Back to top

Mit tesz a műanyag a termőfölddel?

A műanyaghulladékok talajra gyakorolt hatása nagyrészt ismeretlen, pedig a talajba kerülő műanyag mennyisége akár többszöröse is lehet annak, mint ami a folyókba, tengerekbe mosódik. Egy uniós kutatás keretében annak igyekeznek a végére járni, hogy pontosan milyen hatással is van a talajok műanyag-szennyezettsége magára a termőföldre.

Egy becslés szerint a szárazföldi területek éves műanyagszennyezése minimum négyszer, de akár huszonháromszor is nagyobb mértékű lehet a tengerek szennyezettségéhez képest. Ismert, hogy a mezőgazdaság is hozzájárul ehhez, hiszen a mesterségesen előállított anyagot sokféleképpen használják fel a mezőgazdasági termelésben: gondoljunk csak például a talajtakarókra és az öntözőcsövekre, vagy éppen a traktorgumikra és néhány korábban használt vegyszerre. Keveset tudunk azonban a talajba kerülő műanyagmaradványok hatásairól, különösen arról, hogy mi történik, ha azok más szennyezőanyagokkal, például növényvédő szerekkel vagy gyógyszermaradékkal lépnek kölcsönhatásba.

A probléma részletes feltárása érdekében indult el a Minagris (micro- and nanoplastics in agricultural soils) uniós finanszírozású projekt, amely egyebek mellett azt vizsgálja, hogy a műanyagszennyezés miként befolyásolja a talaj biológiai sokféleségét, a talaj alapvető funkcióit, valamint hogyan hat az ökoszisztémára és a mezőgazdaság termelékenységére.

A Minagris különféle műanyag polimerek mezőgazdasági rendszerekben való felhasználását kutatja Európában, és azonosítja a keletkező mikro- és nanoműanyagok (MNP) típusait, valamint az ezekhez köthető kémiai stresszfaktorokat a talajban.

A kutatás során Európa-szerte összesen tizenegy esettanulmányt végeznek, amelyek mindegyikét egy-egy mezőgazdaságban érdekelt féllel szoros együttműködésben tervezik végrehajtani. A talaj fizikai-kémiai tulajdonságainak, biológiai sokféleségének vizsgálata mellett felmérik azt is, hogy a műanyag bejut-e a növények szervezetébe, esetleg a földkéreg mélyebb rétegeibe.

Ausztriában az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet számszerűsíti az eredményeket, amelyek alapján részletesebb képet lehet kapni a nem fenntartható talajgazdálkodás gazdasági, ökológiai és társadalmi következményeiről szántóföldi és üzemi szinten a különböző régiókban. Mindemellett a kutatásban együttműködő gazdálkodók számára egy olyan gyakorlati eszköztárat is kidolgoznak, amely segíti őket a talajszennyezés gyors azonosításában, valamint a hatékony érdekképviseletben a témában érintett más szereplőkkel szemben.

A kutatás végső célja, hogy meghatározzák a műanyagok mezőgazdasági felhasználási területeit, egyúttal támogassák a gazdálkodókat abban, hogy különbséget tegyenek a műanyagok káros és elfogadható felhasználása között.

A projekt során különös figyelmet fordítanak a gazdálkodókkal való együttműködésre. A kutatók olyan gazdálkodókkal is együtt dolgoznak, akik hagyományos, műanyagot tartalmazó termékeket (pl. mulcskomposzt, bálacsomagolás) használnak, valamint olyanokkal is, akik alternatív változatokat (például biológiai úton lebomló vagy komposztálható műanyagokat) használnak. A kutatásra vállalkozó gazdálkodókat arra kérik, hogy vegyenek részt a meghirdetett workshopon és interjúkon. A projekt kutatói a gazdálkodók tábláiról talajmintákat és a terület élőlényeiből is mintát gyűjtenek.

A kutatásban részt vevő gazdák elsőként tesztelhetnek új eszközöket, köztük egy mobilalkalmazást a műanyagok megfigyelésére, megkapják a talajelemzés eredményeit, beleértve a mikro- és nanomű­anyagok (MNP) értékelését is, amely egyben összesíti az MNP kockázatait és hatásait az ökoszisztémákra, az élőlényekre és az élelmiszerek minőségére. A gazdák javaslatokat is tehetnek, ezzel elősegítve a változást, az élelmiszerek fenntarthatóbb előállítását, miközben csökkenthetik a mezőgazdaság műanyagfüggőségét.

A kutatás során összesített eredményeket a műanyagiparral is megosztják, azért, hogy ösztönözzék az ágazat innovációit és a nyitását új, kevésbé szennyező műanyagok és technológiák felé.

A projekt a politikai döntéshozók számára is fontos információkat hordoz, amiket remélhetőleg felhasználnak majd a műanyagokkal kapcsolatos uniós szabályozások javításához.

A tizenkét uniós tagállam húsz együttműködő partnerével megvalósuló projektet öt évre (2021–2026) tervezik, és a Wageningeni Egyetem koordinálja. A Minagris projektet az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja finanszírozza.

Ildikó Heim cikkét a Bioprofi szaklapból Rass Krisztina fordította

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2023/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A „belénk épült” baktérium

Ha tetszik, ha nem emésztőrendszerünkben és testfelületünkön milliárdszám hemzsegnek a baktériumok. És jobban belegondolva, a legtöbb emberi sejtünkben is van egy ősi baktériumtól eredeztetett szervecske.

A WHO nem ajánlja a cukormentes édesítőszereket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatást adott ki a cukormentes édesítőszerekről (non-sugar sweeteners, NSS), amelyben azt javasolja, hogy ne használjuk ezeket a testtömeg szabályozására vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére.

Közvetlenül beküldhetőek az adatok a Nemzeti Talajtani Adatbázisba

Elindult a Nébih új szolgáltatása, amely lehetővé teszi a közvetlen adatbeküldést a talajvizsgálatokat végző laboratóriumok számára a Nemzeti Talajtani Adatbázisba. A frissített WEB-API szolgáltatás WSDL leírása elérhető a hivatal honlapján.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Alacsony zsír vagy alacsony szénhidrát: melyik a jobb?

Ha egészségesebb életmódra szeretnénk váltani, valószínűleg hallottunk már az alacsony zsírtartalmú és a szénhidrátcsökkentett étrendekről.

30 az új 20

Bármily meglepő, de ahogy az embereké, úgy a modern táplálkozástudománynak és az orvoslásnak köszönhetően a lovak várható életkora is hosszabb lehet, mint elődeiknek volt több mint húsz évvel ezelőtt. Képessé válhatnak akár harmincévesen is aktív életet élni. Igaz, ehhez szükség van néhány alapvető feltétel teljesítésére.

Komoly potenciál van a gyógynövény ágazatban

A magyar gyógynövények iránt nagy a kereslet, az ágazatban jelentős a fejlődési potenciál – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács.

Káliumban gazdag gyümölcslevek

A szívbetegségek kockázata számottevően mérsékelhető bizonyos gyümölcslevek fogyasztásával, legalábbis ez derül ki a Harvard School of Public Health intézet egyik kutatásából.

Így ugorhatunk ki a hízás-fogyás ördögi köréből

A hipotalamusznak fontos szerepe van a testtömeg-szabályozásban, gondolhatnánk, hogy nincs sok esélyünk vele szemben, pedig van.

Gyógyszer laskagombából

Nigériai kutatók laskagombából kivont hatóanyagot tartalmazó gyógyszert fejlesztettek szív- és érrendszeri betegségek kezelésére.