Back to top

Magyarország gyomtérképe, avagy miként változott a fajok jelentősége

„Több, mint hatvan szakember vett részt a Hatodik Országos Gyomfelvételezés munkájában, ahol az őszi búza és a kukorica legfontosabb gyomnövényeit vették számba”- magyarázta Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai szakértője a XXXII. Keszthelyi Növényvédelmi Fórum Plenáris ülésén. A szakember elmondta, a XX. században három radikális változás is bekövetkezett a mezőgazdasági tulajdonviszonyokban.

Novák Róbert: a világon egyedülállóan 70 éves adatsorral rendelkezünk a gyomok területén
Novák Róbert: a világon egyedülállóan 70 éves adatsorral rendelkezünk a gyomok területén
Fotó: viniczai
Az első a II. világháborút követően történt, amikor a nagybirtokokat a kisparaszti gazdaságok váltották fel. Ekkor történt meg az Első Országos Gyomfelvételezés, amit Újvárosi Miklós Halász Tiborral együtt hajtott végre. Akkor az ország tényleges gyommennyiségét vizsgálták meg. A későbbi felvételezések időpontjában már a kémiai gyomirtás volt jellemző, így az eredmények nem a tényleges mennyiséget, hanem a növényvédő szeres kezelés nélküli mintaterületeken található növényállomány mennyiségről és összetételről adtak számot.

A második radikális változás az ötvenes években, a termelőszövetkezetek létrehozásával következett be.

Ezt az időszakot a nagyüzemi viszonyok, a monokultúrás kukoricatermesztés és a megnövekedett műtrágya felhasználás jellemezte. A hatvanas évekre már elszaporodtak a herbicideknek ellenálló gyomfajok. A harmadik gyökeres változás a rendszerváltást követően, a privatizációval zajlott le. Megnőtt a kisebb területen gazdálkodók száma, miközben nagyobb táblák maradtak műveletlenül.

Így jutottunk el 11 évvel később a Hatodik Országos Szántóföldi Gyomfelvételezéshez, ami 2018-2019 között zajlott.

Addigra a mezőgazdaságban bekövetkezett változások hatására jelentősen átalakult hazánk gyomflórája. Ezt elősegítette, hogy az uniós területalapú támogatásokhoz kapcsolható javuló anyagi lehetőségek, s ezzel párhuzamosan szigorodó követelményrendszer. Erőteljesebbé vált a hatósági ellenőrzés a parlagfű mentesítés területén. Megváltoztak a gyomirtási technológiák, előtérbe kerültek az állománykezelések. A szigorú EU-s előírások miatt pedig szűkült a gyomirtó szer választék.

Illusztráció
Illusztráció

Őszi búzában az élen a tyúkhúr végzett, az ebszékfű a dobogó tetejéről az ötödik helyre csúszott vissza, miközben a parlagfű folyamatosan tartja második helyét. Az egyik legnagyobb terméscsökkentő faj, a ragadós galajt a rangsor 14. sorában jegyzik, miközben a mezei árvácska folyamatosan menetel felfelé. A parlagi ecsetpázsitra érdemes odafigyelni, hiszen tőlünk nyugatabbra már gyomirtó szer rezisztens egyedek okoznak fejtörést.

Kukoricában a parlagfű, a kakaslábfű és a fehér libatop foglalja el a dobogót.

A disznóparéj fajok jelentősége ugyan csökkent, de még mindig ott vannak a legfontosabb gyomok között. A posztemergens technológia terjedése miatt a területek fakó muhar és zöld muhar borítottsága magas, s ugyanez elmondható a termesztett köles és a pirók ujjasmuhar esetében. A selyemmályva ugyan a 13. helyet foglalja el, de folyamatosan lépked előre, s szembetűnően terjed a fenyércirok. Ez utóbbinál a szulfonil karbamidokkal szembeni rezisztenciája okoz patthelyzetet a területeken.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ha kigyomláltuk a vadkomlót, együk meg! Az egyik legdrágább zöldféle

Talán sokkoló lehet, ha megtudjuk, hogy a világ legdrágább zöldsége az, amit sok helyen gyakran gyomnövénynek tartanak, míg a németek, franciák és belgák akár 1000 eurót is képesek fizetni kilójáért. Vajon miért olyan kívánatos a vadkomlócsíra?

