0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

A város, amelynek először lett klímastratégiája

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség tavalyi, Tatabányán megrendezett évzáró konferenciáján a házigazda település zöldfelület-gazdálkodását ismerhettük meg.

A Városüzemeltető Iroda két szakembere fejtette ki, milyen szempontokat vesznek figyelembe és milyen eredményeket értek el a környezetvédelmi programjuk és klímastratégiájuk mentén. Emellett részletesen hallhattunk holland technológiával létesített biodiverz évelőágyások tapasztalatairól.

Tatabánya Polgármesteri Hivatalának főkertésze és egyben a Városüzemeltetési Iroda vezetője, Mármarosi Sándor nagy eredménynek tartja, hogy a beruházások előkészítése során a tervezők ma már megkeresik őket, előre szakvéleményt kérnek, egyeztetnek, áttekintik a környezetvédelmi szempontokat. A város szakemberei a beruházások tervezési szakaszába is bekapcsolódnak. Tatabánya parkfenntartási feladatait a T-Szol Zrt. végzi, de az önkormányzat külső vállalkozókkal is dolgozik például fagallyazások, fasorápolások, növényvédelem és játszótérépítések során. Elkötelezett hívei a Virágos Magyarország mozgalomnak.

Úgy tervezik a beruházásokat, hogy azokat megfelelő színvonalon fenn is tudják tartani.

A város 1,6 millió négyzetméternyi zöldfelületéből 500 ezer négyzetméternyit kiemelten kezelnek. Megkezdődött az egynyári virágágyások leváltása, helyettük évelőket telepítenek. A növényszigetekbe már cserjék kerülnek, de a városi rendezvények területén a látvány miatt még szükségesek az egynyári-kiültetések, bár ennek a mennyiségét is csökkentették. A fenntartás egyszerűsítése érdekében fontos a talajtakarás és az automata öntözés. A város színesítésére virágoszlopokat állítanak fel minden évben. A városba vezető utak zöldfelületeit és a település körforgalmait tervezik rendezni, ezek látványos, de fenntartás szempontjából nehezen megközelíthető helyek. Önkormányzati finanszírozásból az elmúlt három évben 1500 fát telepítettek, 2021-ben megalkották a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló rendeletet. Közterületre 14/16 és 16/18 méretű lombos fákat ültetnek a biztonságosabb eredés és a könnyebb kezelhetőség miatt.

Együtt a lakossággal

Az előadó sokéves szakmai tapasztalata alapján fontosnak tartja, hogy a fenntartásba a lakosságot és az intézményeket is bevonják. Az előkertek díszítésénél ma már az önkormányzat által szervezett egynyárivirág-osztás visszaszorult, helyette évelőket adnak, a gondozást pedig szakmai tanácsokkal segítik. Ha a lakossággal kialakul a jó kapcsolat, akkor kevesebb a reklamáció és a bejelentés.

Lakótelepi környezetben mindig fontos téma a közterületi játszóterek állapota, megújítása.

Tatabányán 76, részben bekerített, szabványnak megfelelő játszótér van, az elmúlt tíz évben sikerült mindet felújítani. Azt tapasztalják, hogy a tematikus játszóterek sokkal népszerűbbek, kihasználtabbak, főként, ha a területhez kötődő tematikára épülnek. Például a Május 1. park játszótere egyedileg bányász témára tervezett. Minden fejlesztési tervről szerveznek lakossági egyeztetéseket. Internetes felületen közvetlenül a Városüzemeltetési Irodával kapcsolatban álló hibabejelentő rendszert működtetnek. Így sokkal rugalmasabb és gyorsabb a bejelentések kezelése, és amit lehet, azt szinte azonnal megoldanak. Modern Városok programjuk legújabb eredménye a Megyeháza tér megújítása, ahol az új közösségi tér 2023 májusára készül el.

Környezeti nevelés

Holisztikusan kellene gondolkodnunk, nem csupán a GDP és a gazdasági megtérülés alapján. Már húsz-harminc éve mondják a szakemberek, hogy környezetünk, természetünk és magának az embernek a védelme a fontos, hiszen például egészségünk romlása csökkentheti a GDP-t. Oláh András, Tatabánya Polgármesteri Hivatalának környezetvédelmi és klímavédelmi referense ezen szemlélet alapján tevékenykedik munkatársaival együtt.

Tatabánya területe 93 négyzetkilométer, egyharmada védett.

Az elkötelezettségüket jelzi, hogy a városnak az 1995-ben megjelent környezetvédelmi törvénynél korábban, már 1991-ben volt környezetvédelmi programja, melyben az iparvárosi sajátosságok (akkor még jellemzően az volt Tatabánya) ellensúlyozására létrejött gondolatokat fogalmazták meg. Később a törvény alapján három környezetvédelmi program született, most tartanak a negyedik hatéves ciklusnál. A város, Magyarországon elsőként, 2007-ben elkészítette klímastratégiáját. Környezeti nevelés 2005 óta zajlik Tatabányán. Magánszemélyek, szervezetek elismerésére Zöldág díjat alapítottak, bárki pályázhat környezetszépítő és környezeti nevelést támogató tevékenységre.

Megyei jogú városi szinten 15-20 millió forintot tudnak fordítani a költségvetésből a környezetvédelmi alap részterületeire. Tatabánya külterületén, a Nyúl-dom­bon egy éve van országosan védett önkormányzati területük, egy láprét, amit a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal karöltve tavaly sikerült felmérniük és rögzíteniük.

A következő években több városi területet is szeretnének védelem alá vonni, melyek ismertetőtáblák, tanösvények kihelyezésével hozzájárulhatnak a környezeti neveléshez.

