Fókuszban a globális mezőgazdaság

A rendezvény tíz napja alatt a világ minden tájáról érkező kiállítók széles termékskálát vonultatnak fel, de azok bemutatásán túl olyan fontos aktuális társadalmi kérdések megvitatásának is a helyszíne az IGW, mint amilyen a klímavédelem, az erőforrások megőrzése és a fenntartható földhasználat. Az idén már nyolcvanhetedik alkalommal megrendezett seregszemlét január 20. és 29. között tartották.

A két év után idén végre ismét teljes egészében offline, személyes jelenléttel megrendezett nagyszabású esemény ünnepélyes megnyitóján a Messe Berlin GmBH ügyvezetője, Dirk Hoffmann hangsúlyozta, hogy

Elmondta, hogy idén több mint hatvan ország mintegy 1400 kiállítója mutat be élelmiszeripari, mezőgazdasági és kertészeti termékeket, köztük sok újdonságot. A kiállítással egy időben mintegy 300 konferenciát és előadást tartottak változatos témákban, és minden napján több tízezer vendég kíváncsi a rendezvényekre.

A személyes jelenlétet lehetővé tevő legutóbbi, 2020-as kiállításhoz képest idén valamivel kisebb volt a Zöld Hét alapterülete, de a jól megszokott színvonalat és változatosságot kínálta az érdeklődőknek. A 2023-as Zöld Hét fő irányvonalát a fenntartható mezőgazdaság, az éghajlatváltozás és az őket övező kérdések alkották.

Stratégiai kérdés az élelmezésbiztonság

Az ünnepélyes megnyitón Joachim Rukwied, a Német Gazdák Szövetségének (DBV) elnöke a mezőgazdaság jelentőségét hangsúlyozta a társadalom számára. Mint mondta, az orosz-ukrán háború megmutatta, hogy az élelmezésbiztonságot nem lehet magától értetődőnek venni. Cselekvésre szólította fel a politikusokat, mondván, fontos volna végre stratégiai jelentőségének megfelelően kezelni az ellátás biztonságát és az élelmezést.

Joachim Rukwied azt mondta,

a gazdálkodók tudatában vannak, milyen nagy a felelősségük a klímavédelemben és a biodiverzitás megőrzésében, és eddig is számos környezet- és természetvédelmi intézkedést végrehajtottak.

Ezért választotta a DBV az idei Zöld Hét mottójaként az „Óvjuk a klímát, óvjuk a biodiverzitást, biztosítsunk élelmet!” felszólítást.

A gazdaszövetség elnöke szerint az innovatív és hatékony mezőgazdaság nemcsak ezeket a feladatokat tudja ellátni, hanem korunk többi nagy kihívásának a megoldásában is képes volna kulcsszerepet játszani.

Megosztotta ugyanakkor amiatt érzett aggodalmát is, hogy számos politikai törekvés szembemegy a mezőgazdaság klíma- és természetvédelmi és ellátási lehetőségeivel. Joachim Rukwied úgy fogalmazott:

A jelenlegi tervek számos gazdaság megmaradását veszélyeztetik, és egész Európában a mezőgazdasági termelés csökkenéséhez vezetnek. Keményen bírálta az állattartás átalakítását célzó intézkedéseket. Szerinte a jelenlegi projektek elégtelenek a célok megvalósításához, viszont eltántorítják a gazdálkodókat például az istállók továbbfejlesztésétől. Összességében az eddig bemutatott, a tartási típusok jelölésére, az átépítésre és a finanszírozásra vonatkozó tervek nem az átalakulást szorgalmazzák, hanem visszaszorítják az állattartást, fogalmazott a szövetség elnöke.

Kiemelte, hogy az állatjóllétet és a klímaváltozás elleni küzdelmet nemcsak támogatnia kell az általa vezetett egyesületnek, hanem tovább kell fejlesztenie és formálnia. A fejlődésnek a gazdálkodók számára is jövőbe mutatónak kell lennie, különösen a fiatal generációk számára. Ehhez a társadalom és a politika támogatására egyaránt szükség van.

Kitért rá, hogy az infláció és a gazdasági bizonytalanság keltette feszültség közepette a gazdálkodó családok gyakorlatias, körültekintő és hosszú távú kormányzati politikát várnának el.

A mezőgazdaság lényegében egy olyan iparág, amit a generációs gondolkodás formál, és ideje volna, hogy ezt a gondolkodást a politika is magáévá tegye.

Kulcsfontosságú volna, hogy minden területen ismét közelebb kerüljön az emberekhez a politika, ahelyett, hogy egyre távolabb kerül tőlük, fogalmazott Joachim Rukwied.

