A hazai hajtatott zöldségek iránti keresletben jól látszik az egyre növekvő igény a különlegesebb fajtatípusok iránt. A paradicsom esetében a DélKerTÉSZ is igazodott a piac elvárásához különböző kis bogyójú típusok termesztésével. A tész vezetése szeretné a paprika típusválasztékát is gazdagabbá tenni. Erre egyik lehetőség a korábban kedvelt, de ma már csak elvétve nevelt típusok felkarolása, termelése és prémium termékként értékesítése.
Néhány évtizeddel ezelőtt a dél-alföldi régió kiemelkedő kertészeti terméke volt, elsősorban szabadföldön termesztették nagy mennyiségben. A tész tagjai utoljára 2014-ben termelték Mindszent környékén. Ma ez a típus biztonságosan, jó minőségben csak növényházban nevelhető. Az értékesítési szezon a fólia alatti termesztéssel meghosszabbítható, július elejétől várhatóan október végéig értékesíthetők a bogyók.
Nagyszabású üzemi kísérlet
A szövetkezet tizenkét termelőnél állított be eltérő üzemi körülmények között termesztéstechnológiai kísérletet fűtetlen fóliában 2022-ben. Közülük hatan termesztették talajon (13 100 m2), hatan talaj nélküli technológiával (9000 m2), két termelőnél pedig fajtakísérletet is végeztünk mind talajon, mind talaj nélküli termelésben.
A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrárműszerközpontban végezték.
A programban a termesztés teljes folyamatát nyomon követték a tész szaktanácsadói. A termelői szerződéskötés előtt az érdeklődő kertészek tájékoztatást kaptak a fajtatípus tulajdonságairól, termesztési igényéről, az értékesítés várható követelményeiről. A szakmai rendezvényen a fajtákat ajánló cégek képviselői is részt vettek. A tész vezetése az új technológia bevezetésének kockázatát részben átvállalta a termelőktől, mindkét fél számára elfogadható kompenzációs rendszer kidolgozásával, amit a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek operatív programjában lehívható uniós és nemzeti támogatás tett lehetővé.
Fajták közti különbség
Hat fajtát vizsgáltunk talajon, illetve kókuszrost közegen. A fajták kiválasztásakor fő szempont volt, hogy azokat kipróbálták-e korábban fóliás technológiában, valamint tartalmazzák-e a fóliás termesztésben fontos rezisztenciákat (Tm, TSWV).
Mindkét esetben április 10. körül zajlott az ültetés. Talajos termesztésben a jól induló állomány a nyár közepétől sajnos komoly vírusfertőzéstől (CMV), valamint más betegségektől szenvedett (lisztharmat, gyökérhervadás), így a szezon hamar, szeptember elején befejeződött. A négyzetméterenkénti hozam 3,5-5 kilogramm volt fajtától függően. A termésminőség arányaiban a lecsó és a hibás kategória felé tolódott el.
A talaj nélküli termesztésben számottevő növényvédelmi gond nem merült fel, a szezon július közepétől november elejéig tartott, a négyzetméterenkénti hozam a fajták átlagában 8,5 kilogramm körül alakult, az első helyen végzett fajta 10 kilogramm termést adott. Az osztályozottság az első és másodosztályt összesítve a legjobb fajtánál elérte a 80%-ot.
Az érzékszervi vizsgálat során 13 szempontot bírált el 14 fő, egyebek között a külső termésjegyeket (szín, felület, forma), amelyek a piacosságra utalnak, valamint a fogyasztási értéket (húsvastagság, héjvastagság, íz, illat).
A tárolási kísérletet kamrakörülmények között (17-15 °C, 85% relatív páratartalom) végeztük. A kéthetes időszak alatt rögzítettük a bogyók tömegcsökkenését. A fajták eltarthatósága igen jónak mondható, a tömegcsökkenés 9-15% között volt.
A fajtakísérlet eredménye alapján talajos és talaj nélküli (kókuszrost közegen) technológiában a Pritador F1 (Orosco) és a Tiberius F1 (Agrosel) fajtákat javasoltuk termelőinknek a 2023-as idényre.
Értékes beltartalom
A paprika élettani szerepe kiemelkedő az emberi táplálkozásban. A biológiai éretten fogyasztott paprikatípusok különösen gazdag forrásai a vitaminoknak, ásványi anyagoknak, antioxidáns hatású vegyületeknek.
