0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Pritaminpaprikával bővíti választékát a DélKerTÉSZ

A Délalföldi Kertészek Szövetkezete a paprika esetében is a fajtatípus-választék bővítésére törekszik, így tavaly kísérleti pritaminpaprika-termesztést indított. A tájkörzetben hagyományos paradicsom alakú paprika fólia alatti termesztését szeretnék megújítani a teljes technológia kidolgozásával, valamint marketingkampánnyal, ami ismét fellendíti a típus fogyasztását.

A hazai hajtatott zöldségek iránti keresletben jól látszik az egyre növekvő igény a különlegesebb fajtatípusok iránt. A paradicsom esetében a DélKerTÉSZ is igazodott a piac elvárásához különböző kis bogyójú típusok termesztésével. A tész vezetése szeretné a paprika típusválasztékát is gazdagabbá tenni. Erre egyik lehetőség a korábban kedvelt, de ma már csak elvétve nevelt típusok felkarolása, termelése és prémium termékként értékesítése.

A paradicsompaprika az éretten fogyasztott, ún. pritamin típusú paprikák közé sorolható.

Néhány évtizeddel ezelőtt a dél-alföldi régió kiemelkedő kertészeti terméke volt, elsősorban szabadföldön termesztették nagy mennyiségben. A tész tagjai utoljára 2014-ben termelték Mindszent környékén. Ma ez a típus biztonságosan, jó minőségben csak növényházban nevelhető. Az értékesítési szezon a fólia alatti termesztéssel meghosszabbítható, július elejétől várhatóan október végéig értékesíthetők a bogyók.

Nagyszabású üzemi kísérlet

A szövetkezet tizenkét termelőnél állított be eltérő üzemi körülmények között termesztéstechnológiai kísérletet fűtetlen fóliában 2022-ben. Közülük hatan ter­mesztették talajon (13 100 m2), hatan talaj nélküli technológiával (9000 m2), két termelőnél pedig fajtakísérletet is végeztünk mind talajon, mind talaj nélküli termelésben.

Az egyes fajták beltartalmi vizsgálatára is sor került a típus bioaktív anyagainak megismerése és az eredmények marketingcélú felhasználása céljából.

A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrárműszerközpontban végezték.

A programban a termesztés teljes folyamatát nyomon követték a tész szaktanácsadói. A termelői szerződéskötés előtt az érdeklődő kertészek tájékoztatást kaptak a fajtatípus tulajdonságairól, termesztési igényéről, az értékesítés várható követelményeiről. A szakmai rendezvényen a fajtákat ajánló cégek képviselői is részt vettek. A tész vezetése az új technológia bevezetésének kockázatát részben átvállalta a termelőktől, mindkét fél számára elfogadható kompenzációs rendszer kidolgozásával, amit a zöldség-gyümölcs termelői szervezetek operatív programjában lehívható uniós és nemzeti támogatás tett lehetővé.

Fajták közti különbség

Hat fajtát vizsgáltunk talajon, illetve kókuszrost közegen. A fajták kiválasztá­sakor fő szempont volt, hogy azokat kipróbálták-e korábban fóliás technológiában, valamint tartalmazzák-e a fóliás termesztésben fontos rezisztenciákat (Tm, TSWV).

Az öt paradicsom alakú fajta mellett fűtött hajtatásban már kipróbált kaliforniai típusú fajtát is vizsgáltunk.

Mindkét esetben április 10. körül zajlott az ültetés. Talajos termesztésben a jól induló állomány a nyár közepétől sajnos komoly vírusfertőzéstől (CMV), valamint más betegségektől szenvedett (lisztharmat, gyökérhervadás), így a szezon hamar, szeptember elején befejeződött. A négyzetméterenkénti hozam 3,5-5 kilogramm volt fajtától függően. A termésminőség arányaiban a lecsó és a hibás kategória felé tolódott el.

A talaj nélküli termesztésben számottevő növényvédelmi gond nem merült fel, a szezon július közepétől november elejéig tartott, a négyzetméterenkénti hozam a fajták átlagában 8,5 kilogramm körül alakult, az első helyen végzett fajta 10 kilogramm termést adott. Az osztályozottság az első és másodosztályt összesítve a legjobb fajtánál elérte a 80%-ot.

