0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 13.

Növekedhet a görögdinnye termőterülete

A Nunhems Hungary, a BASF, a Seedplus és a Koppert Hungária dinnyetermesztési szakmai estet tartott Medgyesegyházán. Az előadók szóltak a lehetőségekről és kihívásokról, hiszen amíg a tavalyi aszályos év sok növénykultúrát károsított, a görögdinnye keresletének jót tett a forró nyár. A versenyképességhez azonban nemcsak a fajtát és technológiát kell jól megválasztani, hanem lehetőleg minél tovább kell a piacon lenni.

Az utóbbi 150 év egyik legmelegebb és legszárazabb termelési időszaka volt a tavalyi, ennek következtében a dinnye tenyészidőszaka lerövidült, az érés felgyorsult, a szokásosnál másfél-két héttel előbb kezdődött és három héttel korábban zárult a szezon. Szinte végig keresleti volt a piac, mindössze július 25. környékén lehetett párnapos megtorpanást érzékelni. A belföldi áruházláncok mellett külföldről is keresték a magyar dinnyét. Soha nem látott árak alakultak ki Európában, így nálunk is jövedelmező volt a görögdinnye ter­mesztése. Az augusztus 20. előtti napokban egyes áruházakban hiány alakult ki, szeptemberben pedig, amikor megérkezett az eső, a töredékére csökkent a fogyasztás.

A hazai termőterület idén várhatóan növekedni fog (maximum 5-10%-kal), de így sem éri majd el a 2021-es szintet. Akkor 3030, amíg tavaly 2600 hektáron termesztettek görögdinnyét a hivatalos adatok szerint.

A belföldi hagyományos piac telítődött (nagy termésekkel), azonban a szállítási költségek növekedése miatt az exportpiacokból visszaszerezhetünk. Minden áruellátási lánc az olyan termelőket, termelői csoportokat keresi, akikre az egész idényben számíthat mennyiségi és minőségi szempontból is, mondta Sándor László, a Nunhems Hungary Kft. termékspecialistája.

Két-három kilóval kisebb

A nyári hőmérséklet még a gazdasági helyzetnél is jobban befolyásolja a görögdinnye fogyasztását. Ezt mutatja, hogy a tavalyi, forró nyáron viszonylag magas árat is hajlandók voltak fizetni az emberek a lédús gyümölcsért. Ukrajnában például a háború ellenére jól fogyott a görögdinnye, átszámolva 500-600 forintos kilónkénti áron is megvették. Melegben a dinnye majdnem olyan, mint a víz vagy a sör, aki szereti és szomjas, megveszi.

A meleg nyár jót tett a keresletnek, és ahol öntöztek, az aszály sem okozott különösebb gondot, legföljebb néhány héttel előrehozta a betakarítást.

A dinnyeszezonra sokkal rosszabb hatása van az esős, hűvös nyárnak, már volt példa rá, hogy a kedvezőtlen időjárás annyira visszafogta a keresletet, hogy az bedöntötte az egész szezont. Az pedig előfordul, hogy az idény kellős közepén a lehűlés miatt egy hétig eladhatatlan vagy csak nagyon nyomott áron kel el a görögdinnye.

Új hatások

Spanyol- és Görögországban nem, de az olaszoknál várhatóan 5-10%-kal növelik a görögdinnye termőterületét. A magas eladási árak őket is csábítják, hisz sok növénykultúra értékesítésekor nem lehetett az inputanyagok drágulását érvényesíteni, például a sárgadinnyénél sem. Az olasz termelők májusra-júniusra időzítenek a hajtatásban, és lesznek, akik a fóliasátrakban görögdinnyére cserélik a sárgadinnyét, ez azonban a magyar görögdinnye-főszezonra nem lesz hatással.

Az albán és macedóniai termesztés növekedése elvileg okozhat gondot a magyar kertészeknek, mert ott jóval olcsóbb a napszám, alacsonyabb a föld bérleti díja, kisebb a termelési költség. A hagyományos cseh, lengyel és kelet-német piacainkon e két ország várhatóan azért nem lesz versenytársunk, mert a nagy távolságból adódó szállítási költségek miatt elvesztik árelőnyüket. A görögök is ezért nem növelik a termőterületet, mert egyre kevésbé éri meg a Peloponnészoszi-félszigetről Közép- vagy Nyugat-Európába szállítani a dinnyét.

