Back to top

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Novák Róbert: a világon egyedülállóan 70 éves adatsorral rendelkezünk a gyomok területén
Novák Róbert: a világon egyedülállóan 70 éves adatsorral rendelkezünk a gyomok területén
Fotó: viniczai
Az első a II. világháborút követően történt, amikor a nagybirtokokat a kisparaszti gazdaságok váltották fel. Ekkor történt meg az Első Országos Gyomfelvételezés, amit Újvárosi Miklós Halász Tiborral együtt hajtott végre. Akkor az ország tényleges gyommennyiségét vizsgálták meg. A későbbi felvételezések időpontjában már a kémiai gyomirtás volt jellemző, így az eredmények nem a tényleges mennyiséget, hanem a növényvédő szeres kezelés nélküli mintaterületeken található növényállomány mennyiségről és összetételről adtak számot.

A második radikális változás az ötvenes években, a termelőszövetkezetek létrehozásával következett be.

Ezt az időszakot a nagyüzemi viszonyok, a monokultúrás kukoricatermesztés és a megnövekedett műtrágya felhasználás jellemezte. A hatvanas évekre már elszaporodtak a herbicideknek ellenálló gyomfajok. A harmadik gyökeres változás a rendszerváltást követően, a privatizációval zajlott le. Megnőtt a kisebb területen gazdálkodók száma, miközben nagyobb táblák maradtak műveletlenül.

Így jutottunk el 11 évvel később a Hatodik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezéshez, ami 2018-2019 között zajlott.

Addigra a mezőgazdaságban bekövetkezett változások hatására jelentősen átalakult hazánk gyomflórája. Ezt elősegítette, hogy az uniós területalapú támogatásokhoz kapcsolható javuló anyagi lehetőségek, s ezzel párhuzamosan szigorodó követelményrendszer. Erőteljesebbé vált a hatósági ellenőrzés a parlagfű mentesítés területén. Megváltoztak a gyomirtási technológiák, előtérbe kerültek az állománykezelések. A szigorú EU-s előírások miatt pedig szűkült a gyomirtó szer választék.

Illusztráció
Illusztráció

Őszi búzában az élen a tyúkhúr végzett, az ebszékfű a dobogó tetejéről az ötödik helyre csúszott vissza, miközben a parlagfű folyamatosan tartja második helyét. Az egyik legnagyobb terméscsökkentő faj, a ragadós galajt a rangsor 14. sorában jegyzik, miközben a mezei árvácska folyamatosan menetel felfelé. A parlagi ecsetpázsitra érdemes odafigyelni, hiszen tőlünk nyugatabbra már gyomirtó szer rezisztens egyedek okoznak fejtörést.

Kukoricában a parlagfű, a kakaslábfű és a fehér libatop foglalja el a dobogót.

A disznóparéj fajok jelentősége ugyan csökkent, de még mindig ott vannak a legfontosabb gyomok között. A posztemergens technológia terjedése miatt a területek fakó muhar és zöld muhar borítottsága magas, s ugyanez elmondható a termesztett köles és a pirók ujjasmuhar esetében. A selyemmályva ugyan a 13. helyet foglalja el, de folyamatosan lépked előre, s szembetűnően terjed a fenyércirok. Ez utóbbinál a szulfonil karbamidokkal szembeni rezisztenciája okoz patthelyzetet a területeken.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szigorúan ellenőrzi a magyar hatóság az ukrán gabonát

Nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem az ide érkezett termények minőségét is folyamatosan ellenőrzik. A kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez – jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki Adonyban részt vett a Nébih munkatársainak ellenőrzésén.

Antraknózis: meggy után már dión is?

A meggytermesztők számára jól ismert a Colletotrichum nemzetségbe tartozó gombafajok által okozott betegség, a meggy antraknózisa. Szüret előtt vagy szüret után az érett termésen gyors lefolyású rothadást idéz elő, járványos években súlyos a termésveszteség.

Oroszország harcol a kínai búzapiacért

A kínai búzaimport jelentős növekedése ellenére Oroszország - a termény egyik legnagyobb exportőre - küzd azért, hogy részesedést szerezzen a virágzó kínai piacból. Miközben Kína általános vásárlása Oroszországtól meredeken emelkedett, különösen az energia és az alumínium terén, a búzakereskedelem kivételt képez.

Ha drága vagy toxinos a kukorica, az nemcsak a feldolgozónak fog fájni

Miközben a magyar és más kelet európai gazdák az ukrán gabonaimport ellen tiltakoznak, vannak olyan gazdasági szereplők, akik egészen másként látják a helyzetet. A hazai agrárium versenyképességét csak úgy lehet fenntartani, illetve növelni, ha komplex értékláncokban gondolkodunk.

Válság és munkaerőhiány tehet pontot az brit bogyósgyümölcs-termesztés végére

Egy 75 éve bogyós gyümölcsökkel foglalkozó családi gazdaság a növekvő költségek miatt kénytelen leállni a termesztéssel. A brit nottinghamshire megyei Southwell közelében található Starkey's Fruit már nem talál a termesztéshez elengedhetetlen idénymunkásokat.

Egyetlen magyarként a világ száz legjobb egyeteme közt a MATE a THE fenntarthatósági rangsorában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a világ száz legjobbja közé került a Times Higher Education Impact Rankings rangsor ENSZ által deklarált éhezés elleni küzdelmet meghatározó Zero Hunger kategóriájában. Ezzel olyan kiemelkedő egyetemekkel került egy kategóriába, mint a 65. helyezett Wageningen Egyetem vagy a 72. helyezett Tokiói Agrártudományi Egyetem, amelyek az agrárszektorban a világ vezető intézményei közé tartoznak.

Bemutatkozik a Vervaet márka Mezőfalván

Hódmezővásárhelyen debütált, június 7-8-án pedig a NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében Mezőfalván is bemutatkozik az AXIÁL Kft. új gépe, a Vervaet önjáró precíziós hígtrágya-kijuttató.

Növényvédelmi Szakmérnöki képzés indul Keszthelyen, a Balaton fővárosában

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Növényvédelmi Intézete posztgraduális képzés keretében lehetőséget nyújt agrárszakemberek számára növényvédelmi szakmérnöki szakon. A növényvédelmi szakmérnöki szakirányú továbbképzési szak magyar nyelvű, négy félévet felölelő levelező képzés.

Az EU meghosszabbította az Ukrajnából származó gabona importjának korlátozását

Az Európai Unió szeptember közepéig meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonafélék - a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag - behozatalára vonatkozó korlátozást - jelentette be az Európai Bizottság hétfő este.

Magas a páratartalom, minden fertőz – növényvédelmi előrejelzés 23. hét

Az időjárási körülmények a betegségeknek és kártevőknek egyaránt kedveztek. Külön ki kell emelni a levéltetűfajok igen erős invázióját, mely szinte minden növénykultúrát érint, de védekezni kell egyebek között a varasodás és a gyümölcsmolyok, valamint a rózsalisztharmat ellen is.