A hozamon és a termésminőségen túl a fogyasztói szempontból lényeges tulajdonságokat is értékeltük érzékszervi bírálattal, illetve a pulton tarthatóság vizsgálatával.

Az érzékszervi vizsgálat során 13 szempontot bírált el 14 fő, egyebek között a külső termésjegyeket (szín, felület, forma), amelyek a piacosságra utalnak, valamint a fogyasztási értéket (húsvastagság, héjvastagság, íz, illat).

A tárolási kísérletet kamrakörülmények között (17-15 °C, 85% relatív páratartalom) végeztük. A kéthetes időszak alatt rögzítettük a bogyók tömegcsökkenését. A fajták eltarthatósága igen jónak mondható, a tömegcsökkenés 9-15% között volt.

A fajtakísérlet eredménye alapján talajos és talaj nélküli (kókuszrost közegen) technológiában a Pritador F1 (Orosco) és a Tiberius F1 (Agrosel) fajtákat javasoltuk termelőinknek a 2023-as idényre.

Értékes beltartalom

A paprika élettani szerepe kiemelkedő az emberi táplálkozásban. A biológiai éretten fogyasztott paprikatípusok különösen gazdag forrásai a vitaminoknak, ásványi anyagoknak, antioxidáns hatású vegyületeknek.

A C-vitamin hatásai jól ismertek, fokozza szervezetünkben az immunrendszer működését.

Napi minimumszükséglete 60 milligramm, azonban környezeti stresszhatásokra az igény fokozódik. A friss paprika 100 gramm termése a termelési időszaktól, körülményektől függően 80-250 milligramm C-vitamint tartalmazhat, ami önmagában fedezi a napi szükségletet. Korábbi mérések szerint a kápia és paradicsom alakú paprikatípusok C-vitamin-tartalma lényegesen eltérhet. Szabadföldi termesztésben a kápia típus 133 mg/100 g, míg a paradicsom alakú 235 mg/100 g értéket mutatott. Kísérletünkben a paradicsompaprika- fajták esetében a talaj nélküli ter­mesz­tésben az átlagérték 205, míg a talajos termesztésben 234 mg/100 g, a maximumérték 314 mg/100 g volt.

A flavonoidok vízoldható vegyületek, egy részük színtelen, számos vegyület azonban színhatást fejt ki, mint a sárga paprikában is megtalálható kvercetin. Antioxidáns hatásúak, az erek egészségét is javítják. A kísérletünkben az összes minta átlagában a flavonoidtartalom kimagasló, 4 mg CE/100 g volt, több fajta esetében meghaladta a 6 mg CE/100 grammot is.

A cukor a piroséretten fogyasztott paprikák esetében fontos ízfaktor.

A vizsgálatban az alkalmazott módszerrel a monoszacharidok és a legfontosabb diszacharidok kerültek meghatározásra. A paprika átlagos szénhidráttartalma 3%, a fajták értéke ezt meghaladta, átlaguk 5,1% volt. A paradicsom savtartalma 0,3-0,6% között ingadozik, ami citromsavból és almasavból áll. A paradicsom íze akkor harmonikus, ha a cukor/sav arány 8,5-10 közötti. A paprika esetében ez az arány magasabb, átlagosan 16,5, de a legnagyobb mért érték 20 volt, tehát a pritaminpaprikáknál az édes íz dominál.

A zsírban oldódó vegyületeknek köszönhető antioxidáns-kapacitás kialakításában olyan vegyületek vesznek részt, mint a karotinoidok, zsírsavak (tokoferol). A paprikában az érés során felhalmozódnak a színanyagok, például a klorofillok, karotinoidok, antociánok, fla­vo­­noidok.

A karotinoid színezékek a nagyrészt magasabb rendű növények sejtlipidjeiben (zsíranyagokban) oldva előforduló sárga, vöröses, ibolyás színeket adó vegyületek.

