Back to top

3 év kihagyás után újra megjelent Görögországban az ASP

Idén eddig már 15 európai országban igazolták az afrikai sertéspestis jelenlétét a vaddisznó-populációban. 2020 áprilisa óta először mutatták ki az afrikai sertéspestis (ASF) vírusát Görögországban.

Az afrikai sertéspestis vírusa
Az afrikai sertéspestis vírusa
Fotó: Wikimedia Commons
Az Állat-egészségügyi Világszervezethez (WOAH) küldött első értesítés szerint január közepén a Közép-Macedónia régióban egy elhullott vaddisznó tetemében mutatták ki a vírust.

Két héten belül egy második fertőzött állatot is találtak ugyanazon a területen. A fertőzés forrása ismeretlen, azonban a görögországi régió Bulgáriával és Észak-Macedóniával határos, ahol a vaddisznók folyamatos ASP-fertőzöttségét igazolják.

A WOAH jelentése szerint a két görögországi esetet 2 kilométeren belül találták, ráadásul kevesebb, mint 10 kilométerre egy bulgáriai természetvédelmi területtől.

Idén eddig 15 európai államból jelentettek fertőzött vaddisznót. Görögország, Moldova, Észak-Macedónia és Szerbia regisztrálta az idei első ASP-eseteket a saját vaddisznó-populációjukban. Ez derül ki az Európai Bizottság Állatbetegségek Információs Rendszerének (EC; január 28-i) legfrissebb adataiból. Míg Görögországban több mint három éve nem mutattak ki ASP-t, a másik három országban 2022 második felében is jelentettek eseteket.

Idén eddig 15 európai államban összesen 1002 vaddisznóban kimutatott ASP-fertőzést jelentettek az EB-nél.

Fotó: pixabay.com

Az új megbetegedést regisztráló nemzetek között van Lengyelország (329 járványkitörés január 1. óta), Németország (187), Szlovákia (84), Magyarország (80), Olaszország (62) és Románia (60). Rajtuk kívül az elmúlt két hétben Észtország, Litvánia és Szlovákia is jelentett afrikai sertéspestises esetet az uniós rendszernek. Korábban Bulgáriában és Csehországban erősítették meg vaddisznók megbetegedését.

Január 28-ig az EU-rendszerben regisztrált házisertésekben előforduló ASP-járványkitörések száma elérte a 31-et. Romániában a 26 háztájiban regisztrált eset mellett négy moldovai és egy szerbiai gazdaság volt érintett – valamennyi 9-nél kevesebb állatot tartóknál.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.h/feedstrategy.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre több problémát okoznak a medvék Románia keleti részében

Egyre több a panasz a túlszaporodott medveállományra Románia keleti részében, a székelyföldi megyék, települések vezetői után moldvai elöljárók is szóvá teszik a problémát.

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

Légi kémiai szúnyogirtás is lesz a héten

A héten 85 ezer hektárnyi területen irtják a szúnyogokat a szakemberek - tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) kedden az MTI-t.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.

Klímaváltozás és állattenyésztés: hatás, alkalmazkodás

Az ENSZ előrejelzése szerint 2050-re várhatóan 33 százalékkal többen, közel tízmilliárdan leszünk a Földön. Az életszínvonal javulása miatt azonban a mezőgazdasági termékek fogyasztása ennél jóval nagyobb mértékben, mintegy 70 százalékkal nő majd, az állati eredetűeké is megduplázódik. Mindez akkor, amikor a klímaváltozás egyre erősebb – főként korlátozó – hatással van az állattartásra.