Back to top

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Az új 5G mobilhálózattal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, több tévhit és valós hír is terjed a negatív hatásairól. Ennek az új technológiának csak a képzelet szab határt: például, ha egy 5G hálózatba kötött levegőminőségi szenzor valahol elektromos cigaretta páráját észleli, azonnal célzott e-cigi reklámot küld a szenzorhoz közeli telefonok felhasználóinak. Mi emberek nem menekülünk majd a kéretlen reklámoktól, de ez a szupergyors modern hálózat egyesek szerint madár-, és méhpusztuláshoz vezethet.

A nagy városokban jelentős a fényszennyezés
A nagy városokban jelentős a fényszennyezés
Fotó: wikipedia

A rádiójelek zavaróak lehetnek

Amerikai kutatók szerint évente 6,8 millió madár pusztul el azért, mert mobilkommunikációs tornyokkal ütköznek.

A tudósok korábbi vizsgálatokra alapozták számításaikat; a madáráldozatok számát 38 torony körül mérték fel, majd ezt terjesztették ki az ország minden, 60 méternél magasabb tornyára.

A nagyobb tornyok olyan magasságokba érnek fel, ahol a vándormadarak útvonalát zavarják meg, ezek közül is a legveszélyesebbek a folyamatosan fényt kibocsátók. Rossz időben a madarak a szokásosnál alacsonyabban szállnak, emiatt az éjszakában elveszíthetik tájékozódási pontjukat, a csillagokat, és ilyenkor nagyon megtévesztő lehet számukra egy mesterséges fényforrás.

Fény és hangszennyezés

A madarak ezen kívül is, sok esetben, különböző fény-, és hangszennyezésnek vannak kitéve, ami megzavarja a szaporodási idejüket. A kutatók 27 különböző madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat is végeztek. Végül arra jutottak, hogy a madaraknak gyenge fényben a látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény-, és hangszennyezésre adott reakciójával. Minél több fényt fogad be egy madár szeme, annál előrébb hozza költési idejét.

A hangszennyezéssel kapcsolatban pedig az derült ki, hogy a fás környezetben élő egyedek jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők.

A hangszennyezés késlelteti azoknak a madaraknak a fészekrakási idejét, amelyek alacsonyabb frekvenciákon énekelnek, tehát nehezebben hallják meg egymást az ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága, sok esetben a hímek dalán alapul, ezért a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képesek legyenek a párzásra, viszont ha a mesterséges frekvenciáktól, a zajszennyezettségtől ez nem valósul meg, akkor a párzásra is képtelenek lehetnek.

Rengeteg rovar esik áldozatul

A rovarokat zavarják a városi fények
A rovarokat zavarják a városi fények
Fotó: wikipedia
A rovaroknak is teljesen felforgatta a lámpafény az életüket, az éjjeli sötétség hiánya miatt.

Az éjszaka stabil égi fényei alapján tájékozódnak, de a városban mindenütt csak "Holdat és csillagokat" látnak, ami teljesen megzavarja őket, ezért cikáznak a fények körül, s milliószámra hullnak el.

A fényszennyezés egyes rovarfajokat már a kihalás küszöbére juttatott.

Rejtélyes okok

Visszatérve az 5G tornyokra, fontos megjegyezni, hogy a fő madár-, illetve méhpusztulást nem a sugárzás okozza. Ez egy több tényezős probléma, melynek csúcsán a környezetszennyezés áll, és ehhez az újgenerációs mobilhálózat csak újabb adalékokat jelent. Sokan hozzák fel példának azt a 2018. novembere óta terjedő hírt, hogy Hollandiában rejtélyes módon 300 madár halt meg egy parkban, ahol hónapokkal az eset előtte 5G torony épült, így vélhetően az állomás sugárzása végzett a madarakkal. Ez később egy álhírnek bizonyult.

Az állatok valóban elpusztultak, de nagy eséllyel egy mérgezés miatt.

