Back to top

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Az afrikai sertéspestis vírusa
Az afrikai sertéspestis vírusa
Fotó: Wikimedia Commons
Az Állat-egészségügyi Világszervezethez (WOAH) küldött első értesítés szerint január közepén a Közép-Macedónia régióban egy elhullott vaddisznó tetemében mutatták ki a vírust.

Két héten belül egy második fertőzött állatot is találtak ugyanazon a területen. A fertőzés forrása ismeretlen, azonban a görögországi régió Bulgáriával és Észak-Macedóniával határos, ahol a vaddisznók folyamatos ASP-fertőzöttségét igazolják.

A WOAH jelentése szerint a két görögországi esetet 2 kilométeren belül találták, ráadásul kevesebb, mint 10 kilométerre egy bulgáriai természetvédelmi területtől.

Idén eddig 15 európai államból jelentettek fertőzött vaddisznót. Görögország, Moldova, Észak-Macedónia és Szerbia regisztrálta az idei első ASP-eseteket a saját vaddisznó-populációjukban. Ez derül ki az Európai Bizottság Állatbetegségek Információs Rendszerének (EC; január 28-i) legfrissebb adataiból. Míg Görögországban több mint három éve nem mutattak ki ASP-t, a másik három országban 2022 második felében is jelentettek eseteket.

Idén eddig 15 európai államban összesen 1002 vaddisznóban kimutatott ASP-fertőzést jelentettek az EB-nél.

Fotó: pixabay.com

Az új megbetegedést regisztráló nemzetek között van Lengyelország (329 járványkitörés január 1. óta), Németország (187), Szlovákia (84), Magyarország (80), Olaszország (62) és Románia (60). Rajtuk kívül az elmúlt két hétben Észtország, Litvánia és Szlovákia is jelentett afrikai sertéspestises esetet az uniós rendszernek. Korábban Bulgáriában és Csehországban erősítették meg vaddisznók megbetegedését.

Január 28-ig az EU-rendszerben regisztrált házisertésekben előforduló ASP-járványkitörések száma elérte a 31-et. Romániában a 26 háztájiban regisztrált eset mellett négy moldovai és egy szerbiai gazdaság volt érintett – valamennyi 9-nél kevesebb állatot tartóknál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.h/feedstrategy.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A méhbiológia alapjai 2. - A párzás

A méhek párzása a levegőben, repülés közben történik. A fiatal anya gyakran már a kelését követő napon kirepül kaptárjából. Nem párzási céllal, hanem tájoló repülést végez. Ezt később többször megismétli. Az első néhány repülés 1-3 percig tart, hogy megismerje saját kaptárjának helyét, a későbbiek 5-10 percig, amikor már messzebbre távolodik.

Hogyan óvhatjuk meg a bélrendszer egészségét és ez miért fontos?

A bélrendszer egészségéről az elmúlt évben sok szó esett, és jogosan: az egészséges bélrendszer közrejátszik a jól működő emésztőrendszerben, hozzájárul a tisztább bőrhöz, a jobb agyműködéshez, a jobb alváshoz, az erősebb hajhoz és körömhöz, és alapvetően mindenhez, amitől jól érezzük magunkat.

Zöld kiajánlás: konkrét javaslatokat kapnak a gazdák

A 2023-2027-es Közös Agrárpolitika idei indulásával megváltozott a területalapú támogatások rendszere: jelentős szerepet kap az Agro-ökológiai Program (AÖP), melynek keretében a környezeti és természeti értékek megőrzését célzó vállalásokért plusz támogatást lehet igényelni.

Kamarai munkacsoport alakul az ukrán gabona okozta terménypiaci krízis vizsgálatára

Rendkívüli ülést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szántóföldi Növénytermesztési és Beszállítóipari Osztálya a kelet-közép-európai, így a magyar piacokat is elárasztó ukrán gabona által okozott problémák megvitatására. Az eseményen döntöttek egy munkacsoport létrehozásáról, amelynek feladata megvizsgálni, milyen lépések segíthetik a kialakult helyzet kezelését.

Lakott területeken is lőhetik a vaddisznókat a Balatonnál

Rendőrségi engedéllyel, télen és kora tavasszal belterületen is ki lehet lőni vaddisznót Balatonmáriafürdőn, mivel egyre többen vannak.

A csirkefogyasztás oldhatja meg a talaj környezetkímélő tápanyagpótlását?

Egyre több csirkét eszünk – ami egyre több szerves hulladékkal is jár. Egy fiatal magyar agrárszakember azonban remek lehetőséget lát ebben. Kiss Nikolett Éva, a Debreceni egyetem doktorandusza azt vizsgálja, hogy mennyivel kisebb környezeti terhelést jelent a baromfitrágya használata a műtrágyával szemben.

Az év halőre 25 éve végzi munkáját

Sipos Károly hivatásos halőr, az év halőre a halak és egyben halőrök napján vette át a kitüntetést. 2017 óta a csillagászati tél és tavasz fordulónapján, március 20-án ünnepeljük a halak napját, két éve pedig ugyanekkor a halőrök napját is.

A Kanári-szigeteken nyitnák a világ első polip-farmját

A világ első polip-farmjának terve igencsak felkavarta a tudományos világ állóvizét. A legtöbb tudós arra figyelmeztet, hogy egy ilyen intelligens állat iparszerű tenyésztése számos jóléti problémát vet fel.

Bárány hatosikrek születtek az Egyesült Királyságban

Különleges eseménynek lehetett tanúja egy ifjú gazda a walesi Meirionnydd megyében, amikor az általa gondozott egyik anyajuh hat egészséges báránynak adott életet.

Késleltetett baromfiszezon

Merjünk nagyok és bátrak lenni! Az ugocsai Tiszahát gazdái közül valószínűleg senki sem fogalmazta meg így ezt a jelmondatot bő húsz esztendővel ezelőtt – tehát az ezredforduló táján –, mégis sokan ennek megfelelően cselekedtek. Ugyanis amikor a kolhozrendszert véglegesen felszámolták, hatalmas rés keletkezett a lakosság előnevelt baromfival való ellátásában.