Mire érdemes költeni pénzt és figyelmet?

Kiadónk ügyvezető igazgatója, Sári Enikő néhány jelentős változás mellett arról számolt be, hogy tovább dacolunk az aktuális trendekkel, megtartjuk 10 nyomtatott szaklapunkat.

Mint Sári Enikő elmondta, a mostanihoz hasonló nehéz gazdasági helyzetben sok cégnél felmerül, hogy csökkenteni kellene a marketingkommunikációs költségeken, amit ő nem javasol. „Akit nem lehet látni és hallani, az egy idő után nincs is. Jobb előre menekülni.”

A TikTok az új kályha?

Míg néhány évtizede a család minden tagját ugyanazokon a médiacsatornákon lehetett elérni, a mostani 18-26 évesek a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on, a YouTube Shortson, a Netflixen és a Spotify-on és hasonló felületeken lógnak. Dönthetünk úgy, hogy e platformokat tekintjük ezentúl a kályhának, amitől elindulunk – de nem elég felületet és (műsor)időt vásárolni. Olyan tartalmat kell előállítani, ami illeszkedik az egyes platformok sajátosságaihoz.

Többek közt erről beszélt Füleki Erik márkamenedzser, aki a Dreher magyarországi tanácsadója, valamint Jobbágy Tamás, a Wavemaker Hungary médiaügynökség vezető elemzője, akik a fiatal generáció médiafogyasztási szokásait elemezték.

Utóbbiak nagyon irritálják a fiatalokat, és a korszerű platformok sok eszközt adnak nekik az elkerülésükhöz. Fontos tudni azt is, hogy bár ezeken a csatornákon végtelen sok a tartalom, olyan automatikák működnek, amelyek könnyen információs-tartalmi buborékba zárják a felhasználókat.

A 16-29 évesek jelenleg leginkább a TikTokon aktívak és érhetők el. Ráadásul ez a platform még addiktívabb, mint a Face­book vagy az Instagram. A felhasználók napi 3 órát foglalkoznak vele, leginkább humort és szórakoztatást keresve. Vagyis olyan üzeneteket érdemes elhelyezni rajta, ami egy perc alatt átadható, és minél szórakoztatóbban. Ugyanakkor szintén nagyon népszerűek a Tiktokon a „how to”, vagyis gyakorlati ismeretterjesztő videók is.

Az egyes platformok részletes elemzése mellett az is kiderült, hogy a korosztályt továbbra is ügyesen meg lehet szólítani közterületen – például óriásplakáttal vagy egy illatozó buszmegállóval –, élményekkel és személyes találkozási lehetőségek teremtésével, például sportrendezvényeken és fesztiválokon.

Fotó: Csatlós Norbert Füleki Erik és Jobbágy Tamás: globálisan egyre jobban működik a Youtube Shorts, és egyre többen tekintik meg naponta a videókat. Itthon még a fejlődő platformok közé tartozik, de érdemes az egyik szemünket rajta tartani ezen a lehetőségen Pintér Klára: megnőtt annak az értéke, hogy újságot olvasnak az emberek, hogy ki tudnak szakadni vele a digitális világból. A nyomtatott sajtónak különleges szerepe van a marketingkommunikációban. Teljesen egyedi szelete a médiának: erősíti a hitelességet, az imidzset, és segíti a fizikai kapcsolatot a fogyasztóval Bánhegyi Zsófia: akik vállalatot vezetnek vagy marketinget terveznek, ne csak az árbevételre, a profitra, a fedezetre gondoljanak, hanem arra is, hogy hosszú távon építsenek reputációt és bizalmat, ugyanis ezeknek közvetlen hatása van arra, hogy fenntartható üzleti növekedést tudjanak elérni A Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. rendezvényén Kadosa Gábor marketingkoordinátor köszöntötte az előadókat és a minden eddiginél nagyobb számú közönséget Az idei Agrármarketing- és -médianap online közvetítése volt kiadónk első streamingkísérlete. A kísérlet sikerült, és rögzítettük is. Megtekinthető a Magyar Mezőgazdaság Facebook- és Youtube-csatornáján.

Mennyit ér a sajtó, ha nyomtatott?