Az A-vitamin elő­anyagainak tekintjük a karotinoidokat, az anyagcsere-folyamatok során A-vitaminná alakulnak. Az A-vitamin kedvezően hat egyebek közt a csontnövekedésre, reprodukcióra, embrionális fejlődésre, a hámszövet épségére, a sejtdifferenciálódásra. A paprika érése során a klorofill zöld színanyag átalakulását figyelhetjük meg piros és sárga színanyagokká. Kísérletünkben a fajtákban 33-77 mg/kg összes színanyagot mértünk. A magasabb klorofillszint arra utalt, hogy a mintavételkor a termések érése még nem fejeződött be.

Általánosságban elmondhatjuk, hogy a talajos termesztési mód kedvezően hatott a beltartalmi értékek szintjére. Különösen a vízben oldható antioxidáns vegyületek, a flavonoidok, valamint a karotinok, a xantofill színanyagértékek voltak magasabbak. A kevesebb klorofilltartalom arra utalt, hogy a talajos termesztésben begyűjtött termések érettebbek voltak.

A mért vegyületek a paprikabogyóban másodlagos anyagcseretermékek, a növény stresszellenállóságát fokozzák, így optimális termesztési körülmények között mennyiségük kevesebb.

A termesztés eredményessége szempontjából a fajták kiválasztásában a hozam és termésminőség, betegség-ellenállóság áll az első helyen. A kiváló bioaktív-tartalom a típus sajátja, a fajták közötti különbséget a piacon nem tudjuk a gyakorlatban érvényesíteni. Vizsgálataink arra adnak lehetőséget, hogy azokat a fajtákat válasszuk ki széles körű ter­mesztésre, amelyek mind mennyiségben, mind minőségben a legjobbak.

A paradicsompaprika-fajták a humán egészség szempontjából kimagaslóan értékes termésjellemzőkkel rendelkeznek. A kedvező antioxidáns hatás abból adódik, hogy egyidejűleg többféle bioaktív anyag megtalálható a termésekben, magas koncentrációban. A termék kiváló tulajdonságait érdemes a fogyasztó közönséggel is megismertetni fogyasztást serkentő marketingakciók keretében.

A vizsgálatokat a Debreceni Egyetem MÉK Agrárműszerközpontban végezték.

Ültetés, öntözés, szedés

Az üzemi technológiai kísérlet alapadatait összegezve: talajos termesztésben a 6 × 6 vagy 7 × 7-es tápkockában nevelt palántát április 11. és 30. között ültették ki a fóliákba, talajon négyzetméterenként 5,5-6, talaj nélküliben 3-3,5 tőszámmal, két ágra metszve.

Az öntözéshez csepegtetőszalagot alkalmaztak, naponta kétszer öntöztek, a nyári időszakban növelték a vízadagot.

A szükséges árnyékolást a fóliák festésével oldották meg. A tápoldatot A-B tartályos öntözőrendszerben juttatták ki, több termelőnél minden második alkalommal tiszta vízzel öntöztek.

A talaj nélküli termesztésben kókuszrost közeget alkalmaztak, egy helyszín kivételével, ahol sóderben termeltek. Jellemzően nagyméretű közegben, 7 × 7 vagy 10 × 10 centiméteres kőzetgyapot kockában nevelt palántát ültettek. Az ültetési időpont április első napjától a hónap végéig változott termelőtől függően, egy esetben május közepén ültettek. Az öntözéshez egyedi kapillárist vagy csepegtetőszalagot alkalmaztak, az öntözési gyakoriság az első másfél-két hónapban napi 2-3 alkalom, majd a nyári időszakban napi 7-15 alkalom volt. A tápoldat kezelése termelőnként változott attól függően, tudta-e külön kezelni a paradicsompaprikát a kápia- vagy fehérpaprika-területeitől.

A szedés termelési közegtől függetlenül július közepén kezdődött (ahol néhány nappal később ültettek, ott is július 20. körül).

Érdekes kiemelni, hogy a május 17-én kókuszrostba ültetett paprikát is szedték már július 22-én. Legtöbben a kéthetes szedésre álltak be, de volt, aki ötnaponta leszedte az érett termést. A kb. 80%-ban pirosérett, még 20%-ban „kormos” bogyók szedését javasoltuk. Ahol ezt megfogadták, a termés minősége kiegyenlítettebb lett, kevésbé jelentett náluk gondot a nagy melegben a termések puhulása. A szedési időszak általában november 10. körül fejeződött be.