Napi minimumszükséglete 60 milligramm, azonban környezeti stresszhatásokra az igény fokozódik. A friss paprika 100 gramm termése a termelési időszaktól, körülményektől függően 80-250 milligramm C-vitamint tartalmazhat, ami önmagában fedezi a napi szükségletet. Korábbi mérések szerint a kápia és paradicsom alakú paprikatípusok C-vitamin-tartalma lényegesen eltérhet. Szabadföldi termesztésben a kápia típus 133 mg/100 g, míg a paradicsom alakú 235 mg/100 g értéket mutatott. Kísérletünkben a paradicsompaprika- fajták esetében a talaj nélküli termesztésben az átlagérték 205, míg a talajos termesztésben 234 mg/100 g, a maximumérték 314 mg/100 g volt.
A flavonoidok vízoldható vegyületek, egy részük színtelen, számos vegyület azonban színhatást fejt ki, mint a sárga paprikában is megtalálható kvercetin. Antioxidáns hatásúak, az erek egészségét is javítják. A kísérletünkben az összes minta átlagában a flavonoidtartalom kimagasló, 4 mg CE/100 g volt, több fajta esetében meghaladta a 6 mg CE/100 grammot is.
A vizsgálatban az alkalmazott módszerrel a monoszacharidok és a legfontosabb diszacharidok kerültek meghatározásra. A paprika átlagos szénhidráttartalma 3%, a fajták értéke ezt meghaladta, átlaguk 5,1% volt. A paradicsom savtartalma 0,3-0,6% között ingadozik, ami citromsavból és almasavból áll. A paradicsom íze akkor harmonikus, ha a cukor/sav arány 8,5-10 közötti. A paprika esetében ez az arány magasabb, átlagosan 16,5, de a legnagyobb mért érték 20 volt, tehát a pritaminpaprikáknál az édes íz dominál.
A zsírban oldódó vegyületeknek köszönhető antioxidáns-kapacitás kialakításában olyan vegyületek vesznek részt, mint a karotinoidok, zsírsavak (tokoferol). A paprikában az érés során felhalmozódnak a színanyagok, például a klorofillok, karotinoidok, antociánok, flavonoidok.
Az A-vitamin előanyagainak tekintjük a karotinoidokat, az anyagcsere-folyamatok során A-vitaminná alakulnak. Az A-vitamin kedvezően hat egyebek közt a csontnövekedésre, reprodukcióra, embrionális fejlődésre, a hámszövet épségére, a sejtdifferenciálódásra. A paprika érése során a klorofill zöld színanyag átalakulását figyelhetjük meg piros és sárga színanyagokká. Kísérletünkben a fajtákban 33-77 mg/kg összes színanyagot mértünk. A magasabb klorofillszint arra utalt, hogy a mintavételkor a termések érése még nem fejeződött be.
Általánosságban elmondhatjuk, hogy a talajos termesztési mód kedvezően hatott a beltartalmi értékek szintjére. Különösen a vízben oldható antioxidáns vegyületek, a flavonoidok, valamint a karotinok, a xantofill színanyagértékek voltak magasabbak. A kevesebb klorofilltartalom arra utalt, hogy a talajos termesztésben begyűjtött termések érettebbek voltak.
A termesztés eredményessége szempontjából a fajták kiválasztásában a hozam és termésminőség, betegség-ellenállóság áll az első helyen. A kiváló bioaktív-tartalom a típus sajátja, a fajták közötti különbséget a piacon nem tudjuk a gyakorlatban érvényesíteni. Vizsgálataink arra adnak lehetőséget, hogy azokat a fajtákat válasszuk ki széles körű termesztésre, amelyek mind mennyiségben, mind minőségben a legjobbak.
A paradicsompaprika-fajták a humán egészség szempontjából kimagaslóan értékes termésjellemzőkkel rendelkeznek. A kedvező antioxidáns hatás abból adódik, hogy egyidejűleg többféle bioaktív anyag megtalálható a termésekben, magas koncentrációban. A termék kiváló tulajdonságait érdemes a fogyasztó közönséggel is megismertetni fogyasztást serkentő marketingakciók keretében.
A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrárműszerközpontban végezték.
Ültetés, öntözés, szedés
Az üzemi technológiai kísérlet alapadatait összegezve: talajos termesztésben a 6 × 6 vagy 7 × 7-es tápkockában nevelt palántát április 11. és 30. között ültették ki a fóliákba, talajon négyzetméterenként 5,5-6, talaj nélküliben 3-3,5 tőszámmal, két ágra metszve.
A szükséges árnyékolást a fóliák festésével oldották meg. A tápoldatot A-B tartályos öntözőrendszerben juttatták ki, több termelőnél minden második alkalommal tiszta vízzel öntöztek.
