Back to top

Válságálló családi gazdaságok

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezet 32 éves múltra tekint vissza. Időnként nehéz volt fennmaradnia, mert nincs normatív támogatás a román kormány részéről, egyetlen szakmai szervezet felé sem. Önerőből próbálják fenntartani magukat – tudtuk meg Fazakas Miklós elnöktől.

„Folyamatosan azokra a problémákra és kihívásokra fókuszálunk, amik a kisgazdaságok, a családi gazdaságok szintjén megjelennek. Törvény által nincs megfogalmazva vagy lehatárolva, hogy mit is jelent a családi gazdaság, így természetesen támogatás sincs ezen a szinten. A ’90-es évektől azt látjuk a legnagyobb problémának, hogy azok a gazdák, akik visszakapták a területeiket, kényszerpályán mozognak.

Nálunk ott adták vissza a földeket, ahol valamikor volt, de földtulajdonosként nagyon sokan nem tudták, mit kezdjenek vele, pedig a felelősség azt mondatta, hogy foglalkozni kell a földdel.

Sokuknak a '90-es évek zavaros gazdasági viszonyai miatt el kellett hagyniuk a pályájukat, és mivel a föld adott volt, abban próbáltak meg helytállni” – mondta el az elnök.

Fazakas Miklós: Maros megyében az agrárium minden része megtalálható
Fazakas Miklós: Maros megyében az agrárium minden része megtalálható
Az első tíz évben semmilyen támogatást nem kapott az ágazat, mondta, és közben a szakmai tudás hiánya jellemezte. Tíz év alatt az ezüstkalászos tanfolyamok megszervezésével több, mint 3780 diplomát osztottak ki, a legjobb szakemberek oktattak a tanfolyamaikon, és mára mintegy 8 ezer végzőst tartanak számon.

„A tagsági kártyánkkal több szolgáltatás és több előny is jár. Az RMGE-n belül önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdakörök vannak, amelyek egyedi tevékenységi körrel rendelkeznek. Vannak nagyon jól működő és sikeres projektjeink, akár a tejcsarnokot, akár a zöldségértékesítést, a közös beszerzést vagy az erdőgazdálkodást említhetem. Természetesen az RMGE Maros Szervezete ezeknek az összefogója és szervezeti irányítója.

Az általunk végzett tevékenységek minden gazda számára elérhetőek.

Soha nem kötöttük tagsághoz, mert úgy gondoltuk, társadalmi szerepkört vállalva végezzük a munkánkat. Az, hogy ezt megfelelően tudjuk végezni, a magyar kormány és Agrárminisztérium támogatásával lehetséges. Így lettünk részei a falugazdász-hálózatnak. Ezt kiegészítettük az általunk bejegyzett Marosi Gazda Kft. szolgáltatásaival. Az inputanyagokat most olyan áron tudjuk kínálni a gazdáinknak, ami a piacon a legolcsóbb. Közvetlen szerződéseink vannak, többek között a Marton Genetics-szel és a szegedi Gabonakutatóval, és még több magyar céggel” – érzékeltette a kiterjedt segítséget a szakember.

„A szakterületünkön kifejezett kitörési pontot nem tudnék említeni, mivel szinte mindenből hiány van. Főleg Maros megye tekintetében nincs olyan ágazata az agráriumnak, amit ne lehetne sikeresen művelni, legyen az akár állattenyésztés, akár szántóföldi kultúra, akár zöldség-, gyümölcs- vagy dísznövénytermesztés.

Látni kell, Románia 80 százalékban élelmiszerimportra szorul”

– mutatott rá Fazakas Miklós. A megfelelő jövedelmezőséghez szakmaiságra van szükség. Ezen a téren talán a kisgazdák maradtak le jobban, a nagyobb gazdaságok már szakmaisággal és megfelelő hozzáállással végzik munkájukat. Ettől függetlenül hisznek benne: ahhoz, hogy a vidéket meg lehessen tartani, kisebb gazdaságokra is szükség van. Azt tapasztalják, hogy a gazdasági válság negatív hatásait a családi vállalkozások bírják jobban, rájuk lehet támaszkodni.

Azt viszont hátrányként említette a szakember, hogy az erdélyi gazdák nem kaphatók a szövetkezeti együttműködésre. Viszont a román mezőgazdaságra ez nem feltétlenül igaz, ők egy kicsit fegyelmezettebbek, jobban elfogadják a szakemberek véleményét, és működik az összefogás. A Kárpátokon innen is vannak rá példák, de azok mind felülről szervezett szövetkezetek, amiket mesterségesen tartanak életben.