A szakemberek munkájának egyik legfontosabb eredménye Tatabánya 2021-ben megalkotott favédelmi rendelete, mely kimondja, hogy a fapótlás pénzbeli megváltásából befolyt összeg csak faápolásra, faültetésre fordítható, és mindenki köteles környezeti besorolástól függően pótolni a kivágott fákat.

A környezeti nevelést az előadó kiemelt feladatnak véli, hiszen nehéz az emberek berögzült szokásait megváltoztatni. E nélkül nem sikerülhet az energiatakarékosság, a túlfogyasztás visszaszorítása, a fogyasztói szokások megváltoztatása. Ha a gyerekeknél kezdjük a nevelést az oktatási intézményekkel is karöltve, talán nem lehetetlen a változás, hangsúlyozta Oláh András.

Szaktudást közvetít

A debreceni S-Tér Kft. munkatársai több mint tíz éve dolgoznak együtt a Flower your place B.V. holland céggel, akik egyebek között hagymás növények gépi telepítését végzik, évelőkből vadvirágos réteket hoznak létre magvetéssel, és biodiverz évelőágyásokat alakítanak ki. Sándor Tamás, az S-Tér Kft. ügyvezetője a holland céggel közös évelőprogramjuk tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal.

Alacsony fenntartási igényű, látványos, előre kiszámítható költségű biodiverz növényfelületek létrehozása a céljuk, zömmel Magyarországon is beszerezhető fajokból.

Az Európa nyolc-tíz országában már jelen levő holland cég nem termeszt növényeket, az S-Tér Kft. elsősorban tehát nem terméket hoz be Hollandiából, hanem szaktudást.

Fontos, hogy a tervezéstől a megvalósulásig minden egy kézben legyen, mert így lehet végigkövetni a folyamatot, aminek a végeredménye a szinte egész évben díszítő, legalább hathónapos virágzási időszakú kiültetés. Mindehhez elengedhetetlen a helyi adottságok, a talaj- és vízviszonyok, a napsütéses órák számának figyelembevétele, a helyszín pontos ismerete. A tervezést megelőzi a terület felmérése, melynek során pontos lista készül a gyomfajokról is, ami információkat ad a helyszínről. Ezt követően a holland kollégák a hely többéves csapadék- és hőmérsékleti adataira is alapozva állítják össze a fajtalistát a magyar céggel egyeztetve.

A növénytársulásokat az adottságokat, a várható használati körülményeket, például a téli sóterhelést is figyelembe véve tervezik.

Más a kitettsége például egy út menti zöldsávnak, mint egy védett helyen levő területnek. A kivitelezés első lépése az előkészítés, amit a magyar szakemberek végeznek el, beszerzik a szükséges engedélyeket, az út menti telepítésnél elintézik a forgalomkorlátozást, biztosítják a megközelíthetőséget. Az ágyás-előkészítés a tükör kialakításával kezdődik: kicserélik a föld fölső 25 centiméterét, helyére a holland cég által összeállított, levegős, tápanyagdús talajkeverék kerül a jó vízgazdálkodás érdekében.

Mindig a terület adottságaihoz illeszkedő fajtákat ültetnek az ágyásokba. Az előre kijelölt foltokba 9 × 9 centiméteres cserépméretű növényeket ültetnek, 3×3-as kötésben, kilenc darabot négyzetméterenként. A cég igyekszik magyar ter­mesz­tőktől beszerezni a növényeket, de azok nem mindig tudják kiszolgálni őket.

Kiemelte azonban az előadó, hogy ha időben jelzik, mire van szükségük, a hazai évelőtermesztő cégek is képesek kielégíteni az igényeiket.

A jó fejlődés kulcsa

A biodiverz évelőbeültetés fenntartási költsége elenyésző. A holland technológia szerint telepített évelőágyások nem igényelnek öntözést a fenntartás során, csak a telepítés után közvetlenül kell egyszer megöntözni a növényeket, valamint a nagyon aszályos időszakokban néhányszor.

A növényzet hat hónap alatt összenő, a friss talajban a gyomosodás jelentéktelen. Az első néhány hónapban azonban különösen figyelni kell gyommentesítésre. A holland cég is azt javasolja, hogy az évelőket senki se vágja vissza ősszel, hogy télen is díszítsék a területet. Elég, ha tavasszal – március végén, április elején – alacsonyan visszametszik őket, amikor a növények elkezdenek kihajtani. Tapasztalatuk szerint jobban fejlődnek a növények, ha a tövüket kissé megsértik. A holland szakemberek szinte napra pontosan megmondják, mikor kell kezdeni a munkát. Olyan géppel dolgoznak, ami ledarálja, felaprítja a növényi részeket és mulcsként visszajuttatja a területre a nyesedéket, amit a növény fel tud majd használni.

Néhány hét múlva a növényzet megindul, és rövid időn belül látványosan fejlődik.

A jó fejlődés kulcsa a visszavágás, hallottuk. Tápanyag-vissza­pótlás évente egyszer, közvetlenül a visszavágást követően szükséges. Az évszakokkal folyamatosan változik a terület, a nehezen kezelhető felületeket könnyen látványossá lehet tenni ezzel a technológiával.

Hazánkban tavaly májusban Veresegyházán és a Főkert segítségével Budapesten, a Széchenyi téren készültek ezzel a technológiával biodiverz évelő-kiültetések. Hasonló kitettségű volt mindkét növényágyás, igazi értékük két-három év múlva látszik majd.

Évelőszőnyeg olyan területekre ajánlott, ahol nehézkes a konténeres telepítés, például erősen lejtős rézsűkön. Ennél a technológiánál a talajnak csak a felső rétegét szükséges eltávolítani. A növényszőnyeget raklapon szállítják, lebomló fából készült tüskékkel rögzítik. Gyors és hatékony a technológia, bár nem olcsó.

Forrás: Kertészet és Szőlészet