Az EU mezőgazdasági biztosa, Janusz Wojciechowski rendkívül fontosnak nevezte Európa számára a vásár központi témáit, az élelmezésbiztonságot és a klímavédelmet. Mint mondta, az Ukrajna elleni orosz támadással az élelmezésbiztonság is sokrétű kihívássá vált, ami rámutat, hogy egyértelmű és nyilvános szabályokon alapuló kereskedelmi kapcsolatokat kell ápolni a miénkhez hasonlóan gondolkodó szövetségesekkel.

Arról is beszélt, hogy míg a lakosságot az élelmiszerek drágulása sújtja, addig a gazdálkodók a klímaváltozás következményeivel küszködnek. Az EU-ban a 2010-es 12 millióról 2020-ra 9 millióra csökkent a gazdaságok száma, vagyis naponta

800 gazdaság szűnt meg. Élelmiszereink és környezetünk védelmének legjobb módja a gazdaságok biztonságának és védelmének a szavatolása, fogalmazott az uniós biztos, ennek pedig az erős agrárpolitika a feltétele. Az EU átalakulást szorgalmaz, ami – többek között – ellenállóbbá teszi a vállalatokat az éghajlatváltozással szemben és védi a környezetet. Ennek megfelelő költségvetésre van szükség, olyanra, amely tükrözi az ágazat jelentőségét.

2022 volt a német élelmiszeripar legnehezebb éve A Német Élelmiszeripari Egyesülés (BVE) a Nemzetközi Zöld Hét előestéjén hozta nyilvánosságra első becslését a múlt évre vonatkozóan. Eszerint a mintegy 6 ezer vállalatot magába foglaló ágazat forgalma a 2021-es 185,1 milliárd euróról folyó áron számolva 216,3 milliárd euróra nőtt, azaz 16,8 százalékkal emelkedett. Ezen belül a belföldi értékesítés értéke 140,5 milliárd, a külföldi 75,8 milliárd euró volt. A múlt év tapasztalatai, a nyersanyag- és az energiaárak meredek emelkedése, valamint az ellátási lánc folyamatos problémái azt mutatják, hogy 2022 volt az eddigi legnehezebb év a német élelmiszeripar számára. A termelés költsége soha nem látott mértékben emelkedett, miközben az ágazat vállalkozásai által értékesített élelmiszer mennyisége a 2021-es 1,7 százalékos csökkenés után tavaly újabb 1,8 százalékkal visszaesett. Ráadásul a „normál években” a növekedés motorjának számító külföldi értékesítés is csökkent 5,5 százalékkal, aminek következtében az export részesedése a teljes forgalomból a 2021-es 35,8 százalékról 35 százalékra mérséklődött. A nyersanyagárak és az energiaköltségek meredek emelkedése mellett további terhet rótt a vállalkozásokra a logisztikai és a szállítási költségek, a csomagolóanyagok drágulása, és végül, de nem utolsó sorban, a bürokratikus terhek növekedése, mert még az eddiginél is több vállalati erőforrást kötöttek le. Az említett költségek növekedését csak részben tükrözik a gyártók által a kereskedelemmel szemben érvényesített eladási árak, amit tavaly Németországban 18, külföldön pedig 20,9 százalékkal tudtak emelni. Ami a fogyasztói árakat illeti, a Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben 7,9 százalék volt az infláció Németországban, azon belül az élelmiszerek és az italok árszínvonala 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Christian von Boetticher, a BVE elnöke szerint sok közepes élelmiszer-előállító vállalkozás léte veszélybe került 2022-ben. A politikai döntéshozóknak versenyképes, beruházás- és innovációbarát keretfeltételeket kellene teremtenie a megőrzésük érdekében. Ellenkező esetben a klímasemleges élelmiszeriparra való átállás elviselhetetlen költségcsapdába űzheti a vállalatokat, ami jelentősen növeli a tömeges üzembezárás és a termelés külföldre való áthelyezésének veszélyét. Azzal a váddal kapcsolatban, miszerint az élelmiszeripar kihasználná a helyzetet, hogy felsrófolja az árait, Boetticher úgy fogalmazott: a válságnak nincsenek győztesei. Költségeik meredek emelkedése és nyereségük csökkenése alapján e vádnak nincs semmi alapja. A közeljövőre vonatkozó vállalati várakozások továbbra is pesszimisták. Mind a nürnbergi székhelyű GfK piackutató intézet által számított fogyasztói, mind a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet által számított üzleti klímaindex rekordalacsony szintre esett az ősz folyamán. Az élelmiszeripari egyesülés által ismertetett kihívások ellenére az ágazat vállalatai dolgoznak fenntarthatósági ígéreteik megvalósításán. J. I.

