Back to top

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Egy becslés szerint a szárazföldi területek éves műanyagszennyezése minimum négyszer, de akár huszonháromszor is nagyobb mértékű lehet a tengerek szennyezettségéhez képest. Ismert, hogy a mezőgazdaság is hozzájárul ehhez, hiszen a mesterségesen előállított anyagot sokféleképpen használják fel a mezőgazdasági termelésben: gondoljunk csak például a talajtakarókra és az öntözőcsövekre, vagy éppen a traktorgumikra és néhány korábban használt vegyszerre. Keveset tudunk azonban a talajba kerülő műanyagmaradványok hatásairól, különösen arról, hogy mi történik, ha azok más szennyezőanyagokkal, például növényvédő szerekkel vagy gyógyszermaradékkal lépnek kölcsönhatásba.

A probléma részletes feltárása érdekében indult el a Minagris (micro- and nanoplastics in agricultural soils) uniós finanszírozású projekt, amely egyebek mellett azt vizsgálja, hogy a műanyagszennyezés miként befolyásolja a talaj biológiai sokféleségét, a talaj alapvető funkcióit, valamint hogyan hat az ökoszisztémára és a mezőgazdaság termelékenységére.

A Minagris különféle műanyag polimerek mezőgazdasági rendszerekben való felhasználását kutatja Európában, és azonosítja a keletkező mikro- és nanoműanyagok (MNP) típusait, valamint az ezekhez köthető kémiai stresszfaktorokat a talajban.

A kutatás során Európa-szerte összesen tizenegy esettanulmányt végeznek, amelyek mindegyikét egy-egy mezőgazdaságban érdekelt féllel szoros együttműködésben tervezik végrehajtani. A talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak, biológiai sokféleségének vizsgálata mellett felmérik azt is, hogy a műanyag bejut-e a növények szervezetébe, esetleg a földkéreg mélyebb rétegeibe.

Ausztriában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet számszerűsíti az eredményeket, amelyek alapján részletesebb képet lehet kapni a nem fenntartható talajgazdálkodás gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeiről szántóföldi és üzemi szinten a különböző régiókban. Mindemellett a kutatásban együttműködő gazdálkodók számára egy olyan gyakorlati eszköztárat is kidolgoznak, amely segíti őket a talajszennyezés gyors azonosításában, valamint a hatékony érdekképviseletben a témában érintett más szereplőkkel szemben.

A kutatás végső célja, hogy meghatározzák a műanyagok mezőgazdasági felhasználási területeit, egyúttal támogassák a gazdálkodókat abban, hogy különbséget tegyenek a műanyagok káros és elfogadható felhasználása között.

A projekt során különös figyelmet fordítanak a gazdálkodókkal való együttműködésre. A kutatók olyan gazdálkodókkal is együtt dolgoznak, akik hagyományos, műanyagot tartalmazó termékeket (pl. mulcskomposzt, bálacsomagolás) használnak, valamint olyanokkal is, akik alternatív változatokat (például biológiai úton lebomló vagy komposztálható műanyagokat) használnak. A kutatásra vállalkozó gazdálkodókat arra kérik, hogy vegyenek részt a meghirdetett workshopon és interjúkon. A projekt kutatói a gazdálkodók tábláiról talajmintákat és a terület élőlényeiből is mintát gyűjtenek.

A kutatásban részt vevő gazdák elsőként tesztelhetnek új eszközöket, köztük egy mobilalkalmazást a műanyagok megfigyelésére, megkapják a talajelemzés eredményeit, beleértve a mikro- és nanomű­anyagok (MNP) értékelését is, amely egyben összesíti az MNP kockázatait és hatásait az ökoszisztémákra, az élőlényekre és az élelmiszerek minőségére. A gazdák javaslatokat is tehetnek, ezzel elősegítve a változást, az élelmiszerek fenntarthatóbb előállítását, miközben csökkenthetik a mezőgazdaság műanyagfüggőségét.

A kutatás során összesített eredményeket a műanyagiparral is megosztják, azért, hogy ösztönözzék az ágazat innovációit és a nyitását új, kevésbé szennyező műanyagok és technológiák felé.