A talaj nélküli termesztésben kókuszrost közeget alkalmaztak, egy helyszín kivételével, ahol sóderben termeltek. Jellemzően nagyméretű közegben, 7 × 7 vagy 10 × 10 centiméteres kőzetgyapot kockában nevelt palántát ültettek. Az ültetési időpont április első napjától a hónap végéig változott termelőtől függően, egy esetben május közepén ültettek. Az öntözéshez egyedi kapillárist vagy csepegtetőszalagot alkalmaztak, az öntözési gyakoriság az első másfél-két hónapban napi 2-3 alkalom, majd a nyári időszakban napi 7-15 alkalom volt. A tápoldat kezelése termelőnként változott attól függően, tudta-e külön kezelni a paradicsompaprikát a kápia- vagy fehérpaprika-területeitől.
Érdekes kiemelni, hogy a május 17-én kókuszrostba ültetett paprikát is szedték már július 22-én. Legtöbben a kéthetes szedésre álltak be, de volt, aki ötnaponta leszedte az érett termést. A kb. 80%-ban pirosérett, még 20%-ban „kormos” bogyók szedését javasoltuk. Ahol ezt megfogadták, a termés minősége kiegyenlítettebb lett, kevésbé jelentett náluk gondot a nagy melegben a termések puhulása. A szedési időszak általában november 10. körül fejeződött be.
A nemesítés és a piac kapcsolataA paradicsom alakú paprikát az 1970-es években 4500 hektáron termesztették szabadföldön, elsősorban feldolgozásra. Az első állami elismerést 1951-ben a Paradicsom alakú zöld pallagi fajta kapta. A szentesi tájkörzetben uralkodó fajta a Paradicsom alakú zöld szentesi volt, 1968-ban kapott állami elismerést, tájpopulációból állította elő egyedszelekcióval Szalva Péter munkatársaival. A típus termeszthetőségét az 1980-as években egyre inkább rontotta a szélsőségesebb időjárás, így jellegzetes minőségi gond mutatkozott, a termésforma laposodása, a nyitott bibepont és ennek következtében a nagyobb arányú magházpenészesedés. Az 1990-es évek elején jelent meg a forgalomban a Greygo, a nagyobb termésmagassága csökkentette a magházpenész kialakulásának kockázatát. A hazai fajtanemesítésben a hibridek piacra kerülése jelentette az áttörést, ahol jellemzően az anyavonal blocky (kocka) termésformát, míg az apavonal paradicsom alakú, lapos termésformát képviselt. A lapos forma domináns jellegű öröklődése miatt a hibrid (F1 nemzedék) egységesen kissé magasabb, de még a paradicsom alakú típusba sorolható termést adott. A bogyó kedvező tulajdonsága mellett a hibridek növekedési erélye, ellenálló képessége, termőképessége is jelentősen jobb volt a hagyományos tájfajtákénál. Az első hibrid, a Pritavit F1 1994-ben került piacra, sokáig meghatározó volt az intenzív szabadföldi termesztésben, valamint a fóliás hajtatásban is szép eredményeket adott. A 2000-es években újabb, xantomónászos betegségnek ellenálló hibridek jelentek meg elsősorban az intenzív szabadföldi termesztés igényét kielégítve (Pasa F1, Bihar F1, Darius F1, Gogorez F1). A szélsőséges időjárás miatt az intenzív szabadföldi termesztésnek egyre nagyobb lett a kockázata. Ennek, valamint a kézi munkaerő hiányának következtében a típus termesztése országosan néhány száz hektárra zsugorodott, kapcsolódva a feldolgozók szerződéses termeltetéséhez. Az utóbbi években a fajtanemesítés dinamikája is csökkent, a hazai nemesítőműhelyek inkább a környező országok termesztési igényét elégítik ki fajtáikkal (Románia, Szerbia), ahol a hagyományos étkezési szokások még szinten tartják a típus iránti keresletet. A paradicsom alakú paprikát frissen manapság a hazai fogyasztó a helyi piacokon érheti el. |
A hozam igen változatos értéket adott, elsősorban nem a termesztőközeggel, hanem az egyes termelők körülményeivel összefüggésben, az átlagos érték négyzetméterenként 5,5-6,6 kg lett. A bogyók minősége átlagosan 65%-ban az első osztályba volt sorolható, a legjobb minőség 90% fölötti értéket adott.
