Back to top

Mindenki zöld városokra vágyik

A klímaváltozás rekkenő kánikulákat eredményez minden évben, lassan nincs 40 Celsius-fok alatti nyár… Hatványozódik a hőérzet a nagyvárosok betondzsungeljeiben, ahol az egyre csökkenő zöld területek száma miatt már-már keresni kell némi árnyékot. A városi klímát ráadásul nemcsak az emberek viselik nehezen, hanem a növények is, ezért koránt sem mindegy, milyen fajokkal igyekszünk zöldíteni a nagyvárosok betontengereiben.

Erről, illetve az ezzel kapcsolatos Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (MATE) zajló kutatási eredményekről beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője dr. Orlóci Lászlóval, a MATE Dísznövénytermesztési és Zöldfelületgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetőjével, a Díszkertészek Szakmaközi Szervezetének elnökével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Mindenki zöld városokra vágyik | Dr. Orlóci László, MATE, Kutatócsoport vezető | MMG

Napjaink információtengerében minden kutatásnak kiemelt jelentősége van. Egyike ezeknek a biotechnológia területe, azon belül is az agrártémájú kutatások, így a díszkertészeti kutatások is, amelyekben óriási innovációs lehetőségek rejlenek.

– A mezőgazdasági tevékenységgel társítható kutatási területekben, mint a városi zöldfelület-gazdálkodás tervezése, fenntartása, rengeteg lehetőség rejlik. Akárcsak az ehhez, vagyis a városfásításhoz és -zöldítéshez szükséges növények alapanyagainak előállításában, amelyek gyakorlatilag, ha belegondolunk, a közegészségügy helyzetének javítását teszik lehetővé – ismertette a MATE kutatócsoportjának vezetője kutatásiak fontosságát.

A Vizafogó Park Budapest 13. kerületében
A Vizafogó Park Budapest 13. kerületében
Fotó: Megyesi Éva

Azonban a kutatási eredményeket számos okból nehéz érvényesíteni a nagyvárosok zöldítése során.

Az adott nagyváros lakosságának hajlandóságot kell mutatnia a változásra, hovatovább kompromisszumot kell kötnie bizonyos kényelmi feltételek nélkülözésével.

Igen ám, csakhogy komfortérzetünk csorbítása napjaink elkényelmesedett társadalmában, nehezen elképzelhető, hiszen közműrendszerekre szükség van, amik ellenben hatalmas részeket foglalnak el a városok és a hozzátartozó agglomeráció területéből.

– Remek példa erre egy fasorral szegélyezett utca, amibe új közműhálózat kiépítése vagy felújítása a tervezett cél, ehhez viszont a fákat kénytelen-kelletlen el kell távolítani eddigi helyükről. Ez pedig konfliktushelyzetet teremt a lakosság bizonyos szegmensének körében. Mindez a zöldfelület-gazdálkodás kérdéskörébe tartozik, mint ahogy minden olyan zöldfelület a városban, amely az említett közegészségügyi okokat és célokat szolgálja – mondja a szakember. Egyébiránt érdekes észrevétel, hogy a városlakók egyre inkább szeretnének zöld városokban élni, nem véletlenül válik tendenciává a peremkerületekbe, agglomerációba történő exodus. Ennek a folyamatnak az eredményeként, vagyis a peremkerületekből a belvárosba történő oda-vissza utazás miatt a közlekedés konkrétan ellehetetlenült, költsége pedig jelentős mértékben megemelkedett.

Fotó: Bokor Ádám

Emiatt mostanra egyre többen döntenek úgy, inkább be- vagy visszaköltöznek a városokba az esetlegesen jobb közlekedési (időbeni) feltételekben reménykedve, de ha már így döntenek, akkor szeretnének az előző környezetükhöz hasonlóan, a belvárosban is zöld környezetben élni…

– Erre a konfliktusokkal teli helyzetre szeretne megoldást találni a Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a városüzemeltetéssel, valamint a MATE-val és további egyetemekkel együttműködve – tette hozzá Orlóci László.