Mikola Solskyj ukrán mezőgazdasági miniszter beszédében az országa számára megnyitott európai gabonafolyosóról beszélt, mondván, az minden egyes napon veszélyben van. Januárban például csak a tervezett gabonamennyiség fele kerülhetett az EU-ba az orosz támadások miatt. Az ország nagy mezőgazdasági területei jelentősen hozzájárulnak Európa és a világ élelmezésbiztonságához. Ő is kiemelte, hogy

Christian von Boetticher, a Német Élelmiszeripari Egyesülés elnöke a Zöld Hetet mint rendezvényt méltatta, mondván, itt a fogyasztók, a laikus látogatók saját szemükkel láthatják az iparág mindenkori újdonságait. Az élelmiszeripar, illetve minden német középvállalat számára jelenleg az energiaellátás az egyik legnagyobb kihívás. Az energiaellátás megbízhatósága és megfizethető mivolta kulcskérdés a középvállalatok és a német termelés szempontjából, mondta, és erre vonatkozóan hosszú távra szóló javaslatokat vár a szervezet a kormánytól.

Németország és Ukrajna hosszú távú mezőgazdasági és élelmiszeripari együttműködését hangsúlyozta a német szövetségi mezőgazdasági miniszter, Cem Özdemir. Elmondta, hogy a német-ukrán mezőgazdasági bizottság közös törekvései sikeresek, akárcsak a kétoldalú együttműködés és a német-ukrán agrárpolitikai párbeszéd. Azt mondta, az együttműködést folytatják, mert nemcsak a háború alatt fontos a szerepe, hanem az ukrán mezőgazdaság újjáépítése során is az lesz.

Fókuszban a globális mezőgazdaság

A Globális Élelmiszer- és Mezőgazdasági Fórumot (GFFA) 2009 óta a Nemzetközi Zöld Hét részeként rendezik. A nemzetközi csúcstalálkozón a világ minden részéből érkező szakértők a Föld mezőgazdaságának és élelmiszer-ellátásának aktuális helyzetét tárgyalják.

A klímaváltozás, a tömeges fajkipusztulás, a covid-világjárvány és az ukrán háború mind egymást erősítik, és már a Föld szinte teljes lakosságát fenyegeti a második világháború óta nem látott globális élelmiszerhiány. Jelenleg körülbelül 828 millió ember éhezik, és a világ népességének csaknem egyharmada nem jut biztonságos vagy elegendő élelmiszerhez.

A mezőgazdasági és élelmiszer-rendszereket át kell alakítanunk, hogy válságban is ellenállóak legyenek, de egyúttal kíméljék a környezetet és fennmaradjon a biológiai sokféleség. Az idei, a 15. GFFA egyik központi kérdése az volt, hogy az átalakítás hogyan lehetne sikeres. A január 19–21. között tartott találkozón a politikai és az üzleti élet, a tudomány és a civil társadalom mintegy 2 ezer képviselője vett részt. A globális fórum programjának részeként innovációs börzét tartottak és megrendezték a Fiatal Gazdák Fórumát, és több, mint 80 vendégelőadó tartott előadást.

Agrárminiszterek a fenntarthatóságért

Nemzetközi Zöld Hét kísérőrendezvényeként immár 15. alkalommal gyűlt össze 70 agrárminiszter a világ minden részéből, hogy megvitassák egymással és tíz nemzetközi szervezet képviselőivel az ágazat előtt álló fő kihívásokat.

A konferencia zárónyilatkozatának szö­vege szerint a miniszterek elkötelezik magukat a fenntartható, inkluzív, hatékony és rugalmas élelmezési rendszerek létrehozásának előmozdítása mellett. A csúcstalálkozó résztvevői szerint az élelmiszergazdaságot képessé kell tenni rá, hogy fenntarthatóan termeljen, alkalmazkodjon az új adottságokhoz, javítani kell a kockázatkezelő képességét, képes legyen csökkenteni az egyenlőtlenségeket, és gyorsabban és hatékonyabban birkózzon meg a válságokkal.

Ehhez biztosítani kell, hogy a mezőgazdaság mind gazdaságilag, mind társadalmilag fenntarthatóan működjön, megfelelő jövedelmet és tisztességes munkakörülményeket biztosítva. A miniszterek emellett ígéretet tettek arra, hogy előmozdítják az egészséges és megfizethető táplálkozást, valamint a felelősségteljes élelmiszertermelést és fogyasztási szokásokat. Ennek érdekében kiemelten kezelik a helyben, fenntartható módon előállított élelmiszerek sokszínűségének a fejlesztését.

A mezőgazdaság és a földhasználat terén azokat a tevékenységeket kell támogatni és bővíteni, amelyek lehetővé teszik az 1,5 Celsius-fokos klímacél elérését.

