatkert

Majdnem kilencven évvel megalapítása után Belgrád közvetlen központjából egy szigetre helyezik át a belgrádi állatkertet annak érdekében, hogy a nándorfehérvári várnak is helyet adó Kalemegdan felkerülhessen az UNESCO világörökségi listájára - közölte Aleksandar Sapic, a szerb főváros polgármestere pénteken.

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

Mókás kinézetű tamarin érkezett Debrecenbe

Társat kapott a tavaly Debrecenbe érkezett fehérajkú tamarin hím: egy másik fiatal hím a csehországi Ústí nad Labem állatkertjéből került a Nagyerdőbe - közölte az állatkert vezetője az MTI-vel csütörtökön.