0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Új összefüggést találtak a társadalmi elszigeteltség és a demencia kockázati tényezői között

A szociális életmódot meghatározó tényezők, köztük a társadalmi elszigeteltség, összefüggésbe hozhatók a neurodegeneráció kockázati tényezőivel - derül ki a kanadai McGill Egyetem új tanulmányából.

Az Alzheimer-kór és a kapcsolódó demenciák (ADRD) egyre növekvő közegészségügyi válságot jelentenek, amelynek éves globális költsége meghaladja az 1 billió dollárt. Egyre több bizonyíték van arra, hogy a társadalmi elszigeteltség összefügg az Alzheimer-kór fokozott kockázatával, de a társadalmi életmód és más ismert Alzheimer-kór kockázati tényezők közötti kapcsolatokat kevésbé ismerjük.

Az új munkában a kutatók 502 506 brit és 30 097 kanadai résztvevőjének adatait vizsgálták. Mindkét vizsgálatban olyan kérdőívek szerepeltek, amelyek a magányosságra, a társas érintkezés gyakoriságára és a társadalmi támogatásra vonatkozó kérdéseket tartalmaztak.

A vizsgálat számos összefüggést talált a potenciálisan módosítható ADRD kockázati tényezők és mind a magányosság, mind a társas támogatás hiánya között.

Azok az egyének, akik többet dohányoztak, túlzottan sokat ittak alkoholt, alvászavarokat tapasztaltak, mindemellett nem gyakran vettek részt könnyű vagy erőteljes fizikai tevékenységekben – mindezek az ADRD ismert kockázati tényezői -, nagyobb eséllyel voltak magányosak és a társadalmi támogatás hiányát tapasztalták.

A kanadai longitudinális öregedési tanulmány például rámutatott arra, hogy a másokkal együtt végzett testmozgásban való rendszeres részvétel 20,1%-kal csökkentette a magányosság érzésének esélyét, és 26,9%-kal csökkent a társadalmi támogatás hiányának megléte.

A korábban az ADRD-vel összefüggésbe hozott fizikai és mentális egészségügyi tényezők, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, a látás- vagy halláskárosodás, a cukorbetegség, valamint a neurotikus és depresszív viselkedés szintén összefüggésbe hozhatók voltak mind a szubjektív, mind az objektív társadalmi elszigeteltséggel.

A magányosság érzésének és a társadalmi támogatás hiányának esélye 3,7, illetve 1,4-szer nagyobb volt a résztvevő neuroticizmus pontszámának függvényében is.

A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy a társadalmi elszigeteltség, amely könnyebben módosítható, mint a genetikai vagy a mögöttes egészségügyi kockázati tényezők, ígéretes kiindulási pontja lehet a megelőző klinikai intézkedéseknek és a politikai beavatkozásoknak. 
Forrás: https://medicalxpress.com