Back to top

Komplex növényvédelmi megoldások, új hatásmód, biológiai védekezés

A fenntarthatóság jegyében bővítették portfóliójukat a nagy növényvédőszer-gyártók vetőmag-üzletággal, biológiai módszerekkel és digitális megoldásokkal, derült ki az AGROmashEXPO kiállításon a termelői kihívásokról rendezett fórumon.

Bevezető előadásában Hajnal Gábor, a BASF marketingvezetője azt hangsúlyozta, hogy a jövedelmezőség és a fenntarthatóság nem egymást kizáró fogalmak. Állítását az innovatív gyártók képviselői további példákkal támasztották alá.

Hajnal Gábor: A BASF technológiái a fenntartható és jövedelmező gazdálkodást szolgálják
Hajnal Gábor: A BASF technológiái a fenntartható és jövedelmező gazdálkodást szolgálják
Fotó: Csatlós Norbert
A BASF új fejlesztései között a jobb nitrogénhasznosítást és a kevesebb inputanyag-felhasználást lehetővé tevő készítmények érdemelnek figyelmet a fenntarthatóság szempontjából, mutatta be Hajnal Gábor. Általában a földekre kijuttatott nitrogén nagy része nem hasznosul, ezt a veszteséget lehet 20-70%-kal csökkenteni a jó nitrogén-menedzsmenttel, ráadásul a hozam is növekszik, mert a növények számára akkor áll rendelkezésre a nitrogén, amikor szükségük van rá.

Nitrogén-inhibitorokat fejlesztett ki a cég a szilárd karbamid, a folyékony Nitrosol és a hígtrágyák jobb hasznosítására.

A Limus Clear csökkenti az ammóniaképződést, ezáltal nem illan el a kijuttatott nitrogén. De nem csak az inhibitorok segítenek a jobb nitrogénhasznosításban. Gabonában például a növekedésszabályozó Medax Max kijuttatásával lehet erősebb gyökérzetet, nagyobb zöldtömeget és ezáltal nagyobb termést elérni, repcében hasonlóan kedvező hatású a Caramba Turbo. Gombaölő hatóanyagtól is várhatunk ilyen hatást: a piraklostrobin amellett, hogy remekül hat a kórokozó gombákra, visszafogja a növények éjszakai légzését, ezáltal több nitrogén marad meg a növényben.

Fotó: Csatlós Norbert
Az input és üzemanyag-felhasználás csökkentésére jó példa a Systiva gombaölő csávázószer, amivel a búzatermesztés során egy permetezés takarítható meg, a vele járó üzemanyag- és vízmennyiséggel együtt.

Ugyancsak a hatékonyabb, gazdaságosabb megoldásokat támogatják a digitális megoldások, öntéstámogató rendszerek, okos eszközök.

Ezen a téren a BASF a Xarvio rendszert fejlesztette ki, amivel többek közt a tápanyagellátás és a növényvédelem optimalizálható oly módon, hogy a növény igényeinek megfelelően adagolhatjuk a tápanyagokat, illetve csak a szükséges esetben végzünk növényvédelmi permetezést. Még ezen is túltesz az okospermetező, amivel 70%-kal lehetett csökkenteni a posztemergens gyomirtás során kipermetezett herbicidmennyiséget. Tavaly már több mint ezer hektáron dolgozott hazánkban ez a berendezés.

Vajda Beáta: A Bayer áttörést ért el a repce rovarkártevői elleni védekezésben
Vajda Beáta: A Bayer áttörést ért el a repce rovarkártevői elleni védekezésben
Fotó: Csatlós Norbert
A kerekasztal beszélgetésen az előadó mellett Vajda Beáta, a Bayer marketingvezetője, Borsos László, a Corteva ügyvezetője és Dobai Tibor, a Syngenta kereskedelmi igazgatója ismertette cégeik fenntarthatósággal kapcsolatos elkötelezettségét és eddigi eredményeit.

Megoldást kell találnunk a klímaváltozás következményeire, és minden nagy gyártó társadalmi felelősségvállalást tett ennek érdekében, mondta Vajda Beáta.

Elmúlt az az idő, amikor csak növényvédelemben vagy csak vetőmagban gondolkodtunk, a komplex megoldások megtaláláshoz szükség van a döntéstámogató rendszerekre, új hatóanyagokra és biológiai módszerekre is.

Minden résztvevő cég rendelkezik vetőmag üzletággal, és a hagyományos növényvédő szerek fejlesztése mellett digitális és biológiai megoldásokat is keres a problémák megoldására.

Dobai Tibor: Tavaly óta használható a Syngenta biológiai gombaölő szere a szőlőlisztharmat és a szürkepenész ellen
Dobai Tibor: Tavaly óta használható a Syngenta biológiai gombaölő szere a szőlőlisztharmat és a szürkepenész ellen
Fotó: Csatlós Norbert
Dobai Tibor azt hangsúlyozta, hogy a nehézségek új lehetőségeknek nyitnak utat, nem kell nagyon elkeseredni. Egységes szemléletben kell kezelni a gazdálkodásunkat, amiben mindegyik említett területnek megvan a helye.

A BASF támogatja az uniós tárgyalókat abban, hogy képviseljék a mezőgazdasági termelők érdekeit a növényvédőszer-használat szabályozása terén, hangsúlyozta Hajnal Gábor.

A legújabb fejlesztések közül Hajnal Gábor a két éve bevezetett, alacsony kockázatú Revycare gabona-gombaölő szert említette, Dobai Tibor a digitalizáció terén a precíziós kijuttatásról és a hibridválasztást segítő alkalmazásokról szólt, valamint elmondta, hogy

a Syngenta tavaly vezette be szőlőben a tisztán biológiai gombaölő szerét lisztharmat és szürkerothadás ellen.