A tanácskozás zárónyilatkozata az orosz-ukrán konfliktusra is kitért, pedig annak megítélésében nem volt egyetértés. Erre utal az a megfogalmazás, hogy „a legtöbb résztvevő határozottan elítélte az ukrajnai háborút, hangsúlyozva, hogy óriási emberi szenvedést okoz, és súlyosbítja a világgazdaság sebezhetőségét.”

Abban viszont minden résztvevő egyetértett, hogy mindenkit mély aggodalommal tölt el a világban zajló, egyre súlyosabb konfliktusok sokasága, mert súlyos következményekkel járnak az élelmezésbiztonságra és az élelmiszerminőségre nézve.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a miniszteri találkozó résztvevőihez intézett üzenetében felszólította a résztvevőket, hogy globálisan gondolkodva közelítsenek az élelmezésbiztonsághoz, és hangsúlyozta a béke és a biztonság fontosságát.

A miniszteri találkozó résztvevői a zárónyilatkozatban elkötelezték magukat amellett, hogy a mostani példátlan, sokdimenziós válságban minden eddiginél szorosabb együttműködésre törekednek a 2030-ra kitűzött fenntarthatósági célok elérése érdekében, és hogy ennek szellemében készülnek a következő, 2024-es találkozóra.

A házigazda Németország agrárminisztere, Cem Özdemir szerint

a berlini találkozó egyértelmű jelzés a világ számára, hogy a részt vevő miniszterek mind át akarják alakítani a mezőgazdasági és élelmezési rendszereket annak érdekében, hogy mindenki számára biztosítva legyen a megfelelő élelem.

Jelenleg több mint 2 milliárd ember nem jut megfelelő élelemhez a Földön. Cem Özdemir hangsúlyozta, hogy a humanitárius segítség elengedhetetlen, de csak rövid távú megoldást jelent. Egy háború vagy az éghajlati válság egy szempillantás alatt óriási kárt tud okozni, de a földek megműveléséhez idő kell. Szerinte hosszú távon is működő megoldásokat kell keresni, és ehhez világszerte támogatni kell a mezőgazdaság fejlesztését, és ahol szükséges, „gabonazsák küldése helyett gabonasilót kell építeni” – fogalmazott a miniszter.

Nagy István a Nemzetközi Zöld Héten

A magyar agrárminiszter szakmai látogatáson és egyeztetésen vett részt a berlini Nemzetközi Zöld Héten. Részt vett a 15. Globális Élelmiszer- és Mezőgazdasági Fórumon, a nemzetközi konferencián, ahol hetven mezőgazdasági miniszter vitatta meg a világ agrár- és élelmiszerpolitikájának aktuális kérdéseit.

A fórumon Nagy István a mezőgazdaság és az élelmiszeripar előtt álló kihívásokról és lehetséges megoldásaikról folytatott kétoldalú tárgyalást a georgiai (Grúzia), a szlovén és az üzbég agrárminiszterrel.

A berlini Nemzetközi Zöld Héten a lengyel, a cseh, a román és a bolgár miniszterekkel a nemzetközi gabonapiacon kialakult helyzetről egyeztetett Nagy István. A tárgyalásról közzétett nyilatkozat szerint céljuk nemcsak a belföldi, hanem az európai gazdák védelme, az egyensúly megőrzése az Európai Unió belpiacán, az ukrán áruk világpiacra jutását segítő uniós intézkedések tiszteletben tartásával.

A többoldalú egyez­tetést az indokolta, hogy az ukrán kikötők részleges újranyitása ellenére Ukrajna gabona- és olajosmag-exportja az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt Magyarország és a többi Ukrajnával szomszédos EU-tagállam irányába, ami jelentős piaci zavart keltett ezekben az országokban.

Az Ukrajnából tengeren és szárazföldön az EU-ba kerülő jelentős mennyiségű import leszorította a belpiaci termelői árakat, vagyis az uniós termelők képtelenek érvényesíteni az inputköltségek drasztikus emelkedését. A tartós ukrán export komoly problémákat okozhat Európa gabona- és olajosnövény-termelő országaiban. „Haladéktalanul át kell tekinteni a kialakult piaci viszonyokat, és a folyamat kedvezőtlen végkifejlete előtt meg kell hozni a megfelelő uniós intézkedéseket”, nyilatkozta Nagy István a kollégáival folytatott tárgyalások után.

A lengyel, a cseh, a román, a bolgár és a magyar agrárminiszter megállapodtak benne, hogy az agrárminiszterek brüsszeli tanácskozásán felszólítják az Európai Bizottságot a belső piac stabilizálását szolgáló intézkedések kidolgozására, különös tekintettel az ukrán gabonaimport megugrására, közölte Nagy István agrárminiszter.

Rass Krisztina, Juhász Imre, Jung Ivett