Back to top

Schmidt Egontól búcsúzunk

91 éves korában elhunyt Schmidt Egon neves ornitológus, Kossuth-díjas író, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület alapítója és tiszteletbeli elnöke, a magyar természetvédelmi ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, aki egész életét a madaraknak, a madárvédelemnek és az ismeretterjesztésnek szentelte.

Fotó: Csatlós Norbert
Schmidt Egon 1931. június 16-án született Budapesten, de becsehelyi származású családja miatt zalai kötődésűnek vallotta magát. Gyermekkorától kezdve érdeklődött a madarak iránt, naplót írt a megfigyelésükről, mely azonban a család kitelepítésekor elveszett. Származása miatt nem mehetett egyetemre, ezért autodidakta módon tanult a madarakról.

1954-től a Fővárosi Állat- és Növénykertnél, azt követően a Magyar Madártani Intézetnél dolgozott, de a Madárgyűrűző Központot is vezette.

1980-tól az Állatvilág Magazin szaklektora volt, de publikált a Természetbúvár, az Élet és Tudomány, a Vadászlap, a Nimród, a Halászat folyóiratokban és lapjaink, a Kertbarát Magazin és Kistermelők Lapja hasábjain is.

Számos természetvédelmi ismeretterjesztő könyvet írt, leginkább a madárvédelem témakörében. Több mint 3600 tudományos ismeretterjesztő írás, novella szerzője. Írásainak köszönhetően generációk szerették meg a madarakat és a természetet, rádióműsorainak köszönhetően pedig hangján keresztül százezrekhez juttatta el a természet szeretetét. Könyvein természetbarátok generációi nőttek fel.

A Magyar Rádió heti Oxigén című műsorában 17 éven keresztül jelentkezett be madárhangokkal színesített anyagaival a madarakról és a természetről.

Ornitológusként elsősorban baglyok táplálkozásának vizsgálatával és a „kis rigókkal” (fülemülék, kékbegy stb.) foglakozott, ezen fajok nemzetközileg elismert szakértője lett.

Emlékét a madarászokon túl egy egész ország őrzi! Nyugodjon békében!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhbiológia alapjai 2. - A párzás

A méhek párzása a levegőben, repülés közben történik. A fiatal anya gyakran már a kelését követő napon kirepül kaptárjából. Nem párzási céllal, hanem tájoló repülést végez. Ezt később többször megismétli. Az első néhány repülés 1-3 percig tart, hogy megismerje saját kaptárjának helyét, a későbbiek 5-10 percig, amikor már messzebbre távolodik.

Már alig egy maroknyi ember lélegzik valóban tiszta levegőt a Földön

A mérések szerint alig több, mint 80 000 ember jut teljesen tiszta levegőhöz a Földön. De mit értünk tiszta levegőn?

Már lehet regisztrálni a TeSzedd! hulladékgyűjtő akcióra

Idén is megrendezik a TeSzedd! hulladékgyűjtő akciót, amelyre már jelentkezhetnek az önkéntesek - jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára hétfőn, Budapesten.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Lakott területeken is lőhetik a vaddisznókat a Balatonnál

Rendőrségi engedéllyel, télen és kora tavasszal belterületen is ki lehet lőni vaddisznót Balatonmáriafürdőn, mivel egyre többen vannak.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Az év halőre 25 éve végzi munkáját

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre a halak és egyben halőrök napján vette át a kitüntetést. 2017 óta a csillagászati tél és tavasz fordulónapján, március 20-án ünnepeljük a halak napját, két éve pedig ugyanekkor a halőrök napját is.

Falatnyi boldogság a Lánytesóktól

„Varázslatos érzés, amikor az egyik lánygyermekem felkiált, hogy „Apa, nézd, itt van a lekvárunk a polcon!” Ilyenkor mindig meghatódom, és nyugtázom, hogy jó úton járunk.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Bárány hatosikrek születtek az Egyesült Királyságban

Különleges eseménynek lehetett tanúja egy ifjú gazda a walesi Meirionnydd megyében, amikor az általa gondozott egyik anyajuh hat egészséges báránynak adott életet.