A projekt a politikai döntéshozók számára is fontos információkat hordoz, amiket remélhetőleg felhasználnak majd a műanyagokkal kapcsolatos uniós szabályozások javításához.

A tizenkét uniós tagállam húsz együttműködő partnerével megvalósuló projektet öt évre (2021–2026) tervezik, és a Wageningeni Egyetem koordinálja. A Minagris projektet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja finanszírozza.

Ildikó Heim cikkét a Bioprofi szaklapból Rass Krisztina fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szennyezett, penészes tojásokat vont ki a forgalomból a NAV

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai mintegy 20 ezer koszos, penészes, jelöletlen tojást találtak egy magyar rendszámú teherautó rakterében, a 47-es főúton - közölte a hatóság az MTI-vel kedden.

8 jele annak, hogy túl sok cukrot fogyasztunk

Ha túlzott mennyiségben fogyasztjuk, a cukornak negatív hatásai lehetnek az egészségünkre. De, hogy mik is azok pontosan? Íme, néhány lehetséges mellékhatása a cukorfogyasztásnak.

Átadták a Szentkirályi Magyarország Kft. új PET-palackozó gyártósorát

Előző pénteken adták át a Szentkirályi Magyarország Kft. új, nagy teljesítményű, PET-palackozó gyártósorát, a 2,8 milliárd forint értékű beruházás a vállalat ötéves fejlesztési programjának első ütemében épült meg.

Átírnák az eredetjelölésre vonatkozó paragrafusokat

A friss és szeletelt zöldség-gyümölcsök forgalmazási előírásairól szóló új jogszabálytervezetről folytat nyilvános konzultációt az Európai Bizottság. Megszólalt az ügyben az európai friss zöldség-gyümölcs ágazatot képviselő szövetség (Freshfel Europe), és rámutatott, hogy messzemenő következményei lesznek, ha az országspecifikus eredetmegjelölés kötelező szabályait fenntartják a konyhakész, szeletelt gyümölcsök és zöldségek esetében.

5 étkezési szokás a gyors fogyásért 50 éves kor felett

Amikor azt látjuk, hogy a mérlegen a szám lefelé mozog, nagyszerű érzés, de amikor ezek a számok növekednek vagy stagnálnak, az kissé frusztráló lehet. A megfelelő ételek és az egészséges táplálkozás kulcsfontosságú, ezért a szakértők megosztják a titkot a fogyáshoz, mely 50 éves kor felett is könnyen kivitelezhető.

Takarónövény-kísérletek homoki szőlőben

Homokon, ahol az 1 százalékos humusztartalmat már jónak nevezik, a gazdálkodás, főleg a hosszú távra tervező gazdálkodás nagy kihívás. A máshol megszokott módszerek itt nem működnek – igaz, ezek a „megszokott” módszerek máshol, az ország szinte minden területén is rontják a talajt. Egy maroknyi elkötelezett gazda egyesületi keretek között keres megoldást.

Spárgából műanyag?

Felhasználható-e a spárgaszedéskor keletkező hulladék új műanyagokhoz? Egy németországi kutatási projekt tanúsága szerint igen; az alsó-szászországi spárgamúzeum új állandó kiállításán pedig meg is lehet tekinteni, hol tart a tudomány ezen a téren, írja a fruchthandel.de.

Műanyag újrahasznosítás kamerával?

A műanyagok hatékony újrahasznosítását segíti majd az a speciális kamera, ami felismeri az anyag összetételét.

A kertészkedés meglepő egészségügyi előnyei

A Coloradói Egyetem tanulmánya szerint a kertészkedő emberek egészségesebbek, mint azok, akik nem végeznek kerti munkákat. Ennek több oka is van, mint például, hogy több rostot fogyasztanak, és több testmozgást végeznek.

Négy étel, ami öregíti az agyat

Az ételek nem csak a testünk számára jelentenek üzemanyagot, hanem agyunk egészségében is jelentős szerepet játszhatnak, de a kiegyensúlyozott táplálkozás segíthet az agyműködés javításában és a kognitív hanyatlás megelőzésében. Ha azonban nem vagyunk körültekintőek az ételválasztásunkkal, bizonyos élelmiszerek felgyorsíthatják az agy öregedését, és növelhetik a demencia kialakulásának kockázatát.