Technológiai gondok
Összegeztük a termelői szinten végzett technológiai kísérlet tapasztalatait. A fajtatípus későbbi ültetést igényel, fontos a jó kezdeti gyökérfejlődés, és hogy a gyökérzóna hőmérséklete egyenletes legyen, ne csökkenjen 15 °C alá. A fajtatípus érzékeny a lehűlésre, a kelleténél alacsonyabb hőmérsékleten kötődési gondok lépnek fel, mag nélküli, torz termések fejlődnek.
Metszéskor ügyelni kell a nagyobb lombfelület kialakítására, a főszár melletti oldalhajtások meghagyását javasoljuk két ízközzel, ezzel jelentősen növelve az asszimiláló felületet. Legyen nagyobb a lomb.
Tápanyag-ellátásnál jobb, ha külön kezelik a többi típustól. Ha a kápia típussal együtt kezelik, akkor a paradicsom alakú fajták több nitrogén kijuttatását igénylik már a kezdeti időszakban a lomb növelésénél, de a folyamatos termésképzésnél is. Kedvelik a kiegyenlített klímát, érzékenyek a hőstresszre, így érdemes kétszer is árnyékolni a fóliát. Ügyelni kell a folyamatos gyökérképződésre, érdemes háromhetente gyökérmegújítást segítő készítményt adagolni a jobb bogyóminőség érdekében. Az első szedés előtt, ha szükséges, a növény fejlődési egyensúlyának kialakítása érdekében (vegetatív-generatív) az első kötéseket érdemes eltávolítani, a szedések között a torz terméskezdeményeket leszedni.
A biológiai védelem jól működött a tripszek ellen, a levéltetű, atka elleni védekezés okozott több gondot. Megfigyeléseink szerint ez a típus a lisztharmatra érzékenyebb, mint a kápia, több figyelmet igényel a védekezés. A palántázás utáni levéltetű-betelepülés súlyos CMV-fertőzést okozhat, ennek megakadályozására külön ügyelni kell a megfelelő gyomszabályozással, a kártevők csapdázásával akár a fóliákon kívül is.
Értékesítési tapasztalatok
Az idei programot a termelőkkel együtt értékeltük a szezon végén. A termesztési tapasztalatok megosztása mellett Nagypéter Sándor, a tész elnök-ügyvezetője is összefoglalta a pritaminpaprika bevezetésének értékesítési és gazdasági vonatkozásait.
A program indulásakor sok bizonytalanság volt – mennyi lesz a szerződők száma, a hozam, az értékesítési ár –, ehhez képest összességében jól sikerült tavaly a pritaminpaprika értékesítése. Ez annak is köszönhető, hogy az egyik kiskereskedelmi lánc a terméket beillesztette a Hazánk kincsei néven futó sorozatába, így ebben a márkában jól tudta értékesíteni. Ez nagy segítség volt. A kedvező fogyasztói visszajelzések erőt adnak a folytatáshoz.
A szakmai elismerések sem maradtak el, a 17. Farmer Expón a Hortico kiállítás keretében termékdíjban részesült a paradicsompaprika.
A jövőbeni biztos értékesítéshez szükségünk van a 2022-es év tapasztalataira. Kitűnt, hogy például a körültekintő fajtaválasztás nagyon fontos, nincs szükség extra méretű bogyóra, a kiegyenlített, szabályos forma, az intenzív, tetszetős piros szín, a 8-10 centiméter átmérőjű, első osztályú termés értékesíthető legjobban és ad legeredményesebb termesztést.
Adataink szerint a kápiapaprika jövedelmezőségével összehasonlítva a legeredményesebb termelők elérték, sőt kicsit meg is haladták a nettó négyzetméterenkénti árbevételüket a talajos termesztésben, míg talaj nélküli technológiában a legjobb kápiatermelők átlagbevételét is el tudták érni. Ehhez hozzátartozik, hogy a típus kézimunkaigénye (zöldmunka, szedés) még a kápia típusénál is alacsonyabb, ami manapság igen nagy előny.
A DélKerTÉSZ 2022-ben indította el a hajtatott paradicsom alakú paprika termesztéstechnológiájának kidolgozását, termelőink komplex technológiai ajánlást kapnak a szaktanácsadóktól a 2023-as évre. Az első évben megtörtént a termék bevezetése a piacra, a fogyasztók megismerhették például a Hazánk kincsei termékkategóriában.
Szentesen is valljuk, hogy a hagyomány kötelez értékeink fenntartására, felkarolására, a kornak megfelelő módon történő előállítására, a kiváló termék fogyasztóhoz juttatására az egészséges táplálkozás jegyében.
Összeállította:
Ledóné Dr. Darázsi Hajnalka
szaktanácsadó, c. egyetemi docens
