Back to top

A kávé és a vesebetegség közötti kapcsolat egy genetikai variánstól függhet

A Torontói Egyetem és a Padovai Egyetem kutatói megállapították, hogy a gyakori kávéfogyasztás és a veseműködési zavarok közötti összefüggés egy közös genetikai variáción múlik.

A kutatók tanulmányukban kimutatták, hogy a veseműködési zavarok markerei közel háromszor magasabbak voltak azoknál a sok kávét fogyasztóknál, akik a CYP1A2 gén egy olyan változatával rendelkeztek, amely lassú koffein-anyagcserét tesz lehetővé, mint más kávéfüggőknél, akik a gén egy másik, gyorsabb koffein-anyagcserét lehetővé tevő változatával rendelkeztek.

"Úgy gondoljuk, hogy a gyors metabolizálók hatékonyabban tudják kiüríteni a koffeint a szervezetükből, és elkerülhetik a koffein káros felhalmozódását" - mondta Ahmed El-Sohemy, a Torontói Egyetem Orvosi Karának táplálkozástudományi professzora.

"Ezek az egyéni különbségek a koffein anyagcseréjében segítenek megmagyarázni, hogy a kávéval és a vesebetegségekkel kapcsolatos korábbi tanulmányok miért voltak ellentmondásosak".

Fotó: pixabay.com

A JAMA Network Open című folyóiratban közzétett tanulmány megfigyeléses jellegű volt, és több mint ezer olaszországi résztvevő adatait tartalmazta, amelyeket Paolo Palatini professzor és kollégái a Padovai Egyetemen egy évtizeden át gyűjtöttek.

Egyes korábbi tanulmányok szerint a koffein összefüggésbe hozható a károsodott veseműködéssel és a veseelégtelenséggel, míg mások szerint a kávé védelmet nyújthat a vesebetegséggel szemben. Kevesen vizsgálták, hogy az egyéni genetikai különbségek felelősek-e ezekért a pozitív vagy negatív összefüggésekért.

Úgy tűnik, hogy az egyén által elfogyasztott koffein mennyisége is fontos. A jelenlegi vizsgálat esetében a veseműködési zavar kockázata csak azoknál az embereknél volt jelentős, akik naponta három vagy több csésze kávét ittak, ami körülbelül 300 mg olasz eszpresszónak felel meg.

A Kanadában és az Egyesült Államokban jelenleg érvényben lévő irányelvek napi 400 mg-nál nem javasolnak többet egészséges felnőttek számára.

A kutatók azt is megállapították, hogy a CYP1A2 génváltozat, amely az embereket a koffein lassú metabolizálójává teszi, a vizsgált csoportban és az általános népességben is hasonlóan elterjedt: nagyjából 50%.

"A szívbetegségeket, a prediabéteszt és a magas vérnyomást mind befolyásolják a CYP1A2 variációi, amelyek a sportteljesítményt is megváltoztathatják" - mondta Sara Mahdavi, a tanulmány vezető szerzője, El-Sohemy laboratóriumának korábbi posztdoktori munkatársa. "Most már biztosak lehetünk abban, hogy az, hogy a kávé káros-e a vesék egészségére, részben a CYP1A2-től függ".

A kutatók a veseműködési zavar három markerét vizsgálták: albuminuria (túl sok fehérje, albumin a vizeletben); hiperfiltráció (magas glomeruláris szűrési sebesség a vesében); és magas vérnyomás.

Becslések szerint Kanadában a vesebetegség előfordulási gyakorisága körülbelül 13%, és az esetek többsége diagnosztizálatlan marad. A vesebetegség világszerte a vezető halálozási okok között szerepel.

"Remélhetőleg ez a tanulmány felhívja a figyelmet az egyéni genetikai adottságokon alapuló személyre szabott táplálkozási ajánlások fontosságára" - mondta Mahdavi. "Ez a kutatás és a klinikai gyakorlat izgalmas területe, amelynek nagyon fényes jövője van."

 

Forrás: 
https://medicalxpress.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda

Április közepétől foodora néven működik a foodpanda ételrendelő platform, a márkanév váltása mellett az üzleti modell változatlan marad - közölte a Delivery Hero Hungary Kft. ügyvezetője Budapesten, a cég sajtótájékoztatóján.

5 ok, ami az édesburgonyafogyasztás mellett szól

A batáta ugyanolyan sokoldalúan felhasználható élelmiszer, mint a burgonya, mindössze annyiban különbözik, hogy még több tápanyagot tartalmaz. De milyen előnyei is vannak az édesburgonyának?

Egészségünk érdekében metiláljunk!

A metiláció egy olyan folyamat, ami egész életünk során elkísér minket. Már azelőtt metilálunk, hogy megszületnénk, és mindvégig ez marad az egyik legfontosabb dolog, amit minden nap minden másodpercében el kell végeznünk.

Sóhelyettesítők használatát engedélyeznék az USA-ban

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) múlt héten jelentette be, hogy olyan szabályozásra tett javaslatot, amely lehetővé teszi a sóhelyettesítők használatát olyan mindennapi élelmiszerekben, mint a sajt, fagyasztott borsó, vagy tonhal konverzv.

Véradás az Erdők Világnapján

Az EGERERDŐ Zrt. a pandémia után először szervezett véradónapot, az Erdők Világnapjának hetében. Ezzel a programmal nemcsak az erdők létének fontosságára szerettük volna felhívni a civilek figyelmét, hanem az egészség megőrzésére és beteg társaink megsegítésére is.

Változatosság télen a konyhában

Az utóbbi 50-70 évben a mezőgazdasági sokféleség (agro-biodiverzitás) nagymértékben lecsökkent. Ez világosan látszik abból, hogy napjainkban mindössze 20 növényfaj adja az emberiség növényi táplálékának 80%-át, pedig világviszonylatban körülbelül 3000 táplálkozásra alkalmas növényfajt ismerünk.

Emésztési zavarunk leolvasható az arcunkról

Az emésztőrendszer az egyik legfontosabb felület, amelyen keresztül belsőnk közvetlenül érintkezik a külvilággal. Ezért lényeges, hogy mit, mennyit és hogyan fogyasztunk, mert mindennek nyoma lesz a testünkön, és annak is legszembetűnőbb részén, az arcunkon.

Japánban új orchideafajt fedeztek fel

Új orchideafaj került elő Japánban, ami nagyon hasonlít a korábban már ismert Spiranthes australishoz. A frissen felfedezett faj, a Spiranthes hachijoensis régóta elterjedt lehetett a felkelő nap országában. A felfedezés egy helyi botanikusnak köszönhető, aki egy parkban lévő orchidea különleges színére lett figyelmes.

A méhészet művészete - Űrméhek?

Amikor megkérdeztem az egyik barátomtól, hogy „Mit gondolsz, jártak-e már méhek a világűrben?” – először csak nevetett kérdésemen, aztán amikor látta, hogy sejtelmesen mosolygok, gyanút fogott, és visszakérdezett: „Tibikém, csak nem azt akarod mondani, hogy vannak ‘űrméhek’?”

A környezeti hangok feldolgozása nagyon hasonló a kutyáéval

Az ELTE Etológia Tanszékének munkatársai szerint az ember és a kutya hasonlít egymásra, már ami a hanginformációk idegrendszeri feldolgozását illeti. Hogy mit is jelent ez pontosan: