A kutatók tanulmányukban kimutatták, hogy a veseműködési zavarok markerei közel háromszor magasabbak voltak azoknál a sok kávét fogyasztóknál, akik a CYP1A2 gén egy olyan változatával rendelkeztek, amely lassú koffein-anyagcserét tesz lehetővé, mint más kávéfüggőknél, akik a gén egy másik, gyorsabb koffein-anyagcserét lehetővé tevő változatával rendelkeztek.
"Úgy gondoljuk, hogy a gyors metabolizálók hatékonyabban tudják kiüríteni a koffeint a szervezetükből, és elkerülhetik a koffein káros felhalmozódását" - mondta Ahmed El-Sohemy, a Torontói Egyetem Orvosi Karának táplálkozástudományi professzora.
A JAMA Network Open című folyóiratban közzétett tanulmány megfigyeléses jellegű volt, és több mint ezer olaszországi résztvevő adatait tartalmazta, amelyeket Paolo Palatini professzor és kollégái a Padovai Egyetemen egy évtizeden át gyűjtöttek.
Egyes korábbi tanulmányok szerint a koffein összefüggésbe hozható a károsodott veseműködéssel és a veseelégtelenséggel, míg mások szerint a kávé védelmet nyújthat a vesebetegséggel szemben. Kevesen vizsgálták, hogy az egyéni genetikai különbségek felelősek-e ezekért a pozitív vagy negatív összefüggésekért.
A Kanadában és az Egyesült Államokban jelenleg érvényben lévő irányelvek napi 400 mg-nál nem javasolnak többet egészséges felnőttek számára.
A kutatók azt is megállapították, hogy a CYP1A2 génváltozat, amely az embereket a koffein lassú metabolizálójává teszi, a vizsgált csoportban és az általános népességben is hasonlóan elterjedt: nagyjából 50%.
"A szívbetegségeket, a prediabéteszt és a magas vérnyomást mind befolyásolják a CYP1A2 variációi, amelyek a sportteljesítményt is megváltoztathatják" - mondta Sara Mahdavi, a tanulmány vezető szerzője, El-Sohemy laboratóriumának korábbi posztdoktori munkatársa. "Most már biztosak lehetünk abban, hogy az, hogy a kávé káros-e a vesék egészségére, részben a CYP1A2-től függ".
A kutatók a veseműködési zavar három markerét vizsgálták: albuminuria (túl sok fehérje, albumin a vizeletben); hiperfiltráció (magas glomeruláris szűrési sebesség a vesében); és magas vérnyomás.
Becslések szerint Kanadában a vesebetegség előfordulási gyakorisága körülbelül 13%, és az esetek többsége diagnosztizálatlan marad. A vesebetegség világszerte a vezető halálozási okok között szerepel.
"Remélhetőleg ez a tanulmány felhívja a figyelmet az egyéni genetikai adottságokon alapuló személyre szabott táplálkozási ajánlások fontosságára" - mondta Mahdavi. "Ez a kutatás és a klinikai gyakorlat izgalmas területe, amelynek nagyon fényes jövője van."
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