A zöld város definíciója lényegében, hogy minél több zöld legyen a városban, de ezek nem öncélú zöldfelületeket jelentenek, hanem környezeti hasznossággal bírnak. A hasznosság mértéke eltér egymástól, de hogy ez precízen mérhető legyen, ezáltal tervezhető és fejleszthető, az jelenleg nagyon átfogó kutatási témát jelent a szakemberek számára.

A jelenlegi trendek alapján a városok zöldítésének fő szempontjai, hogy legyenek fenntarthatók és magas ökológiai teljesítményűek és változatos növényfajokból álljanak.

Ezek a kritériumok megjelennek a telepített fasorokban éppúgy, mint a virágágyásokban. A diverzitás ezek közül kiemelendő, mivel ezek évelő ágyak lehetnek a virágok esetében, fenntartási szempontból olcsóbbak, emellett számos beporzónak biztosítanak élőhelyet és táplálékot.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az állatok hozzájárulása a klímaváltozáshoz

Az állattenyésztő hajlamos a klímaváltozásra úgy tekinteni, mint aminek elszenvedője az ágazat, a szélsőséges klímavédők pedig épp ellenkezőleg, az állattenyésztést, illetve a húsevést tartják minden probléma okának. Bár ez azért túlzás, mindent összevetve igenis hatással van az állattartás, -tenyésztés a Föld klímájának megváltozására – elsősorban a globális felmelegedésre.

A növények eltávolítják a levegőből a rákkeltő méreganyagokat

Egy úttörő tanulmány kimutatta, hogy a növények hatékonyan tudják eltávolítani a mérgező benzingőzöket - beleértve az olyan rákkeltő vegyületeket, mint a benzol - a beltéri levegőből.

Különleges, melegkedvelő zöldségek

A saját veteményeskertben az a legjobb, hogy olyan növényeket is megtermeszthetünk, amikhez egyébként nem jutnánk hozzá boltokban, sőt gyakran még piacokon sem. Ezzel lehetőség nyílik szélesíteni a repertoárunkat, a változatos táplálkozás pedig előnyös... Ezk a zöldségek annyira szeretik a meleget, hogy külön örülnek annak, ha nyáron vetjük őket, és persze öntözéssel segítjük a gyors kikelést.

Öt vidám asztali -és partidekor-ötlet muskátliból a nyári összejövetelekhez

Legyen szó születésnapról, kerti partiról vagy egy laza grillezésről - megannyi apropónk lehet arra, hogy összehozzunk egy kellemes hangulatú nyári találkozót. A sikeres parti legfontosabb elemei nemcsak a jó társaság, a finom ételek és italok, hanem a szép dekoráció is: miért ne használhatnánk erre a célra muskátlit?

A városi méhlegelők hatásait vizsgálják Szegeden

A Mondolo Egyesület, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) szakemberei és az önkormányzat együttműködésével a városi méhlegelők környezeti hatásait vizsgáló kutatási program indult Szegeden - közölte Ézsiás Tamás, a civil szervezet munkatársa kedden.

Erdőgazdasági fejlesztések Nyíregyházán

Befejeződött a NYÍRERDŐ Zrt. több fejlesztése Nyíregyházán, melyekkel a vármegyeszékhelyen élők kikapcsolódási lehetőségeit szerette volna bővíteni az erdőgazdaság. A fejlesztéseket dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere és Hidas Tibor, a NYÍRERDŐ Zrt. vezérigazgatója adta át.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Környezetbarát növénytálcák

A holland Modiform cég két új növénytálcát fejlesztett ki. Az egyik sorozat automata cseréptöltő rendszerekhez alkalmas, és természetesen újrahasznosítható. A másik új terméket kifejezetten a ciklámentermesztés igényének figyelembevételével készítették.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.

Minden adott a jó szőlőterméshez

Az időjárási viszontagságok, elsősorban a hűvös miatt lassan fejlődik a szőlő, minden esély és feltétel adott hozzá, hogy idén kiváló borok készüljenek a jó minőségű szőlőből, mondja Kocsis László szőlőnemesítő és szőlőtermesztő, akinek cége, a Göcsej Gyümölcse Bt. Zalaapátiban rendelkezik ültetvénnyel.