Így elmondhatjuk, hogy a madarakra és méhekre nézve, a fő probléma nem a tornyok által sugárzott energiákkal van, sokkal inkább fényükkel, magasságukkal, és kialakításukkal …

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Katasztrófahelyzetben ingyen ételt és italt kínáló automatákat telepítettek Japánban

Földrengés és tájfun esetén ingyenes ételt kínáló automatákat helyeztek üzembe a természeti katasztrófákra való felkészülés jegyében Akóban, Japán egyik természeti csapások által fokozottan veszélyeztetett területén fekvő tengerparti városában - írta a Mainicsi Simbun japán napilap beszámolója alapján a The Guardian című brit lap.

A MÚSZ elsőként csatlakozik a Sport a természetért kezdeményezéshez

A Magyar Úszó Szövetség a világ vizes szövetségei - valamint a magyar sportszövetségek - közül elsőként csatlakozott a "Sports For Nature" vagyis a "Sport a Természetért" kezdeményezéshez.

90 ezer hektáron gyérítik a szúnyogokat

A héten 13 vármegye 441 településén, több mint 90 ezer hektáron irtja a szúnyogokat a gyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) - tájékoztatta az OKF hétfőn az MTI-t.

Növényvédőszer-piac 2022

A Kynetec Hungary Kft. (volt Kleffmann és Partner Kft.) független piackutató cég 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag-, a műtrágya és a növényvédőszer-piacot. Alábbi összeállításunk megosztásával is szeretnénk megköszönni a részvételt mindenkinek, akik valamelyik kutatásunkban segítségünkre volt.

Gazdag állat és növényvilággal vár „Somogy zöld szíve”

Páratlan szépségű, terjedelmes méretű erdők ölelésében található „Somogy zöld szíve”, Kaszó. A KASZÓ Zrt. Somogy megye dél-nyugati részén mintegy 15.000 hektáros egybefüggő állami erdőt kezel, valamint csaknem 24.000 hektáros vadászterületen gazdálkodik. Az elmúlt években 41 hektár erdőt telepítettek és 765 hektárnyit újítottak fel.

Meghódította a világot

Éppen tíz éve alapították a Gremon Systems Zrt.-t, hogy döntéstámogató rendszerekkel könnyítsék az üvegházi kertészek munkáját. A két alapító, Lóczi János és Ujszászi András saját tapasztalataik alapján tervezték meg, milyen korszerű számítógépes megoldásokkal tudnák eredményesebbé tenni a termesztést.

Az ázsiai lódarazsak „már a spájzban vannak”

Az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) Délkelet-Ázsiában őshonos, társas életmódú darázsfaj. India északi területeitől Kínán és az Indokínai-félszigeten át Indonéziáig mindenütt előfordul. Nagyjából húsz évvel ezelőttig a magyarországi fauna szempontjából semmilyen szerepe nem volt ennek a fajnak...

Mesterséges intelligencia: áldás vagy átok?

Az amerikai OpenAI cég által 2022 novemberében bemutatott ChatGPT-vel együtt a mesterséges intelligencia témája szédületes sebességgel vált a tudományos magaslatokból életünk részévé. Egyelőre sokan csak hírekből hallottak a világot felforgató innovációról, pedig érdemes a fejlesztés jövőjét figyelemmel követni és résen lenni.

Ősláp és erdőrezervátum

Magyarország legnagyobb egybefüggő síkvidéki erdőtömbje, Somogy zöld szíve 1993 óta áll a KASZÓ Zrt. gondozásában. Története azonban sokkal régebbre nyúlik vissza, már hercegi tulajdonban is színvonalas, fenntartható gazdálkodás zajlott a területen. Ezt az örökséget őrzi az erdőgazdaság, miközben óvja és népszerűsíti a természeti értékeket, köztük a Kaszó település határában lévő Baláta-tavat.

Az őzgidák megmentése kaszáláskor állatvédelmi kötelesség - ebben is segíthet a drón

Május közepétől a gazdálkodók elkezdik lekaszálni a lucernásokat, réteket széna, illetve szenázs készítés céljából. Ugyanekkor a mezőgazdasági területeken élő állatok szaporodási, utódnevelési időszaka is ekkor zajlik.