Back to top

Tölgybe álmodott hordók

Amikor tüzelik a hordót és meleg a fa, olyan az illata, mint a frissen kisült kenyér héja. A hordóba töltött bor kioldja ezeket az alkotóelemeket a fából, ettől lesz egyedi az aromája. Éppen ezért fontos, hogy hol nőtt fel a fa, honnan szerezték be a rönköt a kádárok. A Baranya megyei Palotabozsokon működő Európai Kádárok Kft. zömmel a mecseki Zengő és a Zemplén erdeiből származó tölgyből készít hordókat.

Palotabozsokon hosszú évtizedes, sőt évszázados hagyománya van a kádár mesterségnek. Még Mária Terézia telepítette be a sváb szakembereket, köztük kádárokat, bognárokat, kőműveseket, kezük munkáját dicsérik a házak, a tornácok, s nem utolsósorban a hordók, melyek határon innen és túl viszik hírét a településnek. Nem véletlen, hogy a mai napig német szakkifejezésekkel értetik meg magukat egymással az emberek.

Fotó: Kiss Gergő

A településen üzemelő Európai Kádárok Kft. 1997 óta szolgálja ki a borászokat kiváló minőségű hordókkal. Sűrű szövetű, egyenes szálú, lehetőleg csomó- és fagylécmentes tölgyfával szeretnek dolgozni, és ma már sajnos oda kell figyelni a gombabetegségre is. Ez utóbbit nehéz észrevenni, ezért néha vizet spriccelnek a rönkre, és ha az elszíneződést mutat, következtetni lehet a betegségre. Ha egy ilyen donga bekerül a hordóba, átkocsonyásodik és átszivárog rajta a bor.

„A fiam vagy én helyben választjuk ki a megfelelő rönköt, mindegyiket átvizsgáljuk. Cégünk huszonöt éves múltra tekint vissza, én pedig már ötvenhat éve kapcsolatban állok az erdészetekkel.

Fotó: Kiss Gergő

Sok helyen már úgy rakják le a dongarönköket, hogy szinte az egészet át tudjuk venni. Ha esetleg van bennük egy csomó, tudom, hogy ha a csomó előtti részt beteszem fenékanyagnak, az még első osztályú. Kiejtem a csomót, a többi szintén első osztályú. Mindig olyan szemmel nézem a rönköt, hogy mit tudok abból kiosztani. A fa általában 100-150 éves, a túltartott nem jó. Idővel ugyanis a fa rugalmassága, szerkezete megváltozik, könnyebben elpattan, eltörik. Ezt észrevesszük a hasításnál, mert mi hasított dongákkal dolgozunk. Ha egy vágásérett tölgyre ráengedem a hasító pengét, egyet pattan, mint az üveg, és szétszakad”, avat be a szakmai titkokba Flódung Kristóf kádármester, az Európai Kádárok Kft. ügyvezetője.

Fotó: Kiss Gergő

Az ország már említett két erdészeti területéről vásárolják a rönköket, ahol kiváló alapanyagokat nevelnek.

Nagyon fontos mit él meg száz év alatt a fa. Ezalatt több millió liter tápanyag vándorol át a fa szerkezetén, s bár minden tölgyfa egyforma színű, a sejtjeibe, a rostjaiba ez az íz beraktározódik.

A bor pedig fordított munkát végez, kioldja belőle azt az anyagot és beépíti. Nagyon sok teszthordót készítettek ugyanazzal a borral, több termőhelyről származó anyagból. „Kihúzom a dugót és a hordóból más-más illat árad. A fa minőségét befolyásolja a talajszerkezet, a klíma; a Zemplénben úgy becsülöm, legalább egy hónappal rövidebb a vegetációs idő. Ha hosszabban pihennek a fák, nekünk az a jó, sűrűbb lesz a szövetük”, osztja meg az évtizedek óta gyűjtött tapasztalatokat Flódung Kristóf, aki mielőtt Palotabozsokon hordókat kezdett gyártani, külföldi kádárüzemekben dolgozott. Magyarországon az elsők között, csaknem 30 évvel ezelőtt jelent meg a piacon a barrique hordókkal. Mai napig senki nem tudja megkülönböztetni az ő hordóját egy franciától, ha nem látják rajtuk a bélyeget. Mint meséli, kikérdezte a borászokat, akik mind azt mondták, hogy a fa élőhelye borászati szempontból nagyon fontos.

Fotó: Kiss Gergő

Egy 100 éves tölgynek van 600-700 ezer levele, zömében cukrot termelnek, aminek nagy részét felhasználja a növekedésre, de a maradék bennmarad a cellákban, amit facukornak nevezünk. Amikor hővel kezelik a dongát, akkor a fa cukrait karamellizálják, s megkapják az egyedi illat- és ízanyagokat.