„A magyarországi őstermelő adószámmal rendelkezik, számlaadási kötelezettsége van, ugyanakkor van egy felső küszöb, és addig adómentes.

Nálunk ilyen kategória nem létezik. Nálunk kisgazda lehet a több száz hektáros területtel rendelkező is, a több ezer vagy tízezer állattal rendelkező is, és akkor sincs számlázási kötelezettsége. Csakhogy így a támogatásokban sem tud megfelelően részt venni. Nézzük a borászokat! Kiváló termékeket készítenek, de nincs címkéjük, nincs a boron zárjegy, ezért hivatalosan nem lehet értékesíteni, csak pult alatt. A helyi piacokon úgy jelenik meg a bortermelő, mint helyi gazda, de korlátozott feltételekkel, mert ott csak kis mennyiséget lehet értékesíteni. A termékek minősége hektikus. Ha nem egyöntetű az árualap, nem lehet beszállítani a nagyobb piacokra” – magyarázta a szakember. Ezen több program indításával is próbálnak változtatni. Szükség volna legalább minimális vállalkozói tudásra, hogy hogyan kell kitölteni egy számlát, miként kell elkészíteni egy egyszerű adóbevallást. Lehet, hogy valaki nem fizet adót, de ezáltal tisztul számára a kép.

Közben jelenleg a termelőkön csalják el az áfát a kereskedők.

„Bármelyik gazdát megkérdezzük, hogy jó-e a mostani helyzet, mind azt mondja, hogy nem. Ki kellene lépni a szürkegazdaságból. Ez uniós vállalás is. Nem tudom, eddig hogyan csúsztunk ki. Szintet kell lépjünk a gazdatársadalom felfogásában és hozzáállásában is, mert ez lehetne a szövetkezés alapja. A szövetkezés óriási terhet venne le a vállukról, a termeléstől az értékesítésig. A pandémia idején is látszott, mert a piacokat bezárták, de a hipermarketeket nem. Ezzel nagyon kiszolgáltatottá vált a gazdálkodói réteg. Márpedig úgy gondolom, hogy rájuk továbbra is szükség van” – fogalmazta meg véleményét Fazakas Miklós.

A szövetkezésre már fel lehet építeni Székelyföldön is a fenntartható vidéket és mezőgazdaságot, ahol mindenki talál megélhetési lehetőséget.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2023/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy bonbonos doboz legendája

Sokunknak lehet gyerekkori emlékképe a ’70-es, ’80-as évekből a nagymama polca, rajta a jellegzetes, nyolcszögletű, virágmintás doboz, amely legtöbbször varrókészletet vagy más személyes értékeket rejtett. A Százszorszép bonbon és doboza Monarchia idején keletkezett legendája napjainkig él.

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Elindult az élelmiszerek kötelező akciózása, árleszállítása

Június 1-jétől elindult a kötelező akciózás a kereskedelmi üzletekben a háborús és szankciós áremelkedés miatt megnövekedett élelmiszerárak visszaszorítására. Az élelmiszerüzletekben 20 termékkategóriában számíthatnak a vásárlók árleszállításokra - erősítette meg csütörtöki közleményében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.

Jó évet zárt tavaly a Pick Szeged Zrt.

Jelentősen, 2021-es 70,679 milliárd forintról 80,28 milliárd forintra növelte értékesítésből származó nettó árbevételét tavaly a Pick Szeged Zrt. - derül ki a cég a Budapesti Értéktőzsde honlapján szerdán közzétett éves beszámolójából.

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Részben újraindult Románia legnagyobb műtrágyaüzeme

Részben újra elindította a termelést szerdán Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában található Azomures, mely 2021 decemberében állította le a gyártást a magas energiaárak miatt - írta szerdán a Economedia.ro román gazdasági portál.

A WHO nem ajánlja a cukormentes édesítőszereket

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) új iránymutatást adott ki a cukormentes édesítőszerekről (non-sugar sweeteners, NSS), amelyben azt javasolja, hogy ne használjuk ezeket a testtömeg szabályozására vagy a nem fertőző betegségek kockázatának csökkentésére.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az ágazat helyzetét, fejlődési lehetőségeit, és a hatékonyságot, versenyképességet javító konkrét javaslatokat fogalmazott meg.

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.