Back to top

Előbújtak a medvék a Szegedi Vadasparkban

Előbújtak a medvék csütörtökön a Szegedi Vadasparkban, és bár szikrázó napsütés fogadta őket, nem mentek vissza a medveházba.

A Szegedi Vadasparkban 2015 óta gondoznak barna medvéket (Ursus arctos). Hagyomány, hogy február 2-án medvelest szerveznek.

Csütörtök reggel a gondozók kicsit aggódtak, mert a vadaspark két medvéje, Mici és Ursula bevackolták magukat a medveház sarkába, és aludtak, nem tűnt úgy, mintha előbújnának. Délelőtt azonban kimásztak a kifutóba, ahol lekváros kenyér, madarin, alma, körte, szőlő és hal várta az állatokat. A napsütés ellenére a két nőstény nem ijedt meg az árnyékától, enni kezdtek.

A legjobban - a hal mellett - a gyümölcsök ízlettek nekik, amiből a gondozók a tél feliratot rakták ki. Így csakhamar a két medve meg is ette a telet.

A világ sok kultúrájára jellemző volt, hogy állatok viselkedéséből próbáltak az időjárás alakulására következtetni. Ezek az állatjóslások a szájhagyomány útján terjedtek, és sokszor valós tapasztalatokra épültek. A tavaszkezdő napként is emlegetett február másodikához,

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepéhez két különböző, állatokhoz kapcsolódó időjárás-előrejelző népi bölcsesség is kötődik. Az egyik szerint Gyertyaszentelő napján inkább a farkas ordítson be az ablakon, minthogy süssön a nap.

Ugyanis ha ezen a napon szép, enyhe idő van, akkor még sokáig elhúzódik a tél. Ugyanerre a következtetésre jutottak azok is, akik barna medvékhez kötötték megfigyelésüket: ha meglátja árnyékát, azaz süt a nap, akkor visszabújik, mert még hosszú, kemény tél áll előttünk. Ha azonban odakint csikorgó hideggel szembesül, érzi, vagy talán tudja, hogy hamarosan tavaszodni kezd.

A barna medvék - szemben a mókusfélék közé tartozó mormotákkal, melyeket a vadaspark szomszédos kifutójában gondoznak - valójában a természetben nem alszanak téli álmot, csak rövidebb-hosszabb pihenőt tartanak földbe vájt üregekben, esetleg barlangokban. Ilyenkor anyagcseréjük és szívverésük is lelassul. Időnként azonban - általában enyhébb, napsütéses időben - kibújnak rejtekükből és fogyasztanak némi táplálékot, így alakulhatott ki a velük kapcsolatos népi időjárás-előrejelzés.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akit a fa rabul ejtett

Úgy tartják, vannak sorsszerű találkozások. És bármilyen furcsa, ilyesmi nemcsak emberek között eshet meg. Alighanem így történt Gáspár Péterrel is, mikor jó negyven éve egy ismeretlen cégtábla becsalogatta, hogy többé el se engedje.

A falusi élet

Zebegény Szőnyi szemével – A falusi élet címmel nyílt meg május 20-án a Szőnyi István Emlékmúzeum kétrészes kiállítássorozatának első tárlata Zebegényben.

Rendkívüli állapot a madárinfluenza miatt

Brazíliában három vadon élő madárban mutatták ki a nagy patogenitású H5N1 madárinfluenzát május közepén, és azonnal 180 napra szükségállapotot hirdettek az országban, hogy megakadályozzák az átterjedését a baromfitelepekre.

A látogatók előtt született tevecsikó a Szegedi Vadasparkban

Április elején igazi különlegességben lehetett része a Szegedi Vadaspark látogatóinak, élőben követhették nyomon egy tevecsikó születését, a kis csődör azóta megerősödött, szépen beilleszkedett a felnőttek közé - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató szerdán az MTI-t.

A város és a vidék közötti konfliktus szimbólumává vált a farkaskérdés - Lehetséges az együttélés?

A néhány évtizede kihalás szélére sodort farkasok lenyűgöző visszatérését nem mindenki fogadja egyforma örömmel Európában. Pedig részben az EU politikája által támogatott természetvédelmi kampány eredménye, mégis megosztó témává vált.

„Tiszteld a törvényt, szeresd az állatot, becsüld meg vadásztársaidat.”

Láng Rudolf a vadászok lelkiismerete és bölcs tanítója, sőt a Nimród vadászújság „szent emberének” is nevezték, utalva ezzel arra a mércére, amelyet munkássága jelentett a tudás és a példaadás, illetve a vadászetika terén – mondta el az író emléktáblájának avató ünnepségén Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkár, szerdán, Vérteskozmán, ahol a vadászetika legnagyobb magyar képviselője született.

Az állatkerti elefántok kedvelik a látogatókat

Az állatkertekről általában véve megoszlik az emberek véleménye. Egyesek szerint börtön az állatok számára, azonban azt is látnunk kell, hogy a természetes élőhelyek visszaszorulásával néhány fajnak ez az egyetlen esélye a túlélésre. Most a tudósok azt vizsgálták, hogy a különböző jószágok viselkedésére vajon milyen hatással vannak a látogatók.

Hasznot húzni a haszontalanból

A világon szinte mindenhol találhatunk már inváziós fajokat. Ezek olyan élőlények, melyek eredeti élőhelyüktől távol számukra megfelelő körülmények közé kerültek, és a helyi ökológiai rendszereket tönkre téve korlátlanul képesek terjedni. Azonban ezekből a fajokból is hasznot lehet húzni.

A méhészet művészete 14. - A méhek muzsikája

A téli időszakban nem sok teendője van a jó méhésznek, készül a következő tavaszra, és rendszeresen kijár a méhesbe, ahol fülel, hallgatózik. A halk, egyenletes duruzsolás azt jelenti, hogy a méhcsalád rendben telel. A hangos zümmögés valami komoly bajra utal, például egér vagy cickány zavarja a méhek telelését, esetleg meghalt a méhanya.

Csodálatos tollazatú nyírfajd

A XIX. század elején még a Nyírségben gyakori fajról emlékeztek meg róla. Egészen a XX. századig költőfaja volt a magyar madárfaunának, még az 1920-as években is költött Magyarországon. A feljegyzések szerint 1966-ból származik az utolsó adat hazai természetes előfordulásáról, Jávorkút környékén láttak utoljára nyírfajdot felrebbenni Magyarországon.