Back to top

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket

Február végéig érdemes elkészíteni és kihelyezni a méhhoteleket, amelyekkel a lakosság is sokat tehet a beporzó rovarok védelméért - hívta fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

A lakosság, a gazdálkodók és az önkormányzatok figyelmébe ajánlja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) az egyszerű méhhotel-eszközcsoportot, amelyek az erkélyen, ablakpárkányon is hatékonyan segíthetik a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól - áll az egyesület MTI-hez eljuttatott közleményében.

A magányosan élő méhek és darazsak az emberek közelségében élnek a kertekben, parkokban, iskolákban, óvodákban, lakótelepeken még több emelet magasságában is.

Fotó: pixabay.com
A faodvakban, vagy kaptárakban élő házi méhek több tízezres kolóniáival ellentétben a magányos fajok ujjnyinál vékonyabb járatok védelmére bízzák utódaikat. Ezekbe a nőstény méhek nektárt és virágport, a darazsak megbénított ízeltlábúakat halmoznak fel, erre petéznek, majd a bölcsőket sárdugóval zárják le. A kikelő lárva a táplálék elfogyasztását követően bebábozódik, végül a kikelő kifejlett rovar átrágja magát a sárdugón, és megkezdi néhány hetes felnőtt életét. Ilyen bölcsőkamrákat nagyon egyszerűen lehet biztosítani számukra az erkélyre, ablakpárkányra, virágos balkonládák mellé is kihelyezhető méhhotellel. Ezt legegyszerűbben négy-tíz milliméter átmérő közötti furatokkal lyuggatott tűzifa kugliba lehet elkészíteni, de lehet építeni szekrényes hotelt is. Ezeket akár óvodai foglalkozás, iskolai óra, szakkör keretében is el lehet készíteni, és természetvédelmi szempontból is jóval hasznosabb, mint a nagy pontosságot és bonyolult famegmunkálási lépéseket igénylő mesterséges odúké.

Az új méhhoteleket érdemes február második felében, március elején kirakni esőtől védett helyre, például eresz aljába, ablak- és erkélybeugróba, tornácra, keleti-déli tájolással, hogy közvetlen napsütés is érje.

A magányosméh-fajok számos képviselője szőrös, ez a bunda szigeteli is őket, így már a tél végi, kora tavaszi első napsütéses napokon is aktívak tudnak lenni. A méhhotelek márciustól június közepéig a legforgalmasabbak.

Az Európában élő mintegy kétezer beporzórovarfaj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki, így ezek nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni.

Az estére nem kaptárak, odúk védelmébe húzódó magányos méh- és darázsfajokat, valamint a többi beporzó rovart a nem szúnyogszelektív szúnyogirtás is veszélyezteti. A Magyarországon leggyakrabban alkalmazott melegködös irtási módszer vizsgálata során kiderült, hogy az új hatóanyag esetében is minden száz elpusztított rovarból csak kettő szúnyog.

A vadon élő méhek világállományának múlt század második felében felerősödő csökkenése drámai módon érte el a házi méheket is az ezredfordulót követő években.

Ekkor jelentkezett a kaptárak teljes elnéptelenedésével járó kaptárelhagyás tünetegyüttese, amelynek hatására napok alatt tűnik el akár 30-50 ezer méh is. A jelenség mára világméretűvé vált, fenyegetve nem csak a méhészetből élőket, de a növénytermesztés jövőjét egyaránt.

A szindróma hátterében a negatív környezeti hatások összessége, főként a nagyüzemi agrárium áll. A különböző növényvédő szerek, a változatos virágos növényekből álló méhlegelők helyét felváltó monokultúrák, az egyoldalú táplálkozás, az egyik méhlegelőről a másikra való utaztatás stressze következtében a méhek immunrendszere legyengül, és nem tud védekezni a világ minden tájára gyorsan eljuttatott élősködőkkel, valamint az általuk terjesztett betegségekkel szemben. Ez állhat olyan új méhbetegségek világméretű terjedésének hátterében is, mint az izraeli akut paralízis vírus, amelynek legfontosabb terjesztője az Ázsiából behurcolt méhatka.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az ázsiai lódarazsak „már a spájzban vannak”

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában őshonos, társas életmódú darázsfaj. India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig mindenütt előfordul. Nagyjából húsz évvel ezelőttig a magyarországi fauna szempontjából semmilyen szerepe nem volt ennek a fajnak...

Megszületett az első robotméh

Kicsit nagyobb, kicsit nehezebb az igazinál, de a vezérlésnek köszönhetően sok mindenre használható lesz.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Miért dalolnak a madarak? Olvassa és hallgassa!

Íme, a napkelte kórus leggyakoribb részvevői. A természetben élő madarakat a különböző erősségű napfény ébreszti fel. Talán ezt ők éppen olyan áldott dolognak érzik, mint azok az emberek, akik reggel elektronikus zörejek helyett madárdalra ébredhetnek.