A nemesítés és a piac kapcsolata

A paradicsom alakú paprikát az 1970-es években 4500 hektáron termesztették szabadföldön, elsősorban feldolgozásra. Az első állami elismerést 1951-ben a Paradicsom alakú zöld pallagi fajta kapta. A szentesi tájkörzetben uralkodó fajta a Paradicsom alakú zöld szentesi volt, 1968-ban kapott állami elismerést, tájpopulációból állította elő egyedszelekcióval Szalva Péter munkatársaival. A típus termeszthetőségét az 1980-as években egyre inkább rontotta a szélsőségesebb időjárás, így jellegzetes minőségi gond mutatkozott, a termésforma laposodása, a nyitott bibepont és ennek következtében a nagyobb arányú magházpenészesedés. Az 1990-es évek elején jelent meg a forgalomban a Greygo, a nagyobb termésmagassága csökkentette a magházpenész kialakulásának kockázatát.

A hazai fajtanemesítésben a hibridek piacra kerülése jelentette az áttörést, ahol jellemzően az anyavonal blocky (kocka) termésformát, míg az apavonal paradicsom alakú, lapos termésformát képviselt. A lapos forma domináns jellegű öröklődése miatt a hibrid (F1 nemzedék) egységesen kissé magasabb, de még a paradicsom alakú típusba sorolható termést adott. A bogyó kedvező tulajdonsága mellett a hibridek növekedési erélye, ellenálló képessége, termőképessége is jelentősen jobb volt a hagyományos tájfajtákénál. Az első hibrid, a Pritavit F1 1994-ben került piacra, sokáig meghatározó volt az intenzív szabadföldi termesztésben, valamint a fóliás hajtatásban is szép eredményeket adott. A 2000-es években újabb, xantomónászos betegségnek ellenálló hibridek jelentek meg elsősorban az intenzív szabadföldi termesztés igényét kielégítve (Pasa F1, Bihar F1, Darius F1, Gogorez F1).

A szélsőséges időjárás miatt az intenzív szabadföldi termesztésnek egyre nagyobb lett a kockázata. Ennek, valamint a kézi munkaerő hiányának következtében a típus termesztése országosan néhány száz hektárra zsugorodott, kapcsolódva a feldolgozók szerződéses termeltetéséhez.

Az utóbbi években a fajtanemesítés dinamikája is csökkent, a hazai nemesítőműhelyek inkább a környező országok termesztési igényét elégítik ki fajtáikkal (Románia, Szerbia), ahol a hagyományos étkezési szokások még szinten tartják a típus iránti keresletet. A paradicsom alakú paprikát frissen manapság a hazai fogyasztó a helyi piacokon érheti el.

A hozam igen változatos értéket adott, elsősorban nem a termesztőközeggel, hanem az egyes termelők körülményeivel összefüggésben, az átlagos érték négyzetméterenként 5,5-6,6 kg lett. A bogyók minősége átlagosan 65%-ban az első osztályba volt sorolható, a legjobb minőség 90% fölötti értéket adott.

Technológiai gondok

Összegeztük a termelői szinten végzett technológiai kísérlet tapasztalatait. A fajtatípus későbbi ültetést igényel, fontos a jó kezdeti gyökérfejlődés, és hogy a gyökérzóna hőmérséklete egyenletes legyen, ne csökkenjen 15 °C alá. A fajtatípus érzékeny a lehűlésre, a kelleténél alacsonyabb hőmérsékleten kötődési gondok lépnek fel, mag nélküli, torz termések fejlődnek.

A termés aprósodása, a minőségi gondok a fajták érzékenységével is összefüggenek.

Metszéskor ügyelni kell a nagyobb lombfelület kialakítására, a főszár melletti oldalhajtások meghagyását javasoljuk két ízközzel, ezzel jelentősen növelve az asszimiláló felületet. Legyen nagyobb a lomb.

