Back to top

Megzakkant rovarok, süket madarak: ezt teszi a fény és hangszennyezés

Az emberi tevékenység nagyon sok szempontból hatással van az állatvilágra. Az éjszakai közvilágítás, a rádiójel sugárzás mind befolyásolják - sok esetben nagyon kedvezőtlenül - az állatok életkörülményeit.

Az új 5G mobilhálózattal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, több tévhit és valós hír is terjed a negatív hatásairól. Ennek az új technológiának csak a képzelet szab határt: például, ha egy 5G hálózatba kötött levegőminőségi szenzor valahol elektromos cigaretta páráját észleli, azonnal célzott e-cigi reklámot küld a szenzorhoz közeli telefonok felhasználóinak. Mi emberek nem menekülünk majd a kéretlen reklámoktól, de ez a szupergyors modern hálózat egyesek szerint madár-, és méhpusztuláshoz vezethet.

A nagy városokban jelentős a fényszennyezés
A nagy városokban jelentős a fényszennyezés
Fotó: wikipedia

A rádiójelek zavaróak lehetnek

Amerikai kutatók szerint évente 6,8 millió madár pusztul el azért, mert mobilkommunikációs tornyokkal ütköznek.

A tudósok korábbi vizsgálatokra alapozták számításaikat; a madáráldozatok számát 38 torony körül mérték fel, majd ezt terjesztették ki az ország minden, 60 méternél magasabb tornyára.

A nagyobb tornyok olyan magasságokba érnek fel, ahol a vándormadarak útvonalát zavarják meg, ezek közül is a legveszélyesebbek a folyamatosan fényt kibocsátók. Rossz időben a madarak a szokásosnál alacsonyabban szállnak, emiatt az éjszakában elveszíthetik tájékozódási pontjukat, a csillagokat, és ilyenkor nagyon megtévesztő lehet számukra egy mesterséges fényforrás.

Fény és hangszennyezés

A madarak ezen kívül is, sok esetben, különböző fény-, és hangszennyezésnek vannak kitéve, ami megzavarja a szaporodási idejüket. A kutatók 27 különböző madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat is végeztek. Végül arra jutottak, hogy a madaraknak gyenge fényben a látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény-, és hangszennyezésre adott reakciójával. Minél több fényt fogad be egy madár szeme, annál előrébb hozza költési idejét.

A hangszennyezéssel kapcsolatban pedig az derült ki, hogy a fás környezetben élő egyedek jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők.

A hangszennyezés késlelteti azoknak a madaraknak a fészekrakási idejét, amelyek alacsonyabb frekvenciákon énekelnek, tehát nehezebben hallják meg egymást az ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága, sok esetben a hímek dalán alapul, ezért a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képesek legyenek a párzásra, viszont ha a mesterséges frekvenciáktól, a zajszennyezettségtől ez nem valósul meg, akkor a párzásra is képtelenek lehetnek.

Rengeteg rovar esik áldozatul

A rovarokat zavarják a városi fények
A rovarokat zavarják a városi fények
Fotó: wikipedia
A rovaroknak is teljesen felforgatta a lámpafény az életüket, az éjjeli sötétség hiánya miatt.

Az éjszaka stabil égi fényei alapján tájékozódnak, de a városban mindenütt csak "Holdat és csillagokat" látnak, ami teljesen megzavarja őket, ezért cikáznak a fények körül, s milliószámra hullnak el.

A fényszennyezés egyes rovarfajokat már a kihalás küszöbére juttatott.

Rejtélyes okok

Visszatérve az 5G tornyokra, fontos megjegyezni, hogy a fő madár-, illetve méhpusztulást nem a sugárzás okozza. Ez egy több tényezős probléma, melynek csúcsán a környezetszennyezés áll, és ehhez az újgenerációs mobilhálózat csak újabb adalékokat jelent. Sokan hozzák fel példának azt a 2018. novembere óta terjedő hírt, hogy Hollandiában rejtélyes módon 300 madár halt meg egy parkban, ahol hónapokkal az eset előtte 5G torony épült, így vélhetően az állomás sugárzása végzett a madarakkal. Ez később egy álhírnek bizonyult.

Az állatok valóban elpusztultak, de nagy eséllyel egy mérgezés miatt.

Így elmondhatjuk, hogy a madarakra és méhekre nézve, a fő probléma nem a tornyok által sugárzott energiákkal van, sokkal inkább fényükkel, magasságukkal, és kialakításukkal …

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

A floridai cukornád termesztő digitális tervei kikristályosodnak

Évek óta több milliárd dollárnyi technológiai innováció árasztja el az amerikai mezőgazdasági szektort is, és a gazdálkodási folyamat során a legkorszerűbb adatgyűjtést és -elemzést ígérik. Egyes gazdaságok csak most kezdik kitalálni, hogyan lehet ezeket az adatokat működésbe hozni.

Közvetlenül beküldhetőek az adatok a Nemzeti Talajtani Adatbázisba

Elindult a Nébih új szolgáltatása, amely lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok számára a Nemzeti Talajtani Adatbázisba. A frissített WEB-API szolgáltatás WSDL leírása elérhető a hivatal honlapján.

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.