0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 18.

Kétezer Barázda

A magyar nemzetiségű mezőgazdasági termelők a Vajdaságban anyanyelvükön követhetik az agrárhíreket az Újvidéken nyomtatott napilapban, a Magyar Szóban, annak hetente megjelenő mezőgazdasági mellékletében, a Magvetőben, továbbá a Hét nap hetilap és a Vajdaság ma internetes hírportálok sem maradnak adósak az élelmiszertermelőket, háztájiban gazdálkodókat foglalkoztató hírekkel és információkkal. Létezett korábban egy havonta megjelenő lap is.

A Jó Gazda című kiadványt 1996-tól 15 éven át készítette egy lelkes csapat Temerinben, de külső támogatás nélkül a lap képtelen volt fenntartani magát, ezért 2011-ben megszűnt. Az elektronikus médiumok közül a 24 órás magyar nyelvű műsort sugárzó Újvidéki Rádió 1949-es megalakulása óta minden vasárnap déli 12.10-kor sugározza az ötvenperces Faluműsort. Emellett a magyar szerkesztőség időszerű mezőgazdasági szaktanácsokkal szolgál minden reggel hét óra előtt néhány perces terjedelemben.

Az Újvidéki Televízió (ma Vajdasági Televízió) 1968 óta sugározza magyar nyelven az adását. Egyik első műsora volt a Barázda, melynek a minap Topolyán ünnepelték jubiláris kétezredik adását.

Nem véletlenül esett a választás Topolyára, ugyanis a városhoz tartozó járás 22 településén nem kevesebb, mint 3500 bejegyzett mezőgazdasági termelő dolgozik.

Emellett a 2006 óta működő, szabadkai székhelyű Pannon Televízió is sugároz magyar nyelvű mezőgazdasági műsort Pannon gazda címmel a délvidéki magyar gazdálkodók és hobbikertészek részére, péntekenként 17 óra 5 perctől, félórás terjedelemben.

Mindebből következik, hogy a vajdasági magyar gazdatársadalom szakmai tájékoztatása viszonylag gazdag és sokrétű, de azért hagy kívánni valót maga után. Azonban az itt élő magyar nemzetiségű mezőgazdasági termelők tájékozódhatnak még a szerb nyelvű médiumokból, és sokan közülük anyaországi szaklapokra, köztük a Magyar Mezőgazdaságra is előfizetnek. A Kossuth Rádió Hajnal-táj című vidékmagazinja és az anyaországi televíziók szakmai műsorai is elérhetők.

A magyar televíziózás 55 éve a Vajdaságban

Január elsején volt 55 éve, hogy a titói Jugoszláviában megkezdődött a magyar nyelvű televíziós műsor sugárzása Belgrádból. Amikor 1975-ben megépült az Újvidéki Televízió székháza, a magyar televíziós szerkesztőség a szerb fővárosból átkerült a vajdasági adminisztratív központnak számító Újvidékre. Azóta az Újvidéki Televízió részeként működik, amely ma a tartomány területén élő

16 kisebbség nyelvén sugározza közszolgálati adását, köztük a Barázda című mezőgazdasági műsort. Időközben az intézmény neve megváltozott, ma már Vajdasági Rádió és Televízióként működik.

A Barázda…

Január 8-án Topolyáról sugározták a műsor jubileumi kétezredik adását. A műsor ötvenöt éve – egy, az átállással járó megszakítást leszámítva – heti rendszerességgel jelentkezik az Újvidéki Televízió 2-es csatornáján, minden vasárnap 13 órakor. Az ismétlés ugyanaznap megy 19.30-kor.

A félórás összeállítást évek óta Bálizs István és Tóth András készítik. A hét közben rögzített felvételek révén beszámolnak a vajdasági agrárélet híreiről, szaktanácsokkal látják el a gazdákat, hírt adnak az agrárvilágban bevezetett új technológiákról, és példamutató gazdákkal készítenek portrébeszélgetéseket a műsorba. A két riporter emellett a legnagyobb európai mezőgazdasági kiállításokra és a magyarországi mezőgazdasági élet legrangosabb rendezvényeire is igyekszik eljutni, hogy az ott történtekről hírt adjanak.

„A Barázda első adását 1968. január 7-én sugározták az elődök, az Újvidéki Televízió magyar műsora pedig egy héttel korábban, január 1-jén indult be a belgrádi stúdióban. Kevesen tudják, hogy annak idején a Belgrádi Televízió szervezte meg, hogy magyar nyelvű adás is legyen a szerb mellett”

– mondta el Bálizs István szerkesztő, aki jóval később, 1994-ben kezdett el a televízió magyar szerkesztőségében dolgozni, és 2000-ben vált a Barázda „főállású” munkatársává.

A mezőgazdasági műsor beindulását követő ötödik évben, 1972. decemberétől bő kétéves kényszerszünetre került sor, a szerkesztőség akkori vezetői ugyanis úgy vélték, jobb, ha a mezőgazdasági jellegű riportok nem egy külön szakmai tömbben, hanem a Magazin című műsorban kapnak helyet. A döntéshez hozzájárult, hogy az egyszemélyes műsor készítője a terepi munka mellett képtelen volt még folyamatosan 80 kilométert utazgatni Belgrádba azért, hogy bevágja a félórás műsort. Akkoriban ugyanis még nem létezett az internet.