Tápanyag-ellátásnál jobb, ha külön kezelik a többi típustól. Ha a kápia típussal együtt kezelik, akkor a paradicsom alakú fajták több nitrogén kijuttatását igénylik már a kezdeti időszakban a lomb növelésénél, de a folyamatos termésképzésnél is. Kedvelik a kiegyenlített klímát, érzékenyek a hőstresszre, így érdemes kétszer is árnyékolni a fóliát. Ügyelni kell a folyamatos gyökérképződésre, érdemes háromhetente gyökérmegújítást segítő készítményt adagolni a jobb bogyóminőség érdekében. Az első szedés előtt, ha szükséges, a növény fejlődési egyensúlyának kialakítása érdekében (vegetatív-generatív) az első kötéseket érdemes eltávolítani, a szedések között a torz terméskezdeményeket leszedni.

A növényvédelme hasonló a többi típuséhoz.

A biológiai védelem jól működött a tripszek ellen, a levéltetű, atka elleni védekezés okozott több gondot. Megfigyeléseink szerint ez a típus a lisztharmatra érzékenyebb, mint a kápia, több figyelmet igényel a védekezés. A palántázás utáni levéltetű-betelepülés súlyos CMV-fertőzést okozhat, ennek megakadályozására külön ügyelni kell a megfelelő gyomszabályozással, a kártevők csapdázásával akár a fóliákon kívül is.

Értékesítési tapasztalatok

Az idei programot a termelőkkel együtt értékeltük a szezon végén. A termesztési tapasztalatok megosztása mellett Nagypéter Sándor, a tész elnök-ügyvezetője is összefoglalta a pritaminpaprika bevezetésének értékesítési és gazdasági vonatkozásait.

Sok nehézséget éltünk át a szezonban, főként a kedvezőtlen nyári időjárás miatt.

A program indulásakor sok bizonytalanság volt – mennyi lesz a szerződők száma, a hozam, az értékesítési ár –, ehhez képest összességében jól sikerült tavaly a pritaminpaprika értékesítése. Ez annak is köszönhető, hogy az egyik kiskereskedelmi lánc a terméket beillesztette a Hazánk kincsei néven futó sorozatába, így ebben a márkában jól tudta értékesíteni. Ez nagy segítség volt. A kedvező fogyasztói visszajelzések erőt adnak a folytatáshoz.

A szakmai elismerések sem maradtak el, a 17. Farmer Expón a Hortico kiállítás keretében termékdíjban részesült a paradicsompaprika.

A jövőbeni biztos értékesítéshez szükségünk van a 2022-es év tapasztalataira. Kitűnt, hogy például a körültekintő fajtaválasztás nagyon fontos, nincs szükség extra méretű bogyóra, a kiegyenlített, szabályos forma, az intenzív, tetszetős piros szín, a 8-10 centiméter átmérőjű, első osztályú termés értékesíthető legjobban és ad legeredményesebb termesztést.

Az is kitűnt, hogy azok a termelők, akik jobban odafigyeltek a fajtatípus igényeinek kielégítésére, követték a szaktanácsadók javaslatait, sokkal eredményesebben termeltek.

Adataink szerint a kápiapaprika jövedelmezőségével összehasonlítva a legeredményesebb termelők elérték, sőt kicsit meg is haladták a nettó négyzetméterenkénti árbevételüket a talajos termesztésben, míg talaj nélküli technológiában a legjobb kápiatermelők átlagbevételét is el tudták érni. Ehhez hozzátartozik, hogy a típus kézimunkaigénye (zöldmunka, szedés) még a kápia típusénál is alacsonyabb, ami manapság igen nagy előny.

A DélKerTÉSZ 2022-ben indította el a hajtatott paradicsom alakú paprika termesztéstechnológiájának kidolgozását, termelőink komplex technológiai ajánlást kapnak a szaktanácsadóktól a 2023-as évre. Az első évben megtörtént a termék bevezetése a piacra, a fogyasztók megismerhették például a Hazánk kincsei termékkategóriában.

Ebben az évben a program folytatódik, mind kutatási, mind termelési szinten a legalkalmasabb fajták kiválasztásával, a technológiai ismeretek bővítésével, piackutatással, marketingtevékenységgel.

Szentesen is valljuk, hogy a hagyomány kötelez értékeink fenntartására, felkarolására, a kornak megfelelő módon történő előállítására, a kiváló termék fogyasztóhoz juttatására az egészséges táplálkozás jegyében.

Összeállította:

Ledóné Dr. Darázsi Hajnalka

szaktanácsadó, c. egyetemi docens

Forrás: Kertészet és Szőlészet