Világszerte kísérletek folynak az élelmiszeripari hulladékok, melléktermékek takarmányként való hasznosítására. Az Egyesült Államokbeli Cornell Egyetem kutatói a közmondást így módosították: szerint a közmondás az állatorvosokra is igaz. Kísérleteikben az almalégyártás melléktermékeit broilertakarmányként hasznosítva jutottak erre az eredményre.
A kutatás során az USA észak-keleti New York államában legnagyobb arányban termesztett Empire almából származó levet, pépet és egyéb hulladékokat használták. Azt tapasztalták, hogy ha az almalevet kikelés előtt csirketojásokba fecskendezik, javul az állat bélrendszeri egészsége.
„Az alma az egyik legnagyobb arányban termelt gyümölcs az Egyesült Államokban, és régóta tisztában vagyunk az egészségre gyakorolt jótékony hatásával.
Kutatásunk során láthattuk, hogy egy alma – konkrétan az 1940-es években Cornellben nemesített Empire alma – hogyan javította a brojlerek bélrendszeri állapotát, és megfigyeltünk a madár általános jó egészségére utaló jeleket is”
– mondja Cydney Jackson, az élelmiszertudomány doktorandusza.
A kutatók gyümölcslevet, törkölyt és pépet fecskendeztek - in vivo - a csirketojásban fejlődő embrió magzatvizébe. A tojások kikelése után mintákat gyűjtöttek az elemzéshez. Jackson és csapata azt találta, hogy az almalé és törköly tojásba juttatása erősítheti a fiatal csirke aminosav-szállító rendszerét, javíthatja a vas biológiai hozzáférhetőségét, megnövelheti az állat vastagbelében a mikrobák számát, és elősegítheti a potenciálisan hasznos bélbaktériumok növekedését.
„Az alma olyan bioaktív összetevőket tartalmaz, mint a fitokemikáliák és a prebiotikumok, amelyek segíthetik a bélrendszer egészségét és a bél mikrobiomát”
– mondja Elad Tako, a Mezőgazdasági és Élettudományi Főiskola élelmiszertudományi docense.
A tanulmány kitér arra, hogy az Egyesült Államokban évente közel 20 milliárd dollár bevétel származik az almaeladásból, és a becslések szerint az elmúlt évtizedben az Egyesült Államokban átlagban évente 5 millió tonna gyümölcs termett.
Az Egyesült Államok Almaszövetsége szerint 2021 és 2022 között mintegy egymillió köbméter almát használtak gyümölcslé és más almatermékek előállításához. A tanulmány szerint évente közel 175 350 tonna almatörköly keletkezik, ami általában a szemétben végzi. Ez környezetkárosító, mivel a törköly a cukortartalma miatt felborítja a talaj szén-nitrogén arányát.
„A törkölyt most ipari hulladékként kezelik. Ha a tápanyagokban gazdag törkölyt potenciálisan fel tudjuk használni, azt beépíthetjük a brojlerek takarmányába”
– mondja Tako. „Javítani tudjuk a takarmányuk tápanyagtartalmát, és természetesebb módon termelhetünk – ráadásul lehetséges, hogy így csökkenthetjük a hozzáadott mesterséges takarmánykiegészítők arányát.”
A kutatók azt mondják, ez egyelőre alapkutatás volt annak vizsgálatára, hogy milyen hatása lehet az almahulladéknak, mint baromfitakarmánynak, és szerintük még hosszú távú vizsgálatok szükségesek.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
