A károsított termések minősége ugyanakkor csökkenhet az idő előrehaladtával, még megfelelő tárolás és árukezelés esetén is, így a fertőzött bogyók azonosítása és elkülönítése a többi termés minőségének megőrzése érdekében is fontos. A válogatást nehezíti, hogy a szedés időszakában olyan kártevők is megtámadhatják a bogyókat, amelyek kártétele rejtve maradhat, miközben hosszú távon ronthatja az értékes termék minőségét. Ilyenek a különböző poloskafajok, köztük a napjainkban mind több gondot okozó ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys).
A továbbiakban ennek az országunkban tíz éve megjelent kártevőnek a sajátságait mutatjuk be, és egy új diagnosztikai módszert ismertetünk, amely segíthet a szedés körüli kártételének azonosításában és jellemzésében.
Tömeges előfordulás
Kártételére számítani lehet zöldség- és gyümölcstermesztésben, szántóföldi kultúrákban, de akár dísznövényeken is.
Az általa okozott terméskiesésben és minőségcsökkenésben megnyilvánuló kár számottevő lehet azokon a területeken, ahol nagy tömegben fordul elő. Az észak- amerikai kontinensen már napjainkban is tetemes gazdasági kárt okoz, kiemelt jelentőségű kártevő alma- és barackültetvényeken, szójaföldeken. Ebből adódik, hogy igen intenzív kutatómunka tárgya ez az emberi jelenléthez, tevékenységekhez szorosan kötődő rovarfaj.
A poloskaproblémát az is súlyosbítja, hogy ez idáig nem megoldott a védekezés a könnyen mozgó, tápnövényeit gyakran váltogató rovarfaj ellen. Jelenleg csupán a kémiai növényvédelem hatékony, ebből adódóan integrált és ökológiai növénytermesztésben fokozott veszélyt jelenthet. A helyes védekezési stratégia kialakításában természetesen fontos szerep jut a kártevő és a kártétele alapos megismerésének.
Nem mindegy, mikor károsít
A kártétel a kifejlett egyedek és lárvák táplálkozása nyomán jön létre.
Szúró-szívó típusú szájszervükkel fecskendezik be a nyálat és azzal veszik fel a táplálékot is. Előnyben részesítik a nagy tápanyag- és energiatartalmú növényi részeket, ezért tartozik az ázsiai márványospoloska kedvelt tápnövényei közé a paradicsom is. A bogyón kiváltott kárkép függ attól, hogy mely fejlődési-érési állapotában károsítja a poloska. A korai kártétel hatása szabad szemmel is jól látható, a bogyók torzulnak, elszíneződnek. Ezzel szemben a betakarítás környéki károsítás gyakran rejtve marad. Az érett bogyón frissen okozott kár ránézésre nehezen azonosítható, miközben a leszedett termés eltarthatósága romlik. Ennek a jelenségnek hátterét igyekeztünk feltárni a MATE Kaposvári Campusán komputertomográfiás (CT) vizsgálatokra alapozott kísérleteink során.
Roncsolás nélküli vizsgálat
A CT-készülékek, hasonlóan a hagyományos röntgentechnikához, röntgensugárzást használnak a felvételek elkészítéséhez. A CT esetében több felvétel készül, a háromdimenziós kép a metszetek számítógépes illesztéséből alakul ki.
Vizsgálataink során célunk volt az ázsiai márványospoloskák által okozott kártétel képi megjelenítése a paradicsom húsos termésén. Azt feltételeztük, hogy a növénybe juttatott enzimek okozta szövetelhalások CT segítségével jól ábrázolhatók, térfogatuk mérhető. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy a rovarok paradicsombogyóra vetített egyedszáma milyen módon hat a tápnövényben regisztrálható szövetpusztulás mértékére. A kísérlethez kifejlett ázsiai márványospoloskákat gyűjtöttünk be, különböző számban helyeztük őket az egyesével elkülönített paradicsombogyókra és táplálkozásuk közben bizonyos időközönként CT-képalkotást végeztünk. A kártételt 72 órán keresztül követtük nyomon, összesen 120 CT-méréssel igyekeztünk a lehető legátfogóbb képet kapni.
A kapott adatokra támaszkodva meghatároztuk a szívogatás által okozott térfogatcsökkenést a bogyókon. A károsítók számának emelkedésével a bogyótermések térfogatváltozása, torzulása egyre kifejezettebb lett. Emellett meghatároztuk az ázsiai márványospoloska nyálának behatolási mélységét is.
A nyállal bejuttatott enzimek által okozott szöveti pusztulás egyre kifejezettebbé vált az idő előrehaladtával.
A friss károsítást is kimutatja
A CT-képalkotással tehát remekül ábrázolható volt az ázsiai márványospoloska paradicsomon okozott kártétele. Vizsgálataink alapján elmondható, hogy a paradicsombogyók térfogata csökken, ha a szedéshez közeli időszakban károsított az ázsiai márványospoloska. Mindenképpen figyelmet érdemel, hogy a poloskanyál roncsoló hatása elhúzódó, a rovarok táplálkozása után is érvényesül, egyre kiterjedtebbé válik, és a tárolás közben tovább dolgozva, alattomosan rontja a termés eltarthatóságát és piacosságát.
Eredményeink alapján a befecskendezett enzimek szövetpusztító hatása még akkor is érvényesülhet, amikor a paradicsombogyók az értékesítésre várnak és a legjobb formájukat kellene mutatniuk.
A kísérletünk során használt technika a jövőben olyan új eljárások alapjául szolgálhat, amelyek segítségével a leszedett termés minőségellenőrzése egyszerűbb és hatékonyabb lehet. Egy gazdaságosan alkalmazható módszer segítségével – hasonlóan a mézek és nagy értékű bortételek jelenleg is alkalmazott MR-spektroszkópia alapú vizsgálatához – a képalkotást a minőségellenőrzés szolgálatába állítva becsülhetővé válna a rejtett rovarkártétel mértéke, és lehetőség lenne az erősen károsított tételek elkülönítésére.
Orsi-Gibicsár Szilvia, Dr. Keszthelyi Sándor
MATE Növénytermesztési-tudományok Intézet, Kaposvári Campus
Dr. Donkó Tamás
Medicopus Nonprofit Kft.
Fotók: Dr. Donkó Tamás, Dr. Keszthelyi Sándor és depositphotos.com
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
