Egy magyar mérnök, Ereky Károly már az 1900-as évek elején kidolgozta, hogyan lehet fehérjekoncentrátumot előállítani a lucerna nedves leveléből, a gyártástechnológiával együtt. A szabadalmaztatott „zöld konzervben” a frissen kaszált lucerna zöld leve jól tárolható száraz plazmakoncentrátummá vált. A megoldását az 1960-as években újra elővették Magyarországon, de üzemi megvalósítását túl drágának találták, ezért nem vitték végig.
Idén januárban lezárult a kutatás-fejlesztési projekt, és a keretében létrehozott üzem idén már a Tedej Zrt. állatállományának takarmányozási fehérjeigényét elégítette ki.
Deme Albert, a cég üzemgazdasági igazgatója tudósítónknak elmondta, hogy a lucernaterületre vetített fehérjehozam potenciálisan a hazai szójafehérje-hozam négyszerese. Mivel a lucerna évelő növény, a termesztés inputanyag-szükséglete lényegesen kisebb. Magyarország a szójatermesztésre alkalmas övezet északi határán fekszik, ráadásul a szója érzékeny a légköri aszályra, ezért magyarországi termesztése sok bizonytalansággal jár. Viszont Magyaroszág lucernatermesztésre alkalmas területe sokszorosan meghaladja a potenciális szójaterület nagyságát.
Továbbá
a lucernából előállított levélfehérje-koncentrátum (LPC) aminosav-összetétele kedvezőbb - magasabb a lizintartalma -, a költsége pedig még az előállítással együtt is legalább 20 százalékkal olcsóbb fehérjeforrássá teszi.
A koncentrátum előállítása és a szárazanyag hasznosítása után visszamaradó növényi lé még mindig igen gazdag bioaktív hatóanyagokban, ezt tartósítják. A növényi lé fermentálásával keletkező „biodzsúz” egyedülálló biostimulátor, vagyis szerves tápoldat, amik keresettek a mezőgazdasági piacon. Az üzemben társtermékként előállított tápoldat literjét 100 liter vízzel javasolják hígítani öko-növénytápoldatként való hasznosításra.
– sorolta a lucernahasznosítás általuk kidolgozott eljárásának előnyeit Fári Miklós, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának egyetemi tanára, a kutatás-fejlesztés szakmai vezetője.
– mondta Bódi László, a Tedej Zrt. vezérigazgatója öt évvel ezelőtti tudósításunkban. Mint idén elmondta, hogy a lucerna országos termésátlaga hektáronkénti 4-5 tonna között szokott alakulni, de nekik tavaly 15 tonna, idén 18 tonna szénaértéket állítottak elő - gyakorlatilag vegyszermentesen. Mivel ők a szója helyett a lucerna mellett tették le a voksukat, igény esetén garantálni tudják a tejipari megrendelőknek, hogy 100 százalékban GMO-mentes tejet szállítanak.
Popp József, a Debreceni Egyetem professzora úgy látja, hogy a lucernakoncentrátum közép- és hosszú távon válhat a GM-technológiával előállított szója versenytársává. A változást elősegíti, hogy egyre erősebb a minőségi piaci szegmensnek termelő, egészségtudatos vásárlókat kiszolgáló termelői vertikum, ami egyre nagyobb keresletet jelenthet a lucernakoncentrátumot fogyasztó állatok tejére és húsára. Ő úgy véli, a szója mint eminens fehérjeforrás fokozatosan kiváltható a lucernakoncentrátummal.
Deme Albert üzemgazdasági igazgató szerint a lucerna hozamát tovább tudják növelni, elsősorban a betakarítás menetszámának a csökkentésével, a fonnyasztás és a rendkezelés elhagyásával pedig a betakarításkori levél- és frisshajtás-veszteséget lehetne tovább csökkenteni. Ezen felül még jövedelmezőbb lehet az eljárás a lucerna nedvében található értékes anyagok kivonása után visszamaradó rost, illetve a koncentrátum előállítása során keletkező savó melléktermékként való értékesítésével.
A Protemill-projekt mindkét résztvevőja úgy gondolja, hogy a zöldmalom-technológia nem csak az övéké, és szeretnének szaktanácsadási hálózatot kiépíteni az elterjesztésére.
A meglévő üzem tervezésekor saját igényeik kielégítése volt a fő szempont, vagyis nincs kapacitása nemhogy az ország más részének az ellátására, hanem még a környező állattartóknak sem tudnak eladni a lucernából előállított levélfehérje-koncentrátumból.
Viszont a Tedej Zrt. és munkatársai szívesen állnak gazdatársaik rendelkezésére az általuk kifejlesztett lucernatermesztési, -betakarítási és -feldolgozási technológia bemutatásában, hogy az egész országban épülhessenek ilyen hatékony fehérjekoncentrátum-előállító zöld malmok. Kérdésünkre, hogy milyen beruházási költséggel kell számolni, Deme Albert nem tudott pontos választ adni, mondván, túl sok a változó. De elmondta, hogy a technológia, a gépek ára mellett az már teljesen egyedi költségtényező, hogy egy állattartó rendelkezik-e saját lucernafölddel vagy még ezután alakítaná ki. Viszont a komoly érdeklődőknek komplett megvalósíthatósági és költségkalkulációt készítenek egyedi adottságaik ismeretében.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
