
1. Koncentráljunk a legvirulensebb törzsekre
Potter elmondta, hogy az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma három olyan fő szalmonella szerotípust azonosított, amelyek az emberi egészség szempontjából aggodalomra adnak okot. Ezek az Enteritidis, a Typhimurium és az Infantis. Az eddigi védekezési gyakorlatot felülvizsgálva, a jövőben nagyobb hangsúlyt fektetnek a legvirulensebb kórokozók elleni védekezésre és a vágás előtti ellenőrzésekre.

„Ezeket a szerotípusokat joggal azonosítják „aggodalomra okot adó” ágensekként, mivel az élelmiszer-eredetű betegségek több mint 30%-át okozzák” – mondta a szakértő. Az ilyen kórokozók jelenlétének csökkentésével az emberi megbetegedések kockázata is jelentősen csökken.
2. Próbáljunk ki új típusú vakcinákat
Potter elmondta, hogy élő szalmonellabaktériumokkal készült vakcinákat és kifejezetten a betegség leküzdésére alkalmas autogén vakcinákat fejlesztettek ki. Az autogén vakcinákat a fertőzött madarak mikroorganizmusainak izolálásával és elpusztításával állítják elő, és ugyanazon állomány immunitásának biztosítására használják.
A legveszélyesebb szalmonellatörzsek leküzdésére tehát vakcinák állnak rendelkezésre.

3. Küzdjünk a megtelepedés ellen
A vakcinázási program célja Potter szerint az, hogy csökkentse a szalmonella megtelepedését a madár belsejében. Elmondta, hogy a kutatók alaposan tanulmányozzák, hogy a vakcinaprogramok hogyan biztosíthatnak keresztvédelmet a madarak számára.
Az eredmények azt mutatják, hogy az élő Salmonella Typhimurium vakcinák, valamint egy élő Salmonella Typhimurium és egy élő Salmonella Enteritidis vakcina kombinációja révén nagyobb keresztvédelem érhető el a három kulcsfontosságú szalmonella szerotípussal szemben. Ez különösen igaz a tojóállományokra.
4. Használjunk átfogó megközelítést
Potter elmondta, hogy az Elanco Animal Health mit nevez a szalmonella elleni küzdelem 360 fokos megközelítésének.
Eszerint a vakcinák mellett az integrátoroknak és a termelőknek együtt kell működniük a bélrendszer integritását segítő programok kialakításában, a megfelelő táplálék-kiegészítők alkalmazásában, a legjobb baromfitartási gyakorlatok megvalósításában és a kártevők elleni küzdelemben.

5. Használjunk többféle megfigyelési módszert
A szalmonellaprogramok hatékonyságát egyedül az eredmények nyomon követésével és feltérképezésével, valamint azok időbeli változásának összehasonlításával vizsgálhatjuk.
Potter azt javasolja, hogy a szerotípusok mennyiségének meghatározását és a kvalitatív modellezés kombinációját használják a haladás nyomon követésére.