Hollandiában kevesebb paradicsomot ültettek télire, ezért a mediterrán térségekben többet, amit hosszabb ideig tartanak termesztésben, ezáltal tolódik majd a korai dinnye kiültetése. Ez pedig már júniusban torlódást okozhat a nyugat-európai piacokon. Spanyolországban marad a 20 ezer hektáros termesztőterület, főként a munkaerőhiány miatt nem mernek a gazdák bővíteni.

Ukrajna a háború miatt továbbra sem tud elegendő görögdinnyét termelni, így nem tudnak szállítani Lengyelországba.

Jól látható tendencia, hogy az áruházak a kisebb dinnyéket keresik (a legtöbb ilyen üzletben nem vagy csak kis mennyiségben tudnak szeletelten értékesíteni), a piacokon pedig egyre többen kínálnak nagyobb dinnyéket felezve, szeletelve. A fizetőképes kereslet infláció miatti csökkenése várhatóan abban mutatkozik meg, hogy a vásárlók egyszerre kisebb mennyiségeket vesznek majd. Emiatt az áruházláncok nem a 6-10, hanem inkább a 4-7 kilós dinnyéket kérik. Az átlag magyar vevő rendszerint az 5-7 kilós terméseket vásárolja, így a nagy dinnyék fele vagy negyede sem lehet ennél nehezebb a piacokon.

A mag nélküli dinnyék aránya pedig előreláthatóan tovább növekszik, ha nem is nagymértékben, említette a szakember.

Egészen más a helyzet a sárgadinnye fogyasztásával, amit leginkább az befolyásol, hogy a többi gyümölcsből milyen a kínálat. Ha olcsóbb őszibarack, kajszi vagy csemegeszőlő kerül a piacra, akkor visszaesik a kereslete. Emellett a görögdinnyével ellentétben a gazdasági nehézségek hatása – kevesebb pénzt fordítanak a vevők gyümölcsökre, extrább zöldségekre – is jobban érződik a fogyasztásán egész Európában. Nálunk a termesztési felülete az utóbbi tíz évben beállt a fogyasztási szintre, tavaly 350, az előző évben 400 hektár volt, ami nem elég a hazai ellátásra és így importra szorulunk.

Jövedelmezőségi határ

A jövedelembiztonság érdekében egységnyi területen a lehető legtöbbet kell termelni a legalacsonyabb költséggel, és csak akkora mennyiséget, amire előreláthatóan megvan a piac, mondta Sándor László, hozzátéve, hogy pontosan tervezni a kiszámíthatatlan időjárás miatt nehéz.

Folyamatosan jelen kell lenni a piacon, a fajták közül pedig azokat kell választani (magvas, és egyre több mag nélküli dinnyét), amelyek a külföldi áruval minőségben és méretben is versenyképes terméseket nevelnek.

Éppen ezért a konstans fajták termesztése már túl kockázatos. A kedvezőbb árak eléréséhez a termelőknek a lehető legközelebb kell kerülniük a végső fogyasztókhoz, ebben segíthet például az együttműködés, közös márkázás.

Hazánkban gyakorlatilag nincsenek új görögdinnye-termesztők, zajlik a koncentráció, rendszerint a kisebb területen termelők és nyugdíj előtt állók hagyják abba a tevékenységet. A tavalyi sikeres év után várhatóan nő a termelési kedv, ám a kockázatokat és a költségeket is ismerik a termelők. Nagyobb volt a tavalyi árbevétel, de az inputanyagok számottevően drágultak, tehát sok pénz kell az idei induláshoz. Kelet-Magyarországon előreláthatóan újra valamivel növekszik a dinnye területe, emiatt a szabadföldi termesztésben várható némi fellendülés, az előző évben ugyanis bő 1000 hektárról 800 hektárra esett vissza, mondta Sándor László.

