0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 16.

Idén a borzas len kap figyelmet

Az Év Vadvirága kezdeményezés célja a hazánkban honos, ritka vagy ritkulóban levő növényfajok megismertetése, védelme és a hozzájuk kötődő problémák feltárása, bemutatása. A szavazásra jelölt fajok ezúttal a szárazabb, sztyeppi élőhelyekhez kötődtek, így a szervezők ezen élőhelyek fontosságára és megőrzésük lehetőségeire kívánják felhívni idén a figyelmet.

A szavazók 3 növényfaj közül választhattak, amely eredményeként a borzas len jelentős fölénnyel maga mögé utasította a tarka nőszirmot és a selymes peremizst.

A borzas len Kelet- és Közép-Európában elterjedt faj, kelet felé a Kaukázusig, délen pedig a Kaszpi-tengerig fordul elő. Hazánkban száraz gyepeken, sztyeppréteken, meszes homokpusztagyepeken találkozhatunk a fajjal.

Az Északi-Középhegységben és a Duna–Tisza-közén gyakoribb, az ország nyugati részén ritkábbnak mondható, míg a Tiszántúlon teljesen hiányzik.

A borzas len 50-80 centiméter magas, felegyenesedő szárú növény. Levelei szórt állásúak, mintegy 3 centiméter hosszúak. Május és július között virágzik, a virágok álfüzért alkotnak, az egyes virágokban 5 liláskék – a klasszikus lenkéknél lilásabb – szirom található, melyek 15-20 milliméter hosszúak, a csészelevelek mirigyes szélűek. A hazai kék virágú lenfajoktól könnyen elkülöníthető, mivel csak ennél a növénynél mirigyes a csészelevél széle, illetve a szára is csak ennek szőrös, innen kapta a borzas nevet. A szőr botanikai értelmezésben általában vékonyfalú, merev és elálló, egyenes, nem szúrós szőr. Termése gömb alakú tok.

Hazánkban 1993 óta védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

A lenfélék ősidők óta fontos szerepet játszottak az emberiség számára. Már az ősember is felhasználta a vadlen rostját és magját. Az egyiptomi múmiákat is eleinte lenvászonba göngyölték, az ókori görögök pedig magjából táplálékot, rostjából ruhát, köteleket, hálót készítettek. A középkorban a lentermesztés már egész Európában elterjedt. A 19. század elején komoly lendületet adott európai termesztésének a napóleoni háborúk kontinentális zárlata, amely a tengerentúli országokból származó textilnyersanyagok behozatalát is megakadályozta.

Magyarország területére a római hódítások nyomán, i. e. 34-ben jutott el.

A lent szép fénye, hűvös tapintása, nagy szakítóereje, rugalmassága, könnyű fehéríthetősége és színezhetősége teszi kedvelt textilipari nyersanyaggá. A legkülönbözőbb rendeltetésű szövetek készítésére használják, a vékony batiszttól a könnyű ruházati szöveteken át a nehéz műszaki szövetekig. Közkedvelt háztartási célú felhasználásra, valamint dekorációs, bútoripari és kárpitosipari szövetek gyártására. Hazánkban a borzas len természetvédelmi oltalom alatt áll, begyűjtése, felhasználása tilos!

Forrás: magyarmezogazdasag.hu