Kiemelten fontos hazánk vizes élőhelyeinek védelme

magyarmezogazdasag.hu
2023. 02. 03., péntek, 09:06
A vizes élőhelyek védelmének érdekében 1971. február 2-án Iránban írták alá a Ramsari Egyezményt, hazánk 1979-es csatlakozása óta már az ország 2,6 %-a, 29 vizes élőhely, több mint 240 ezer hektáron képezi részét - jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Vizes Élőhelyek Világnapja alkalmából, Dömsödön.

Fotó: Vermes Tibor

A helyettes államtitkár beszédében kifejtette, hogy a 2023-as évben a vizes élőhelyek rekonstrukciója adja a világnap központi témáját. A kérdés rendkívül időszerű, hiszen 2022 decemberében Montrealban a Biodiverzitás Egyezmény részes feleinek találkozóján elfogadták a globális biodiverzitás-megőrzési keretstratégiát, amely ambiciózus célkitűzéseket fogalmaz meg az élőhelyek helyreállítása tekintetében - folytatta Balczó Bertalan.

A helyettes államtitkár kiemelte:

a Ramsari Egyezmény jelentősége, hogy nemcsak az egyik legnagyobb múltú, hanem az egyik legdinamikusabban fejlődő államközi természetvédelmi megállapodás.

Az egyezményhez már 172 ország csatlakozott, és világszerte mintegy 2,4 millió négyzetkilométer kiterjedéssel, 2471 ramsari területet tartunk nyilván - fűzte hozzá.

Fotó: Vermes Tibor

Balczó Bertalan hangsúlyozta, hogy az élőhelyek rekonstrukciójának feladata nemcsak Európa és világszinten, de hazánkban is kiemelt figyelmet kap. Az elmúlt 12 évben a különböző operatív programokban kifejezetten természetvédelmi célra felhasznált források összege 90 milliárd forint, amelyből több mint 460 egyedi beruházást valósítottak meg a hazai nemzeti park igazgatóságok, ezáltal pedig mintegy 300 ezer hektáron javult a környezet állapota.

Ezen projektek több mint fele élőhely-rekonstrukciót célzott, ahogy a 2014-ben indult és 2023-ban záruló pénzügyi időszak eddig felhasznált forrásainak nagy része is, többek között a Hanság, a Tihanyi Belső-tó, a Kardoskúti Fehér-tó, illetve a Duna és a Tisza mellékágai területén - emelte ki a helyettes államtitkár.

Fotó: Vermes Tibor
Balczó Bertalan beszámolt arról is, hogy több évnyi szakmai előkészítés és egyeztetés eredményeként tavaly decemberben az Európai Bizottság elfogadta a KEHOP Plusz programot, amely lehetőséget biztosít majd a korábban megkezdett hazai természetvédelmi fejlesztési irányok folytatására.

Füri András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója a rendezvényen elmondott beszédében nyomatékosította, hogy az igazgatóság munkájának is rendkívüli részét teszi ki a vizes élőhelyek védelme, különböző operatív forrásokból pedig számos vizes élőhely-rekonstrukciós projektet valósítottak meg a nemzeti park munkatársai.

Forrás: 
Agrárminisztérium

Népszerű agrárszaklapok

A Mi Erdőnk
  • Várak, templomok Kemenesalján
  • Akit a fa rabul ejtett - Gáspár Péter
  • Obornaki konyha
  • A gemenci Kutyás-tölgy
  • Ősláp és erdőrezervátum
Előfizetek a NYOMTATOTT lapra
Előfizetek a DIGITÁLIS lapra

Ezeket olvasta már?

A Budai-hegyekben lovasrendőrök ügyelnek az erdő nyugalmára

Márciustól rendszeressé válik a lovasrendőrök jelenléte a budai hegyekben. A Készenléti Rendőrség, a II. Kerületi Rendőrkapitányság és a Pilisi Parkerdő együttműködésében járőröző rendőrök elsősorban a főváros leglátogatottabb erdeiben, például a védett Hárs-hegyen segítik az erdő természetes állapotának megőrzését, illetve a természetjárókat, kutyasétáltatókat, kerékpárosokat és gyalogosokat, hogy konfliktusmentesen élvezhessék az erdei kikapcsolódást.

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület Erdélyben

Több mint húsz hektáron égett le egy természetvédelmi terület kedden Erdélyben a Torockói-hegységben; a tűzoltóknak hatórás erőfeszítés után sikerült megfékezni a lángokat.

Öt és félmilliárd forint érkezik az anyajuhtartóknak

Megkezdődött a termeléshez kötött anyajuhtartás támogatások kifizetése. Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatást több mint 7 ezer juhtartó számára, 5,5 milliárd forint értékben fizetik ki – közölte Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Kétszáz kormoránt lőttek ki a Duna táti szakaszán

A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége szeptember elejétől február végéig közel 200 kormoránt lőtt ki a kezelésében lévő 2000 hektáros Duna-szakaszon - közölte a szövetség elnöke az MTI-vel.

Magyar biodiverz magkeverékek

A díszkertészek februári szakmai konferenciáján több előadás érintette a magkeverékek kérdéskörét. A szakemberek hazai fejlesztésű biodiverz magkeverékek vetését javasolták zöldtetőkre és szabadföldre. Egy másik előadásban a vadvirágkeverékek és a virágos fűmagkeverékek alkalmazásának tudnivalóit összegezték.

Megkezdődik a Natura 2000 gyepekhez kapcsolódó támogatás kifizetése

A hónap végéig mintegy 12,5 milliárd forint értékű támogatást vehetnek fel az agrárvállalkozók a „VP4-12.1.1-16 „Natura 2000 mezőgazdasági területeknek nyújtott kompenzációs kifizetések” megnevezésű pályázati felhívás kapcsán - jelentette be Feldman Zsolt.

Egyre erősebbek az agrárkapcsolatok Georgia és hazánk között

Nagy lehetőségek vannak a hazánk és Georgia közötti mezőgazdasági együttműködésben, nem véletlenül jött létre stratégiai partnerség a két nemzet között - jelentette ki Nagy István agrárminiszter, miután hivatalában fogadta Tamara Liluashvilit, Georgia nagykövetét.

A beporzók megóvása közös kötelességünk

Közös faültetéssel hívta fel a figyelmet a beporzók védelmére és a biológiai sokféleség megóvására Nagy István agrárminiszter és Marjan Cencen, Szlovénia nagykövete.

Mi lesz a pampafűvel?

Február közepén tizenhat országból több mint száz szakember vett részt az évelőtermesztők nemzetközi szövetsége (ISU) által szervezett tanácskozáson Németországban, a grünbergi kertészeti képzési központban. A szakemberek közt parázs vita alakult ki a pampafű invazív fajként való listázása kapcsán.

Érdemes alaposan tájékozódni, nem szabad megszokásból támogatást igényelni

Jó hír, hogy a támogatások gerincét adó jogcímek és az igénylés módja nem lesz teljesen ismeretlen a termelőknek, ugyanakkor a szabályokban sok a változás. A támogatási rendszer az eddiginél célzottabban segíti majd a kis- és közepes gazdaságokat, valamint jobban ösztönzi a generációváltást, illetve a környezet- és klímavédelem szempontjából előnyös gazdálkodói gyakorlatok alkalmazását.