Az 1-2 hektáron görögdinnyét termelők nagyobb kockázatot vállalnak (4-5 hektáros területmérettől javul a termelés gazdaságossága), mert ha éppen azokra a hetekre időzítenek, amikor csökken a kereslet, akkor könnyen buknak.

Ekkora felületből nem lehet megélni, és a gépesítés sem éri meg, ezért az így termelőknek fokozódik a technológiai lemaradásuk, tovább csökkentve a versenyképességüket. Ennek ellenére még vannak kis területen gazdálkodó szabadföldi termelők. A görögdinnye hajtatása ugyanakkor már egy hektáron is lehet nyereséges.

Aki idén növeli görögdinnye-területét, várhatóan más szántóföldi kultúra rovására teszi azt, illetve van, akinél a vándoroltatás miatt a következő táblában kicsit nagyobb vagy kisebb területű tábla jön soron, ezért csökkenti vagy növeli a felületet.

Sárgadinnyét általában a görögdinnye mellett termesztenek a kertészek, és annyit ültetnek, amit biztosan el tudnak adni a piacokon. Kevés a kizárólag sárgadinnye termesztésére szakosodott gazdálkodó, és ez a kultúra is 2-3 hektárnál nagyobb területen jövedelmező, említette a Nunhems termékspecialistája.

Legyen minél hosszabb a szezon

A görögdinnye-termesztés költsége 2021 és 2022 között 35-40%-kal emelkedett, egyes műtrágyák 10, mások 300%-kal drágultak, emellett a növényvédő szerek, a gázolaj ára, a földek bérleti díja és a munkabér is megugrott.

A szerencsések tavaly még 2021-ben vásárolt inputanyagokat használtak, de ezek a készletek már kifogytak.

Tavaly óta tovább nőttek az árak, de az emelkedés várhatóan nem lesz olyan mértékű, mint egy évvel korábban, Sándor László 20% körülire becsüli.

A költségnövekedést tavaly tudta követni a görögdinnye értékesítési ára, és ha a nyereségességi szintet tartani akarják a gazdák, akkor idén sem szabad, hogy csökkenjen. A hiányzó munkaerő kiváltásához gépesíteni kell, de ezt is csak a profitból lehet finanszírozni, hangsúlyozta a szakember.

Hazánk egyes térségeiben négy-hat hétig van dinnye, de az áruházláncok legalább négy-öt hónapig kínálják, és ha Olaszországból folyamatosan tudnak venni, akkor három-négy hétért nem fognak átváltani hazai termésre. Ezért fontos, hogy az egész szezonban legyen beszerezhető görögdinnye hazánkban is.

Ahhoz, hogy súlyunk legyen a piacon, szét kell húzni az idényt.

Ha hosszabb a magyar termelési szezon, akkor az import is kiváltható, hiszen amennyivel többe kerül a görögdinnye hajtatása itthon, ugyanannyi szállítási költség terheli az olcsóbban megtermelt görögországi szabadföldi termést, mire idehozzák, hangsúlyozták a szakmai napon.

Biztosabb a hibrid és az oltott

A főként Kelet-Magyarországon és pár helyen Bács-Kiskunban konstans fajtákat termesztők nagy kockázatot vállalnak. Ezek a fajták ugyanis nem versenyképesek a hibridekkel. A piacon már a pirosnál is pirosabb húsú dinnye kell a vevőknek, a konstansok termése pedig többnyire világosabb húsú. Akármilyen édes a dinnye, ha rózsaszín a húsa, nagy a magja, vastag a héja és könnyen megszakad, akkor nem veszik meg, mondta Sándor László. Az exportőrök sem terveznek konstans dinnyéket vásárolni. Ha keresleti piac van, akkor esetleg megveszik, de ha egy kicsit is válogathatnak, akkor a hibrideket viszik. Nem kiszámítható tehát a piaca.

A konstans fajtákhoz általában extenzívebb technológia társul, ebből is adódik, hogy kisebb a hektáronkénti hozam.