Akácfából is készítenek mintegy 30-40 hordót évente egy észak-olasz partnerük számára. Az akác hosszú szálú fa, sokkal nehezebb megmunkálni, könnyen belekap a kés, úgy szakad, hogy Flódung Kristóf szinte a kollégákat sem meri a fenékmaróhoz engedni. Más ízeket hordoz, nincs benne csersav, ezért általában fehérboroknál szokták használni. „Gyártottam kőris, gesztenye hordót. Ezeknek az illatanyaga és az ízvilága egészen más – ahány fa, annyi karakter. Csináltam már körtéből, almából, szilvából is hordót, nem vagyok híve, nem tetszik sem ízben, sem illatban. A bükk pedig abszolút nem jó”, figyelmeztet, hogy a hordó nemcsak az ízhatást változtatja meg, de befolyásolja az érlelést, az eltarthatóságot.

„Végeztünk kísérleteket, és akadt borász, aki 6, 7 meg 8 éves dongából kért hordót. Megcsináltam, de nem lett jó. Nincs benne a friss tölgynek az az aromája, illatanyaga, amit szakmai szempontból a borászok is elvárnak. Mi legföljebb három-négy évig érleljük a dongákat. Ugyanakkor valóban nem mindegy, hogy hol érleljük, Magyarországon, Franciaországban vagy Olaszországban. Más a klíma, más a páratartalom, más a hőmérséklet.”

Fotó: Kiss Gergő

Kétfajta donga létezik. A hasítottnál nagy a százalékos veszteség, ugyanakkor szakmai szempontból megmaradnak a szálirányok. Fűrészelésnél viszont elvágják a dongának a szálait, ezért könnyen törik, beletöltik a bort és húsz centivel odébb kifolyik. Az igazi kádármesterek mindig hasított dongával dolgoztak, és ennek megvolt a szakmai miértje. Az Európai Kádár Kft.-nél eddig több tízezer hordót gyártottak. Többször csináltattak vakteszteket, amikor több gyártó hordójába ugyanazt a bort töltötték, majd borászokkal, vendéglátósokkal vagy fogyasztókkal egy időben végigkóstolták. „A teszteken gyakran a magyar hordó kapta a legtöbb pontot. Például a miénk. Nagyon jó a magyar tölgy minősége, korábban voltak olyan cégek, akik egész évben szállították a franciáknak a Zemplénből a dongaanyagot” jegyezte meg a kádármester büszkén, hogy a francia után a második helyen állunk a tölgyeinkkel.

A Palotabozsokon készült hordók viszik a magyar tölgy hírét, ausztrál, új-zélandi, kaliforniai, chilei, dél-afrikai, spanyol, olasz, portugál, német, osztrák, román, török, izraeli borászok pincéinek fontos kellékei. Az elismertség alapján, sokáig azok is maradnak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Villány nem áll meg – tanulmányút Günzer Tamás Pincészetében

Günzer Tamás meghívására a Magyar Sommelier Szövetség a Magyar Borszakírók Körének tagjaival szakmai látogatást tett Villányban. Tamás állattenyésztő mérnökként 12 éven keresztül vezette Borjádon a szarvasmarha telepet, de Villányban akkora a nyomás, ott – ahogyan mondja - mindenkiből borász lesz. A szakember 2002-ben kötelezte el magát végleg a szőlő és a bor mellett, az eredmények őt igazolták.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Jó hír a Kéknyelű szerelmeseinek: az év legnagyobb kóstolója Badacsonyban

A Badacsony Szőlőhegyért Egyesület, a MATE Szőlészeti és Borászati Intézet Badacsonyi Kutató Állomása, valamint a Vinum Vulcanum Badacsonyi Borlovagrend szervezésében idén június 3-án, harminckettő, Kéknyelűt termelő badacsonyi borászat részvételével, kulturális programokkal, zenével, kiváló borokkal és ízletes fogásokkal az év legnagyobb Kéknyelű kóstolójára várják a Badacsonyba érkezőket.

„A hegyközség maga a termelő”

Erős vezetést ígért Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke, akit a május 30-i tisztújításon választottak a szakmai szervezet első emberévé.

Öt vidám asztali -és partidekor-ötlet muskátliból a nyári összejövetelekhez

Legyen szó születésnapról, kerti partiról vagy egy laza grillezésről - megannyi apropónk lehet arra, hogy összehozzunk egy kellemes hangulatú nyári találkozót. A sikeres parti legfontosabb elemei nemcsak a jó társaság, a finom ételek és italok, hanem a szép dekoráció is: miért ne használhatnánk erre a célra muskátlit?

Erdőgazdasági fejlesztések Nyíregyházán

Befejeződött a NYÍRERDŐ Zrt. több fejlesztése Nyíregyházán, melyekkel a vármegyeszékhelyen élők kikapcsolódási lehetőségeit szerette volna bővíteni az erdőgazdaság. A fejlesztéseket dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere és Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója adta át.

Tanösvényekkel és kilátókkal várnak a Veszprém környéki erdők

A VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. csaknem 50 000 hektár, állami tulajdonú területet felügyel és gondoz több mint 50 éve. 2018 óta, több mint 83 hektár területen végeztek újerdő telepítést és közel 300 hektáron erdőfelújítást.

Káliumban gazdag gyümölcslevek

A szívbetegségek kockázata számottevően mérsékelhető bizonyos gyümölcslevek fogyasztásával, legalábbis ez derül ki a Harvard School of Public Health intézet egyik kutatásából.