„Remélem a közelmúltban mindenkinek volt lehetősége kiszakadni a digitális világból egy sajtótermék kíséretében és egy kicsi énidőt nyerni – kezdte előadását Pintér Klára, az elsősorban életmódmagazinokat kiadó Marquard Média Kft. operatív és terjesztési igazgatója, majd ismertette, hogyan is működtek a kiadók régen és ma.

10 éve azonban elindult egy olyan technológiai váltás, az internet, amelyet a kiadók vagy kihasználtak és talpon maradtak, vagy eltűntek. „Azt gondolom, hogy a kiadóvállalatok többsége, akik ma itt vannak, már médiavállalatként funkcionálnak, és rengeteg eszközt biztosítanak arra, hogy kommunikáljanak a hirdetőkkel, az olvasókkal, a fogyasztókkal. A magazinok mellett megjelentek a weboldalak, a podcastok, a videók, az események, amelyek segítik az üzenet eljuttatását.” A média számára ugyanis az a cél, hogy az olvasót, a fogyasztót minden helyzetben elérjék: amikor a telefonján olvasgat, amikor képeket, videókat néz vagy amikor autóvezetés közben podcastot hallgat.

A magazinok mellett megjelentek azok digitális, illetve weboldallá alakított változatai, amelyek szerepét a koronavírus járvány miatti bezárkózás, illetve a járvány következtében kialakult papírhiány csak felerősített. Ennek ellenére kutatások bizonyítják, hogy 10 emberből 8 ma is havi rendszerességgel olvas nyomtatott sajtóterméket – még a hirdetőket legjobban érdeklő 18-49 éves korosztályban is kétmillió felett van azok száma, akik nyomtatott sajtóterméket olvasnak.

Most, a pandémia után az internet térhódítása ellenére megnőtt a kézbe fogható termékek, így a nyomtatott magazinok értéke, ugyanúgy, ahogy a személyes találkozásoké is.

Az előadó szerint az is nagyon fontos, hogy egy magazin rendszerezett, olyan élményt nyújt, aminek struktúrája van, ami vezeti az olvasót, de bármikor újra olvashat egy már olvasott cikket, a saját tempójában tud haladni, amiben semmi sem zavarja meg. „Amikor egy szaklapot olvasunk, arra büszkék is tudunk lenni, hogy elolvastuk az adott kiadványt, tájékozódtunk belőle, és akár a szakmában dolgozókkal tudunk róla beszélni.” Az egyik legfontosabb értékmérő egyébként itt is a hitelesség, de ezen kívül a szaklapok hatékonyan szólítják meg a közönséget, így a hirdetéseket is pont azok látják, akiket az adott termék vagy szolgáltatás érdekelhet.

Mindannyian tapasztaltuk már, hogy ha mondjuk hűtőgép vásárlása előtt nézegettünk „hűtős” weboldalakat, utána hetekig ilyen hirdetésekkel bombáznak bennünket, pedig minket az két napig, a vásárlás előtt érdekelt... „Összességében a kutatási eredmények azt mutatják, hogy a nyomtatott sajtó olvasói nyitottak a hirdetésekre, és ugyanakkor sokkal tudatosabbak is velük” – emelte ki a szakember.

„Az ország legnagyobb agrárszaklapkiadójaként tavaly úgy döntöttünk, hogy tovább dacolunk a trendekkel és megtartjuk tíz nyomtatott szaklapunkat – jelentette be a médianapot megnyitó beszédében Sári Enikő, kiadónk ügyvezető igazgatója. – Ebben jelentős szerepe van annak, hogy a digitális szaklappiac egyelőre nem igazán elfogadott az agráriumban.” Jelentős változás a kiadó életében, hogy a Magyar Lovassport Szövetség lapját, a Pegazust, 10 év kiadói megbízás után már saját tulajdonú lapként visszük tovább – közölte az ügyvezető igazgató. Az MMG Kft. ragaszkodik a nyomtatott sajtóhoz, de amellett az online megjelenésre is nagy hangsúlyt fektetünk. Hírportálunkat, a magyarmezőgazdaság.hu-t tavaly közel 200 ezer egyedi látogató kereste fel, ami 25-28 százalékos növekedés az előző évihez képest. A portálon túlnyomórészt saját gyártású és szakmailag releváns anyagokat közlünk. A portálon közölt anyagokból összeállított heti hírlevelünknek 25 ezer előfizetője van. Fotó: Csatlós Norbert Az MMG Youtube-csatornájára több mint 7 ezren iratkoztak fel eddig. Pár perces, lendületes anyagokra alapozott, közelmúltban elindított AgroTime videósorozatunk tízezer megtekintésnél tart, podcastsorozatunk pedig a századik epizódjához közeledik. A kiadó jelen van az Instagramon és a TikTokon, utóbbi platformon másfél hét alatt közel négyezer követőnk lett. Az ott megosztott tizenegy videót több mint 35 ezren kedvelték, és van olyan, amit közel félmillióan láttak.

