
A Durham Egyetem és a brüsszeli Vrije Egyetem doktori kutatója, Tesi Löffelmann a 9. századból származó csontokat vizsgált meg, amelyek a derbysi Heath Wood régészeti lelőhely sírhalmaiból kerültek elő.
A sírokban együtt eltemetett, elhamvasztott állati és emberi maradványokat találtak. Az állatoknak különleges szerepük lehetett, erre utal, hogy együtt hamvasztották el őket az emberekkel - magyarázta Löffelmann.
Inkább tartották őket kedvtelésből, mint csupán gazdasági célokból - fűzte hozzá a kutató, elárulva, hogy meghatónak találta ezt a kötődést, és a bizonyítékok alapján úgy tűnik, korábban alábecsülték, mennyire fontosak voltak az állatok a vikingek életében.
- mesélte.

Az északi mitológia és a 13. századi sagák szintén megerősítik, hogy az állatok fontos szerepet töltöttek be a vikingek életében.
Az ásatáson sertéscsontot is találtak, de a kutatók szerint az nem élő állatból származhatott, hanem inkább egy játékból, esetleg valamilyen jelkép lehetett, amelyet Skandináviából hoztak magukkal.
A kutatási eredményeket a Plos One tudományos folyóiratban publikálták.