Back to top

Alföldi dudoros és bécsi keringő - galambkavalkád Dabason

Dabason rendezték meg a szokásos év eleji nagyszabású galambkiállítást, melyen három fajtaklub jubileumáról is megemlékeztek. A Pergő Fajtaklub 100 éves, a Magyar King Klub 60, a Mondain Fajtaklub pedig 50 éves idén.

Az eseményről és a kiállított galambokról itt talál még több képet.

Az agrárminiszter nyitotta meg a rendezvényt

Nagy István nyitotta meg a jubileumi rendezvényt
Nagy István nyitotta meg a jubileumi rendezvényt
Fotó: Pelsőczy Csaba / Agrárminisztérium
A galambászok kezében hatalmas érték van. Köszönet illeti a fajtaklubok tagjait, a galambtartókat és a tenyésztőket, hogy óvják a csodát, megőrzik a génállományt, a biológiai sokféleséget és továbbadják az utókornak az állatok szeretetét, a galambász hagyományokat - mondta Nagy István agrárminiszter a rendezvény megnyitóján.

A miniszter hozzátette, az elmúlt években az Agrárminisztérium számos lépést tett annak érdekében, hogy minél többen fogyasszanak galambhúst. A különböző fejlesztési programok eredményeként több fővárosi áruházban már kapható húsgalamb. Görbeházán pedig kormányzati támogatással galambvágóhíd létesül.

A tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy az agráriumot népszerűsítő rendezvényeknek különleges küldetésük van. Értékeket mutatnak fel, teret adnak a szakmai ismereteknek, élményeket kínálnak és hagyománytiszteletre tanítanak. Ebben jelentős szerepük van például a galamb és kisállattenyésztő ágazati civil szervezeteknek. Az Agrárminisztérium már több mint egy évtizede vissza nem térítendő támogatásokkal segíti az ágazati civil szervezetek szakmai feladatainak, programjainak sikeres megvalósítását. Nagy István köszöntötte a jubileumukat ünneplő szervezeteket is.

A dán keringő galamb ritka vendég a hazai kiállításokon
A dán keringő galamb ritka vendég a hazai kiállításokon
Fotó: Nagy Z. Róbert

Színes társaság

A három jubiláló szervezet galambfajtái mellett igen színes társaság gyűlt össze a január végi seregszemlén. A kiállított galambok fajtáinak száma, és ezen belüli darabszáma jól mutatta, hogy mely fajták milyen mértékben reprezentáltak a hazai galambászok körében.

Nagyon sok kinget, mondaint, texánt, strasszert, angol modenát láthattak különböző színváltozatokban a rendezvénye ellátogatók, de díszposták is voltak szép számmal.

Magyar fajtákból sem volt hiány, kakucsi szarka, alföldi dudoros posta, magyar óriás, magyar óriás begyes, magyar pávagalamb, magyar szarka, kecskeméti keringő, alföldi keringő, szegedi magasszálló, kiskunfélegyházi keringő, egri kék keringő, budapesti bíbic keringő fajták is voltak többek között a rendezvényen. A kiállítást színesítették az afrikai sirályka, bécsi keringő, és dán keringő galambok példányai, utóbbiak elég ritkán láthatók a hazai kiállításokon.

A magyar óriás galamb csak egy volt a sok bemutatott magyar fajta között
A magyar óriás galamb csak egy volt a sok bemutatott magyar fajta között
Fotó: Nagy Z. Róbert

Húsgalamb, díszgalamb, röpgalamb

Bár egy galambkiállítás mindig egyfajta szépségverseny, a bemutatott fajtacsoportok jól láttatták, hogy a galambászat mennyire színes, sokféle egymástól eltérő hasznosítású fajtákat takar.

A galambot elődeink körülbelül 4000-6000 évvel ezelőtt háziasították feltehetően a lúddal, tyúkkal és a tevével egy időben. Mára pedig rengeteg fajtája lett a galamboknak, köztük sok magyar fajtával is büszkélkedhetünk.

A galambászok pedig kedvükre válogathatnak a bőség zavarában, hogy mely fajta, fajták mellett kötelezzék el magukat. A régebbi húsgalambokat, melyeket eredetileg hústermelési céllal nemesítettek ki ma már sokan díszgalambként tartják. A posta galambászat egy külön sporttá nőtte ki magát, de az utazó posták mellett díszposták, sőt orrdudorosok is megtalálhatók már a tenyészetekben. A röpgalambászatnak is több ága van, a keringő és pergő galambok röpképükkel bűvölik el tenyésztőiket. És akkor még nem esett szó a dobos, begyes és tollszerkezetes galambokról, melyek szintén külön fajtacsoportot alkotnak e változatos állatok körében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhbiológia alapjai 2. - A párzás

A méhek párzása a levegőben, repülés közben történik. A fiatal anya gyakran már a kelését követő napon kirepül kaptárjából. Nem párzási céllal, hanem tájoló repülést végez. Ezt később többször megismétli. Az első néhány repülés 1-3 percig tart, hogy megismerje saját kaptárjának helyét, a későbbiek 5-10 percig, amikor már messzebbre távolodik.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Az év halőre 25 éve végzi munkáját

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre a halak és egyben halőrök napján vette át a kitüntetést. 2017 óta a csillagászati tél és tavasz fordulónapján, március 20-án ünnepeljük a halak napját, két éve pedig ugyanekkor a halőrök napját is.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Bárány hatosikrek születtek az Egyesült Királyságban

Különleges eseménynek lehetett tanúja egy ifjú gazda a walesi Meirionnydd megyében, amikor az általa gondozott egyik anyajuh hat egészséges báránynak adott életet.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.

Tizennégy tonna fogható méretű pontyot telepítettek

Csaknem 14 tonna háromnyaras, fogható méretű pontyot telepített Jász-Nagykun-Szolnok vármegye vizeibe a Közép-Tisza-Vidéki Horgász Egyesületek Szövetsége az elmúlt héten - közölte a társaság közleményben a közösségi oldalán.

Kezdődik a költési szezon, támadnak a madarak

A költési időszak közeledtével a tükröződő felületek eltakarását, a parkoló autókon a visszapillantó tükrök behajtását javasolja egyebek mellett a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a saját tükörképüket támadó madarak problémája miatt.

Férfias szakma, mégis egész jól megy

A sertések szerelemből fogadott munkatársak Barabás Renáta életében. Egy éve Tápiószőlősön és Újszilváson vezeti sertéshizlaldáit egyetlen alkalmazottal, és évi 6600 kibocsátott hízóval. Hajnali kettőkor egy felhajtásra érkezem először a tápiószőlősi telepre.

Az állattenyésztés -halmozottan hátrányos- helyzetképe

A fenti címen tartotta előadását Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSZ) ügyvezető igazgatója, amiben az ágazat helyzetét értékelte. Véleménye szerint, egy nehéz év után, egy még nehezebb év jön az állattenyésztők számára.