Back to top

Erdészeti és vadgazdálkodási kérdésekről tárgyalt a magyar és a szlovén agrárminiszter

Magyarország és Szlovénia kölcsönösen előnyös együttműködésre törekszik az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás területén, továbbá a két ország egyaránt fontosnak tartja az állategészségügyi megelőző lépések összehangolását - jelentette ki Nagy István agrárminiszter szombaton a Vas megyei Felsőszölnökön, ahol megbeszélést folytatott Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszterrel.

A két tárcavezető a Rábavidéken járva találkozott a magyarországi szlovén kisebbség helyi vezetőivel és közösen megtekintettek egy a Rábavidéken működő mintagazdaságot is.

Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszter (b) és Nagy István agrárminiszter (j) a Vas megyei Felsőszölnökön, egy rábavidéki mintagazdaságban
Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszter (b) és Nagy István agrárminiszter (j) a Vas megyei Felsőszölnökön, egy rábavidéki mintagazdaságban
Fotó: MTI - Katona Tibor

Nagy István a találkozót követő sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország minden eddiginél nagyobb erdősítési program végrehajtásának időszakát éli, 2030-ig 23 százalékról 27 százalékra kívánják növelni az ország fával borított területeinek arányát, ehhez pedig a szlovén erdészeti szakemberek segítségét és tapasztalatait is igénybe szeretnék venni.

Az agrárminiszter közölte, hogy

a magyar kormány az állami erdőgazdaságokat nonprofit jellegűvé alakítaná át.

Hozzátette: a jövőben sokkal hangsúlyosabb szerepet kívánnak adni a fenntarthatóságnak, a természeti értékek megóvásának, és csökkenteni szeretnék az állami erdészetetek gazdasági jellegét.

A miniszer a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy Magyarországon és Szlovéniában is egyre több a vaddisznók okozta vadkár, ezért növelni szeretnék gyérítésüket.

Hozzátette: az afrikai sertéspestis - amelyet Magyarországon csak a vaddisznókban mutattak ki - szerencsére sem a Dunántúlra, sem Szlovéniába nem jutott el. Szavai szerint továbbra is fontos, hogy a két ország hatékonyan összehangolja egymással állategészségügyi intézkedéseit.

Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszter (b), Nagy István agrárminiszter (j2) és V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő (j)
Irena Sinko szlovén mezőgazdasági, erdészeti és élelmezési miniszter (b), Nagy István agrárminiszter (j2) és V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő (j)
Fotó: MTI - Katona Tibor

Irena Sinko a sajtótájékoztatón hangsúlyozta:

a határ mindkét oldalán meg kell őrizni a mezőgazdasági területek erre a vidékre jellemző "mozaikos szerkezetét" és fokozottan kell támogatni azokat, akik hagyományos mezőgazdálkodást folytatnak.

A szlovén miniszter kijelentette: szeretnének Szlovéniában is egy a felsőszölnökihez hasonló mintagazdaságot létrehozni. Hozzáfűzte, hogy a hagyományos mezőgazdálkodás, a táj megóvása olyan kulturális érték, ami mindkét országban segíti a nemzetiségek megmaradását.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 171 milliárd forint értékben támogat új beruházásokat az Agrárminisztérium

A 80%-os nemzeti kiegészítő finanszírozásnak köszönhetőn 2021-től 1300 milliárd forint értékben támogatott a kormány mezőgazdasági és élelmiszeripari beruházásokat, ezen felül a napokban újabb 400 projekt részesül 171,5 milliárd forintban a Vidékfejlesztési Program keretében – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Részben újraindult Románia legnagyobb műtrágyaüzeme

Részben újra elindította a termelést szerdán Románia legnagyobb műtrágyaüzeme, a Marosvásárhely határában található Azomures, mely 2021 decemberében állította le a gyártást a magas energiaárak miatt - írta szerdán a Economedia.ro román gazdasági portál.

Szeretjük az izgalmakat: struccfarm Kemenesszentpéteren

A könyvelőként végzett Nemes Fédra és a kőművesnek tanult Müller Gábor Kanadában töltötte húszas éveit. Kalandvágyból indultak útnak, de egy idő után már nagyon hiányzott a család, így 2001-ben hazatelepültek. Biztosak voltak benne, hogy farmot szeretnének, mivel Gábor vidéken nőtt fel és mindig szeretett volna saját állatokat.

Hogyan szedjük ki a kullancsot?

A jó idő beköszöntével egyre többen keresik fel a természetet. Ilyenkor a kirándulók, túrázók, kutyasétáltatók könnyen egy szorosan kötődő „baráttal” lehetnek gazdagabbak hazatértükkor, a kullanccsal. Ezekről a pókszabásúakról kért általános tájékoztatást az Ökológiai Kutatóközpont munkatársaitól Bányavölgyi Donáta, az AgroTime műsorvezetője.

Farkastörvény?

A farkas a hazai fauna egyik őshonos, ökológiai szempontból fontos faja. Ám pechjére ragadozó, így lépten-nyomon összetűzésbe kerül az emberrel. S általában ő húzza a rövidebbet…

A floridai cukornád termesztő digitális tervei kikristályosodnak

Évek óta több milliárd dollárnyi technológiai innováció árasztja el az amerikai mezőgazdasági szektort is, és a gazdálkodási folyamat során a legkorszerűbb adatgyűjtést és -elemzést ígérik. Egyes gazdaságok csak most kezdik kitalálni, hogyan lehet ezeket az adatokat működésbe hozni.

Átfogó kiadványt készített a NAK a hazai agrárium kihívásairól, fejlődési lehetőségeiről

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) az elmúlt hónapokban – a globális tényezőket is figyelembe véve – széles kitekintésben és részletesen is értékelte az ágazat helyzetét, fejlődési lehetőségeit, és a hatékonyságot, versenyképességet javító konkrét javaslatokat fogalmazott meg.

Szoros együttműködést követel a természetkárosító bűncselekmények elleni fellépés

A klímaválság mellett ökológiai válság tanúi is vagyunk, amely válaszlépésekre kell, hogy késztessen minket – jelentette ki Balczó Bertalan, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára a LIFE SWIPE (Successful Wildlife Crime Prosecution in Europe) projekt záróeseményén, kedden.

Zöld technológiaváltást sürget a KAP új támogatási rendszere

Új támogatási rendszer lép életbe a Közös Agrárpolitikában, amely minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet az ágazat környezettudatos működésére. Emellett a támogatások újfajta elosztása, a kisebb gazdaságok segítése is megvalósul a 2023-2027-es ciklusban.

Az Állategészségügyi Világszervezet támogatja a madárinfluenza elleni védőoltást

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) azt tanácsolja a kormánynak, hogy a világszerte több százmillió madarat elpusztító és emlősöket megfertőző madárinfluenza elleni védettséget szorgalmazza, hogy ezzel megakadályozza a vírus lehetséges világjárvánnyá alakulását.