Dallos Gyula díjat adott át az Év Sportolója Gálán

A hazai lovassport és lovas­élet hatalmas elismerése, történelmi siker, hogy a gálán örökös bajnokunk, Dallos Gyula miniszteri biztos gratulált és díjat is adott át az év szabadidős sportrendezvénye kategóriában.

Az idei gálára január 9-én került sor.

E jeles napon a sport volt a főszereplő, benne hazánk legjobb sportolói, edzői és sportvezetői. A helyszínen telt ház, az M4 csatorna közvetítésének köszönhetően sok százezer néző várta izgatottan az eredményhirdetést. A kifogástalan szervezésnek köszönhetően mindenki időben és fennakadás nélkül érkezett meg és találta meg helyét a gyönyörű épületben. Sok világklasszis sportoló között egy számunkra nagyon ismerős mosolygós arc köszönt ránk, lovassportunk egyik legismertebb alakja, Dallos Gyula örökös magyar bajnok.

Büszkén húztuk ki magunkat és még izgatottabban vártuk az estét, hiszen a lovassport számára ez egy igen komoly elismerés, amire minden lovasember büszke lehet. A gála felénél járhattunk, mikor a színpadra szólították Dallos Gyulát és díját­adó partnerét, az ultrafutó Lubics Szilviát, hogy adják át az év legjobb szabadidős sportrendezvénye kategóriában a díjat. A borítékban a „Balaton-átúszás” szerepelt.

– Aki ott volt, talán az tudta a legjobban átérezni, hogy a gála ebben a miliőben micsoda fontossággal bír – osztotta meg gondolatait Dallos Gyula. Az esemény rangját jól mutatja, hogy tiszteletét tette és díjat adott át hazánk köztársasági elnöke és honvédelmi minisztere. Rajtuk kívül jelen volt a gazdasági élet számos meghatározó tagja és a sportot támogató üzletemberek, szimpatizánsok.

– A meghívás meglepett, de nagyon jólesett, mert így képviselhettem a teljes hazai lovastársadalmat. Elsőként a meghívás érkezett meg a rendezvényre, majd még aznap jött a telefon, hogy díjátadónak kérnek fel, amit természetesen boldogan vállaltam. Ennél nagyobb kitüntetés nem nagyon volt még az életemben. Óriási boldogság és megtiszteltetés. Nem árulták el, hogy kinek fogok majd díjat átadni, ez csak a helyszínen derült ki este, mikor megérkeztünk és a kezünkbe kaptuk a gála színes programfüzetét. A brosúrában szerepelt minden jelölt és díjátadó rövid bemutatása. Minden titkos volt, minden előkészület a legnagyobb titokban zajlott. Előzetesen csak annyi egyeztetés történt, hogy meg kellett adnom, milyen zenére szeretnék a színpadra bevonulni. Én azonnal rávágtam, hogy a Honfoglalás zenéjét szeretném kérni, mivel magyar érzelmű ember vagyok és voltam is világéletemben. Milyen érdekes, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamit dr. Schmidt Ádám sportért felelős államtitkár ugyancsak magyar zenét választott.

A profi szervezésnek köszönhetően minden nagyon gördülékenyen haladt, a boríték, a díj és a partnerem is időben megérkezett, így kezdődhetett a ceremónia.

A mi páholyunkban foglalt helyet Baji Balázs állatorvos, világklasszis gátfutó és az idei atlétikai világbajnokság egyik szervezője, akivel természetesen sok közös témánk volt, egyebek között a nagyon jól sikerült Ügetőszilveszter, ahol ő hajtóként mutatkozott be a színészek-sportolók versenyében.

Az este folyamán végig azt éreztem, hogy rendkívül megtisztelő az, hogy részt vehettem ezen a gálán. A legnagyobb boldogságom pedig az volt, hogy a magyar lovaskultúra megjelenhetett egy ilyen rangos rendezvényen. Ott voltunk, beszéltek rólunk és képviseltük a lovas ügyet, most is a sportunk jó értelemben vett szolgájaként tekintettem magamra. Boldogság volt a sport legnagyobb ünnepén szerephez jutni. Úgy gondolom, hogy ez óriási megtiszteltetés a lovastársadalom számára.

Mikor a színpadon álltam, eszembe jutott egy történet. 1970-ben kaptam egy telefonhívást, hogy menjek segíteni, mert A Párizs lángjai című előadásban van egy lovasjelenet, amit senki sem vállal. Egy furcsa, kistermetű, az állatkertből kölcsönkapott lóval kellett a színpadon többször átvágtázni. Ez volt az első „szerepem” az Operában. Ezt az élményt sohasem fogom elfelejteni, csakúgy, mint a mostanit sem. Istennek hála, bő ötven év után ismét itt álltam ezen a színpadon.

A gála után több külföldi ismerősöm is megkeresett, nagyon elismerő szavakat kaptam és az is tetszett nekik, hogy végre nemcsak frakkban látnak, mint évtizedeken keresztül a versenyeken, hanem szmokingban is. Felemelő érzés volt az is a díjátadás mellett, hogy más lovas kötődésű emberrel is találkozhattam az este folyamán – nyilatkozta a Pegazusnak Dallos Gyula.