Kanadai olívaolaj?

A világ meghatározó olajbogyó termesztője, Spanyolország, második éve küzd az aszállyal és a hőséggel. Ennek pedig komoly hatása van az olívaolaj világpiaci árára is. A szélsőséges időjárás a klímaváltozás számlájára írható, aminek a következménye az is, hogy új területek válnak alkalmassá az olajfák telepítésére: történetesen Kanadában is.

Napelemek alatt kibírhatóbb az aszály

A növényállományok fölé telepített fotovoltaikus rendszerek árnyéka enyhítheti az aszályos időszakok negatív hatásait, publikálták nemrég a Hohenheimi Egyetem kutatói. Az Agra Europe hírét a fruchthandel.de portálon olvastuk.

Harmadával növelte adózott eredményét sátoraljaújhelyi dohánygyár tulajdonosa

Pénzügyi és értékesítési szempontból is eredményes évet zárt tavaly a Continental Dohányipari Zrt., a sátoraljaújhelyi dohánygyárat tulajdonló társaság árbevétele közel 13, adózott eredménye pedig 30 százalékkal nőtt 2021-hez képest - közölte a cég szerdán az MTI-vel.

Az őzgidák megmentése kaszáláskor állatvédelmi kötelesség - ebben is segíthet a drón

Május közepétől a gazdálkodók elkezdik lekaszálni a lucernásokat, réteket széna, illetve szenázs készítés céljából. Ugyanekkor a mezőgazdasági területeken élő állatok szaporodási, utódnevelési időszaka is ekkor zajlik.

Északkeleten jól jönne már a csapadék

A hét első napjaiban még többfelé öntöztek záporok, foltokban nagy csapadékot adó felhőszakadások is előfordultak, a hét további részében azonban nagyrész napos, száraz idő a jellemző, magas UV sugárzással. A szántóföldi növények a legtöbb helyen szépen fejlődnek, de a záporokból kimaradt északnyugati és északkeleti területeken jól fog jönni a jövő hét első felére ígérkező csapadék.

A Corteva Agriscience vezetői változást jelentett be Magyarországon

Mivel az európai mezőgazdasági piac dinamikus és kihívásokkal teli környezethez való alkalmazkodást igényel, a Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat változást jelent be magyarországi vezetőségében: 2023. június 1-jén Borsos László ügyvezető igazgató leköszön tisztségéről, és helyét Sergii Kharin veszi át.

Tovább kell erősíteni a magyar-francia kapcsolatokat

Elkötelezettek vagyunk a magyar-francia agrárszakmai, politikai és kereskedelmi kapcsolatok erősítése mellett – jelentette ki Nagy István agrárminiszter, aki hivatalában fogadta Claire Legrast, Franciaország budapesti nagykövetét.

Növényvédőszer-maradék miatt hívtak vissza kukorica tallért

Nem engedélyezett növényvédőszer-maradék (klórpirifosz) jelenléte miatt a gyártó Good Food Products visszahívta a 2023. szeptember 19-i minőségmegőrzési idejű 105 grammos Sondey Kukorica tallér amaranth és a 105 grammos Sondey Kukorica tallér chia termékeit, az árut Magyarországon a Lidl forgalmazza - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) csütörtökön az MTI-vel.

A teljes magyar agráriumra pozitívan hat a MATE és a NAGISZ Csoport új együttműködése

A minőségi termékfejlesztés, a precíziós gazdálkodás dinamikus fejlődése és az agrárszakember-utánpótlás biztosítása érdekében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem stratégiai együttműködési megállapodást kötött a NAGISZ Zrt.-vel Nádudvaron.