Így adódott, hogy Kelet-Magyarországon a 800 hektárról mintegy 28 ezer tonna dinnyét szedtek tavaly, amíg Békés adta a hazai dinnye 48%-át (56 ezer tonnát) az 1020 hektárról, ennek többsége intenzív talajtakart, alagutas. Az értékesített termésátlag tehát 35 és 55 tonna volt hektáronként.

Az oltott palánták többe kerülnek, de ezeknek nagyobb a terméshozama, kevesebb a növényvédelmi igénye, jobb a lombborítása, így a terméseket kevésbé veszélyezteti a napégés. Az oltott növények hatékonyabban használják a vizet és a tápanyagokat, valamint a dinnyéjük keményebb, ezért jobb a tövön tarthatóságuk és a pultállóságuk. A hibridek is egyre fejlődnek, de valószínűleg nem fogják elérni az oltott dinnyék „tudását”, mondta a Nunhems munkatársa.

Bőséges a fajtaválaszték

A szakmai előadásokon számos fajtát bemutattak, melyek jól lefedik mind a termelők, mind a kereskedők és a vásárlók igényeit. Saját gyökerű magvas görögdinnyékből szó esett az extra sötét csíkos, nagyon korai érésű Grandis F1 fajtáról. Húsa erős piros, édes és ropogós.

Nagy termőképesség jellemzi, saját gyökéren 7-10 kilogrammos gyümölcsöket terem.

További előnye, hogy lombját még kedvezőtlenebb körülmények között is megtartja. A főszezonban a középkorai magvas dinnyék között már a korábbi években is jól teljesített a sötét csíkos Galander F1, három év alatt az ország egyik vezető fajtájává vált. A tartályládás értékesítésre szánt gyümölcsök oltott növények esetén 6-8 kilogrammosak. A magvas dinnyék közül az egyik legédesebb, húsa mélyvörös. Egyöntetű dinnyeterméseivel magas hozamokra képes, és a változékony időjárásban sem volt hajlamos a húsa a szakadásra.

A korai Gambey F1 valószínűleg az egyik legkeresettebb fajta lesz 2023-ban. Kiválóan köt, 4-6,5 kilogrammos egyöntetű terméseket nevel, fóliaalagu­tas és szabadföldi termesztésre is alkalmas fajta.

A korai tenyészidejű Inception F1 6-12 kilogrammos magvas, ovális termései főleg belföldi értékesítésre ideálisak. A fajta hajtatásban és szabadföldi termesztésben is jól köt, a termések hosszan tövön és pulton tarthatók, mélyvörös, ropogós hús és magas cukortartalom jellemzi őket.

A Torpila F1 belföldi és exportértékesítésre egyaránt kiváló hosszúkás, egy­öntetűen 10-13 kilogrammos terméseinek mutatós széles sötét csíkozású a héja, ízletes húsa mélypiros.

A fajta lombja erős, fenésedés elleni közepes rezisztenciával rendelkezik, főleg szabadföldi termesztésre ajánlott.

A fogyasztók egy része előnyben részesíti, ha a dinnyében nincsenek magok, a mag nélküli görögdinnyefajták azonban más előnyös tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Magas a cukortartalmuk, kiváló a pultállóságuk, és feldolgozásra is jobbak, hiszen legföljebb minimális számú kemény mag található a gyümölcshúsban.

A mag nélküli fajták az igényesebb piacok „kényelmi” termékei, többnyire nagyobb megtérülést biztosítanak egy adott beruházásra vagy költségszintre vetítve.

A fekete héjú mag nélküli fajták közül a Style F1 a piacvezető. Ezt magas terméshozamának, extra belső minőségének köszönheti. Termesztési szempontból előnye, hogy előcsíráztatott maggal kimagasló a csírázása, és napégésre nem hajlamos.

A csíkos mag nélküli Harmonium F1-re az exportpiacokon várhatóan idén nőni fog a kereslet a 3-5 kilogrammos termései miatt.

A közepes tenyészidejű, szabadföldre ajánlott, nagyon jól kötő fajta gyümölcse mélyvörös, ropogós húsú, hosszan pulton tartható.

Az Embassy F1 terméseinek átlagtömege az előbbinél érzékelhetően nagyobb, 5-9 kilogramm.

Forrás: Kertészet és Szőlészet