Később azonban egy közvélemény-kutatás rámutatott, hogy a Barázda című műsornak igenis van létjogosultsága, a nézők igénylik azt. Akkoriban ugyanis a vajdasági magyarok közel fele valamilyen formában még a mezőgazdaságból vagy valamelyik hozzá köthető ágazatból élt, és égető szükség volt ennek a rétegnek az informálására, képzésére, amihez kellett egy ilyen műsor. Így történt, hogy 1975-ben, amikor Újvidéken végre megépült a közszolgálati televízió székháza, műszakilag felszerelték és beindult a televíziós műsor sugárzása, a szerkesztőség vezetése visszahozta a Barázdát. Azóta megszakítás nélkül minden héten új adással jelentkezik.

A műsort 1975-től Bosznai Győző szerkesztette, Begovics Imre ugyanis, aki 1968-ban elindította a műsort, 1974-ben elhunyt. Közben Cindrić Erzsébet és Živković Kapitány Éva csatlakozásával gyarapodott a műsorkészítő csapat. A két említett kivételével ők ma már mindannyian nyugdíjasok.

A Vajdaság teljes területét igyekeznek lefedni

A fiatalabb szerkesztő, Tóth András 2002-ben került az Újvidéki Televízióhoz, végzettsége szerint kertészmérnök. Korábban primőr zöldségek termesztésével foglalkozott, vagyis a gyakorlati szakmai tapasztalata is megvolt hozzá, hogy jó agrárújságíróvá válhasson. A cégben jelezte, hogyha lehetséges, akkor a Barázda című műsoron szeretne dolgozni, ami sikerült is.

Kezdetben kollégái, Živković Kapitány Éva és Bálizs István segítették munkáját, de immár másfél évtizede önálló szerkesztője a műsornak.

– Mindig az aktualitásokra koncentrálunk, tudjuk, hogy például az aratás merre szokott legkorábban megkezdődni.

A terméshozamról a gazdákat és szakértőket kérdezzük; tudjuk, hol és melyik szövetkezetben vagy felvásárló állomáson tudnak magyarul nyilatkozni. Igyekszünk lefedni Vajdaság egészét, Bácskát, Bánátot és lehetőség szerint Szerémséget is.

Habár Szerémségben már egyre kevesebb a magyar riportalany, mert azok a gazdák, akikkel még húsz évvel ezelőtt beszélgettek munkatársaim, közben kiöregedtek vagy elhunytak, a fiatalok többsége pedig már nemigen beszéli a magyar nyelvet.

Igyekszünk szakmailag színvonalas riportokat készíteni, amik követhető példaként szolgálhatnak a pályakezdő gazdálkodók számára. Próbáljuk bemutatni, hogy Vajdaság különböző részein a kisebb-nagyobb földterületeken miként gazdálkodnak példamutatóan az emberek. Vannak, akik kis parcellán is képesek csodát művelni, és ők példaként szolgálhatnak mások számára. Forgatunk a szántóföldi növénytermesztésről Közép-Bácskában, az észak-vajdasági homokvidéken pedig elsősorban a zöldség- és a gyümölcstermesztés műhelytitkairól kérdezzük a termelőket.

Igyekszünk jelen lenni minden magyarlakta településen. Riportozunk keresztül-kasul, Udvarszállástól Bezdánig, Maradéktól Rábéig, az egész tartományban.

Az új technológiákról szakembereket kérdezünk, bejárunk az egyetemekre szaktanácsokért, és eljárunk kutató intézetekbe is, amikor erre van szükség. Kísérjük a szakmai továbbképzéseket, próbáljuk követni az agrártudomány fejlődését. Ha tudomást szerzünk egy termelőről, aki az elsők között vezet be új technológiát a termelésébe, akkor elmegyünk hozzá, hogy bemutathassuk mások számára – sorolja Tóth András.

Nehéz-e szóra bírni a gazdálkodókat? Bálizs István szerint embere válogatja.

„Vannak, akik szívesen fogadnak bennünket, és vannak, akik zárkózottabbak, akiket nehezebb szóra bírni. Mind többen vannak, akik, úgymond, nem akarják kiadni a titkaikat. Arra is van példa, hogy a gazdák elkeseredettek, és azért nem akarnak nyilatkozni.”

De azért, szerencsénkre, mindig vannak, akik eredményesen gazdálkodnak, és hajlandóak is kamera elé állni, képesek jó példával elöl járni. Vannak visszatérő riportalanyaink egész Vajdaságban, akiknél folyamatos a fejlődés, és akik bemutatják a termelésüket, a ››műhelytitkokra‹‹ is kitérve.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a kapcsolati tőkénk gyarapításában nagy segítségünkre vannak a mezőgazdasági szakszolgálatok, meg a magyarországi mintát követő falugazdászok is. A falugazdászoknak ma már, hála Istennek, kiterjedt hálózata működik egész Vajdaságban. De jók a kapcsolataink számos önkormányzattal is, így mindig találunk aktuális témát, és olyan embert, aki kompetens az adott témakörben” – részletezi az Újvidéki Televízió műsorának a szerkesztője.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság