Back to top

Díjazták az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőit

Az Európai Unióban egyedül Magyarországon működik a kontinentális összevetésben is kiemelten fejlett és több pilléren nyugvó, mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer, amely számos helyzetben képes segítséget nyújtani a gazdálkodóknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter az Országos jégkármérséklő rendszer legjobb generátorkezelőinek járó díj átadó rendezvényén, kedden, Dunaharasztiban.

Fotó: Vermes Tibor
A tárcavezető arra emlékeztetett, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a Vidékfejlesztési Program keretében, az Agrárminisztérium támogatásával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara koordinációjában épült ki az Országos jégkármérséklő rendszer. Kifejtette, a rendszer üzemeltetői munkájukkal hozzájárulnak ahhoz, hogy éves szinten több tízmilliárd forint kárt előzzünk meg az agráriumban.  

A szakemberek nem pusztán a mezőgazdasági értékeket, hanem a lakossági vagy ipari létesítményeket, ingatlanokat és ingóságokat is óvják.

Nagy István arról is beszélt, hogy minden egyes forint, amelyet a rendszerre fordítanak, 33 forint termelési értéket véd meg. Ez hatalmas eredmény a gazdasági károk és esetleges emberi tragédiák megelőzésében és mérséklésében. Hangsúlyozta, jól tudjuk, milyen tragédia az egy gazdálkodónak, egy családi vállalkozásnak, de még egy nagyobb mezőgazdasági vállalatnak is, ha a jég pillanatok alatt elveri a termést. Több hónapnyi vagy akár több évnyi kitartó munka és vele együtt a bevétel megy veszendőbe, sőt, a kár miatt nem kerül étel az asztalra. Éppen ezért a XXI. századi magyar mezőgazdaság egyik nélkülözhetetlen eleme a jégkármérséklő rendszer - tette hozzá az agrártárca vezetője.

Fotó: Vermes Tibor

A díjazottak:

  • Az ország 2022. évi legjobb generátorkezelője: Kasza Károly (Bács-Kiskun vármegye)

Vármegyei legjobb generátorkezelők:

  • Baranya: Höbling Mátyásné
  • Békés: Dékány József Istvánné
  • Borsod-Abaúj-Zemplén: Hornyák Sándorné
  • Csongrád-Csanád: Zámbó József
  • Fejér: Kovács Ferenc
  • Győr-Moson-Sopron: Brányi Sándor
  • Hajdú-Bihar: Juhász Zoltán
  • Heves: Tóth János
  • Jász-Nagykun-Szolnok: Nagy József
  • Komárom-Esztergom: Pillmann Imre
  • Nógrád: Sós Lászlóné
  • Pest: Becze János
  • Somogy: Csiga Zoltánné
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg: Liba Zoltán
  • Tolna: Nyúl István
  • Vas: Zrinszki Ferenc
  • Veszprém: Lábas-Táskai Margit
  • Zala: Czibor Zoltánné
Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Edzési terv növényeknek: a bent telelőket így szoktassuk ki a kertbe

A fagyérzékeny növényeket csak fokozatosan célszerű újra a kertbe szoktatni, mert ellenkező esetben ahelyett, hogy gyorsan fejlődésnek indulnának, rosszabb állapotba is kerülhetnek.

Genetikai szelekció a hazai ciroknemesítésben

A karcagi székhelyű Alfaseed Kft. a 2010-es években fogott bele a tematikus ciroknemesítésbe, amelyet megelőzően a főként hazai nemesítésű fajták és hibridek vetőmagtermesztésével foglalkozott. A cég 2010 után európai ismertségre tett szert, elsősorban szudáni fű-, illetve silócirokhibridjei által.

Moníliafertőzések ideje – növényvédelmi előrejelzés 12. hét

A későn fakadó növények rügyei is megmozdultak, ezzel lezárult a tél végi lemosópermetezés időszaka. Máris koncentrálhatunk azonban a moníliára, ami virágzáskor fertőzi a csonthéjasokat. Emellett kelnek a levéltetvek és bújnak elő a telelőhelyükről a poloskák is, már most látszik, hogy az idén is gond lesz velük.

Már alig egy maroknyi ember lélegzik valóban tiszta levegőt a Földön

A mérések szerint alig több, mint 80 000 ember jut teljesen tiszta levegőhöz a Földön. De mit értünk tiszta levegőn?

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Jó szomszédok a veteményesben

Egyik tavalyi számunkban már foglalkoztunk a vegyeskultúra előnyeivel, szerepeivel. Ebben a cikkben egy konkrét módszert mutatok be azoknak, akik szeretnének a növények társításával kertészkedni, de nem tudják, hogy fogjanak hozzá. A Gertrud Franck-féle öngyógyító vegyeskert hosszú távon könnyen fenntartható, ha sikerült alaposan megtervezni.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.

Szilvafa tavaszi metszése - Két klasszikus irányzat

A hagyományos szilvafajták egyik részére a nagyobb, kerekebb termések jellemzők, amelyekben a gyümölcshús nem válik el jól a magtól, míg a másik csoportba a magvaváló, klasszikus szilvaformájú terméseket soroljuk.