Biostimulátorokban is erősít a cég és jövőre nitrogén-inhibitort is kínál majd.

Borsos László: A Corteva új hatásmódú gombaölő hatóanyagot fejlesztett ki
Borsos László: A Corteva új hatásmódú gombaölő hatóanyagot fejlesztett ki
Fotó: Csatlós Norbert
A Corteva teljesen új hatásmódú, új hatáshelyen működő gombaölő molekulát fejlesztett, ami ezáltal rezisztenciatörésre is alkalmas. Tavasszal várhatóan megszületik a levegő nitrogénjének növény általi hasznosítását lehetővé tevő készítményük hazai engedélye is.

A Bayer áttörést ért el a repce rovarkártevői elleni védekezésben, idén vezetik be az új hatóanyagú készítményt.

A közeljövőben a kalászosok gombabetegségek elleni védelmére fókuszálnak, ugyanis két évig használható már csak a tebukonazol, ami ma a legtöbb készítményben megtalálható. Idén várható a Bayer új, biológiai hatóanyaga. Jól vizsgázott a cég döntéstámogató rendszere, tavaly a használatával minimalizálni lehetett a szárazságból eredő károkat, sorolta az eredményeket Vajda Beáta.

Görög Róbert, a Növényvédelmi Szövetség ügyvezetője, a beszélgetés moderátora fölvetette, hogy az EU-ban 14% az illegális növényvédő szerek forgalma. A gyártók képviselői mindannyian hangsúlyozták, hogy mennyire veszélyes és végső soron komoly veszteséghez vezető választás, ha engedünk az olcsó szer csábításának.

A csomagoláson általában egyértelműen látszik, hogy eredeti termékről van-e szó, és az ismert, legális kereskedelmi forrás is biztonságot jelent.

Emellett a Syngenta okostelefonos alkalmazást is fejlesztett, amivel a címke beolvasása alapján megtudható, hogy eredeti növényvédő szerről vagy hamisítványról van-e szó.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A meztelencsigák rejtett világa

Kevés kutatás irányult a meztelencsigákra, holott a körülbelül harminc magyarországi fajuk közül öt-tíz lehetséges vagy aktuális kártevő. Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetében 2018 óta tart a hazai meztelencsiga-fauna szisztematikus feltárása, és ez idő alatt hét, a magyar faunában új vagy bizonytalan adattal rendelkező faj került elő.

A denevér rejtheti a megoldást az öregedés ellen

A denevérek segítenek a kártevők elleni védekezésben, a növények beporzásában és a magvak terjesztésében. Egy új kutatás szerint azonban a denevérek lehetnek a kulcsa a további gyulladások és az időskori betegségek terápiájának.

Az innováció segítségével csökkenthető a parlagfű terjedése a földeken

A klímaváltozás negatív hatásaival nap mint nap szembesülnek a mezőgazdaság szereplői. Az elmúlt évek aszályos időjárása, a nagymértékű vízhiány nem kedvezett a hazai szántóföldi növénytermesztésnek és a kutatások azt jelzik, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet a gyomnövények további terjedésének és pollenszórásának is utat engedhet.

Már bekövetkezett a peronoszpórafertőzés

Az idén tavasszal kedvezett az időjárás a peronoszpórafertőzésnek, megjelentek az első olajfoltok a szőlő levelén. Egyelőre nem mindenütt látványosak, de a sok eső miatt bárhol elindulhatott a kórfolyamat, amit felszívódó szerekkel célszerű blokkolni.

Talajvizsgálat másképpen

A talaj termőképessége annak fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságain alapszik, és közrejátszik benne a szennyezőanyagok jelenléte is. A fizikai jellemzők határozzák meg a talaj szerkezetét, porózusságát, vízmegtartó képességét, ami a talajélet szempontjából is fontos.

Olajos magvak piaci kilátásai

Magyarországon az utóbbi öt évben folyamatosan csökken a repce termőterülete, az idén körülbelül 180 ezer hektárról fogják betakarítani. A piaci helyzetet sok minden befolyásolja, leginkább az Európában várható bő termés, hosszú távon pedig a biodízel-termelés visszaszorulása.

Illatokkal védték meg a termést az egerektől

A módszer humánusabb és környezetbarát alternatívát kínál mind a vetések, mind a betakarított termés védelmére a rágcsáló kártevőktől, ráadásul olcsóbb is lehet a mérgeknél.

Növénytermesztési aktualitások

Az aszályos 2022-es év után, a talajok vízkészletei telítődtek. Az őszi vetésű növények és a 2023-as évi tavaszi vetésűek helyzetéről beszélgettünk Sándorfy Andrással, az év 21. hetében.

A fenntartható mezőgazdaság fejlődése segíti a biodiverzitás megőrzését

A biológiai sokféleség (biodiverzitás) jelenti a Földön lévő összes életformának sokaságát, azok összekapcsolódását, melyek a bolygó népességének jövőjét képezik. A biodiverzitás biztosítja a Föld vízellátását, a levegő tisztaságát, a talaj termőképességét és fenntartása nagyban hozzájárul az egészséges élelmiszerellátás kialakításához.

A repce sokrétű felhasználása segíti a hazai termesztés sikerét

Az egészségtudatos táplálkozás fejlődésével és a fenntarthatósági törekvésekkel összehangban egyre inkább fókuszba kerülnek azok az egészséges és alternatív megoldások, melyekkel a mezőgazdaság hozzájárulhat a környezettudatos gazdaság kialakításához. A repce számos pozitív tulajdonsággal rendelkezik mind a termesztés, mind a felhasználás területén, melyekkel nagyban hozzájárulhat az egészséges táplálkozás és a környezettudatos üzemanyagipar fejlődéséhez.