A Magyar Reklám Szövetség 2021-es adatai szerint 36 milliárd forint az, amit tisztán a nyomtatott sajtóra költöttek a hirdetők és további 20 milliárd forintot a nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó egyéb digitális platformokon költöttek el. „Megint megnőtt az értéke annak, hogy újságot olvasnak az emberek, hogy ki tudnak szakadni a digitális világból. A nyomtatott sajtónak különleges szerep jut a marketing kommunikációban, ez egy teljesen egyedi szelete a médiának, amely a hitelességet és az imidzset erősíti, és a fizikai kapcsolatot segíti a fogyasztóval” – hangsúlyozta Pintér Klára.

Globális marketing- és médiatrendek

A témáról hazánk legmagasabb bizalmi indexével rendelkező nagyvállalata, a Szerencsejáték Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatója, Bánhegyi Zsófia beszélt.

Ezzel kapcsolatosan kifejtette, hogy a korábbi felfogással szemben, miszerint minden döntés adatokon alapuljon, ma már a marketingesek és felső döntéshozók számára új, fontos szempont, hogy a „zajos” világban az emberek figyelmét ragadják meg.

A jelenlegi helyzetet elemezve több olyan tényezőt ajánlott a résztvevők figyelmébe, amire tekintettel érdemes üzleti, illetve marketingdöntéseiket meghozniuk. A figyelem mellett ilyen a vállalatokba vetett bizalom, ami a koronavírus-járvány, illetve az azóta több területen kialakult válság következtében megnőtt. Az emberek ugyanis úgy gondolják, hogy válságban a vállalatok tudnak a leggyorsabban cselekedni, azok a legrugalmasabbak, és munkáltatóként is számítanak rájuk.

„Azt javasolnám, hogy akik vállalatot vezetnek vagy marketinget terveznek, ne csak az árbevételre, profitra, fedezetekre gondoljanak, hanem arra is, hogy hosszú távon a reputációt és a bizalmat építsék, ugyanis szerintem közvetlen hatása van arra, hogy fenntartható üzleti növekedést tudjanak elérni” – hangsúlyozta Bánhegyi Zsófia.

A harmadik tanácsa az, hogy hosszú távú márkainfluenszer együttműködé­seket alakítsanak ki a vállalkozások, hisz az emberek mások ajánlása alapján könnyebben választanak terméket, szolgáltatást. 2022-ben pedig a fogyasztók 67 százaléka már influenszerek hatására választott terméket magának, ráadásul az ő blogjaikat, videóikat az internetes hirdetésblokkolók sem tiltják le.

A negyedik terület, amelyen a vállalatoknak lépni kell, az a hosszú távra átgondolt társadalmi felelősségvállalás – ez a közösségi média egyik hatása a gazdaságra. A modern ügyfél, és főképp a Z-generáció döntéseit ugyanis az etika, az átláthatóság és a felelősség kérdései egyre nagyobb mértékben befolyásolják.

Megjelentek a digitális szeniorok, vagyis az olyan társadalmi réteg, amelynek a tagjai aktívak a weben, aktívak a közösségi médiában, rendelkeznek okos eszközökkel – és a pandémia idején meg is tanulták használni őket. „Nálunk elképesztően elkezdtek digitálisan lottózni, és ők sok erőforrással rendelkeznek arra, hogy vásároljanak. Tehát érdemes ezzel az új korosztállyal többet foglalkoznia annak, akinek termékei, szolgáltatásai kapcsán érdekesek lehetnek.”

A Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagjaként a szakma egyik legnagyobb gondjával zárta előadását Bánhegyi Zsófia, azzal, hogy egyre kevesebb fiatal választja a marketinges szakmát