0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 17.

Jól menedzseli magát a mangalica

Ősi magyar fajtánk, a mangalica napjaink kedvelt és keresett haszonállata. Nem volt ez azonban mindig így, a történelem viharai megtépázták állományát, a ’90-es évek elején összesen 198 egyedet tartottak számon. Szorgos fajtamentő munkának köszönhetően a mangalica megmenekült a kipusztulástól, sőt mára határainkon túl is népszerűvé vált, keresett árucikk, igazi gasztronómiai kuriózum lett.

youtube://v/tFVOkDFX3rs

A mangalica történeti áttekintéséről, jelenlegi helyzetéről és gazdálkodási jelentőségéről Tóth Pétertől, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének, illetve az Őshonos Tanácsnak az elnökétől hallhattunk hasznos információkat az MMG Direkt legutóbbi adásában.

Tóth Péter a Debreceni Agrártudományi Egyetem hallgatójaként Spanyolországban töltötte gyakorlatát, ahol összeismerkedett egy állatorvostan-hallgatóval, Juan Vicente Olmossal, aki egyébiránt sonkagyári örökös volt. Megkérte Pétert, ha visszatér Magyarországra, járja körül, melyik a megfelelő magyar sertésfajta sonkakészítésre.

A szakirodalom szerint a mangalica tűnt a legjobb választásnak, csakhogy ekkoron, közvetlenül a rendszerváltás után összesen 198 egyed élt a fajtából.

– A helyzet kilátástalansága láttán, elhívtam Magyarországra a spanyol barátomat. A hazai téeszekben mondtuk, nekünk nem nagyüzemi sertés kell, hanem az a jó zsíros, furcsa küllemű. A téeszvezetők jót nevettek rajtunk, mondták, hogy Hortobágyon talán akad belőlük néhány. Nekünk sem kellet több, felvásároltuk az országban az összes élő mangalicát, eközben létrehoztuk közös cégünket, az Olmos és Tóth Kft.-t – ami a mai napig mangalicatenyésztéssel foglalkozik ­­–, majd két év alatt felvásároltuk a világon fellelhető összes egyedet – meséli Tóth Péter a már-már népmeséket idéző kezdeteket.

Később létrehozták a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületét 140 állattal, 5 tenyészettel és 10 taggal. A fajta megmeneküléséhez minél több állattenyésztő bevonására szükség volt, így történhetett, hogy napjainkra az elmúlt 30 év alatt mintegy 10 ezer mangalicakocát tartanak közel 200 tenyészetben.

Tévhit, hogy korábban a mangalicát makkoltatták volna, ugyanis az 1800-as években a szakemberek kényes jószágnak bélyegezték, így ólba zárták és kukoricával hizlalták.

A kevés mozgás és a kukoricával való takarmányozás eredményeként elképesztő zsírtermelést tudott produkálni, egy év alatt akár 180 kilogrammra is meghízott.

Az alacsony szaporasága és drágább előállítása ellenére megmenekült a kihalástól, mégpedig egy piaci résnek köszönhetően. Genetikai adottságai miatt, bár húsa mennyiségileg kevesebb, mint más nagyüzemi sertésfajtáké, ellenben színben, márványozottságban, víztartalomban, sütési paraméterekben, általánosságban élvezeti értékben, vagyis minőségben jobb, ezáltal kelendőbb termékké vált a piacon. Sonkája világhírű lett, nem csak Spanyolországban, de Szlovéniában, Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, sőt Japánban is keresett termék.

– Mindehhez hozzátartozik, hogy a mangalica az egyedüli sertésfajta a világon, amely az elmúlt 200 évben semmit sem változott. Tehát, aki ma mangalicahúst eszik, azt a történelmi ízt fogja érezni, amit gyermekkorunkban éreztünk, mikor meglátogattuk a nagyszüleinket. Hogy ezt kijelenthessük, arra is szükség van, ami a mangalicatenyésztők között elfogadott: az alappopuláció szent és sérthetetlen. Viszont az az állat, amelyik vágóhídra megy, kereszteztethető, annak függvényében, hogy a felvásárló igényei éppen mit kívánnak.

Azonban a keresztezett egyedek már soha nem kerülhetnek vissza a tisztavérű állományba. Ehhez persze folyamatos ellenőrzés szükséges – mondja Tóth Péter.

A mangalicahús olyannyira utat tört magának, hogy a hazánkban is egyre népszerűbb fine dining gasztorfesztiváloknak is kedvelt, népszerű szereplője. Ennek köszönhetően a fiatalabb generációk is elkezdtek nyitni a mangalica felé, ezzel pedig újabb fogyasztói tábort toborzott magának ősi fajtánk.

– Kis túlzással elmondható, hogy a mangalica marketing és brand nélkül is meglehetősen jól menedzseli magát a piacon. Olyan primőr termékké vált, amely azt a fogyasztói réteget célozza, ami a megnövekedett, akár duplájára emelkedett ára ellenére is keresi és megvásárolja – teszi hozzá a szakember.

Talán ezen annyira nincs is mit csodálkozni, hiszen a minőségi magyar terméknek mindig lesz keletje, itthon és idehaza egyaránt.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu