0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 17.

Szarvasmarhatartás „normál” és Natura 2000-es területen

A következőkben két szarvasmarha-tenyésztő gazdálkodását mutatjuk be. Egyikük a magyartarka tenyésztésében találta meg a számítását, másikuk pedig egy francia fajta, az aubrac egyik magyarországi meghonosítója.

Mindketten azt mondják, a legelőre alapozott szarvasmarhatartás (a gazdasági hasznon túl) számos ökológiai előnnyel jár; az AKG, az ökológiai gazdálkodás, illetve a Natura 2000-es területeken való gazdálkodás pedig nem igényel mást, mint gondosságot és precizitást.

A Sárköz kistáj besorolású tájegység, északon a Mezőföld, keleten a Duna, délen a Sárvíz, nyugaton a lösszel borított Dunántúli-dombság szekszárdi-bátai területrésze határolja. A Sárköz geomorfológiailag hét részre osztható: ártéri területre, töltésen kívüli ártérre, teraszokra, terasz-szigetekre, teraszok és a terasz-szigetek közötti részekre, a táj északi régiójára és a tolnai dombvidékre.

A Sárköz öt települése: Őcsény, Decs, Sárpilis, Alsónyék és Báta – utóbbi határában legelteti magyartarka állományát Csóti Sándor.

Legeltetés a Sárközben

Csóti Sándor területeinek egy része 1999 novembere óta tartozik a Natura 2000-es területek közé, ami ugyan jelent némi tevékenységi korlátot, de 2015 óta ökológiai gazdálkodó is.

– Az emberek félnek az ökológiai gazdálkodástól, mert erről a gazdálkodási formáról nincs birtokukban elegendő információ.

Natura 2000-es területen állatot tartani gyakorlatilag ugyanaz, mint ökogazdálkodást folytatni, a jogszabályi kötelezettség ugyanaz – ahogy Csóti Sándor hozzáteszi, a szabályok betartásával viszont nem merülhet fel nagyobb probléma.

Legelőin 1,4 nagyállategységet tarthatna hektáronként, és téli legeltetési engedélye is van. Azonban a területen tápanyagpótlási tilalom van érvényben, ezért az előírtnál kevesebb állatot tart, hiszen a legelő termőképessége csak ezt teszi lehetővé. Abrakot nem etet, de kiegészítő szálastakarmányt igen. Ez nyáron búzaszalma, télen gyepszéna, kukoricaszár és zabszalma – napi 16 kilogramm az állatok átlagos fogyasztása.

Csóti Sándor büszke arra, hogy 1979. június 18. óta van tenyészetkódja. Kertészdinasztiából származik, azonban a „kapálás elől” elszökött az állattartók közé. Mindig vonzotta a juhászok nyugalma, és amikor a tanulni nem nagyon szerető fiúnak az édesapja azt mondta, hogy: „Ha ezt az iskolát elvégzed, soha többet nem szólok bele, mit csinálsz”, elvégezte az iskolát, és 1976. március 1-je óta magángazdaként „élelmiszer-termelő kisgazdaságot” üzemeltet. Ugyanezen év őszétől belefogott az élelmiszer-kiskereskedésbe is, és mivel két gyermeke volt, csak egy évet kellett katonaként szolgálnia.

Akkoriban 40 darab birkája volt, amiket kedve szerint legeltetett a bérelt területen, sőt a téesz 200 darab juhot számláló, úgynevezett háztáji nyáját, illetve az ugyancsak a téeszhez tartozó további 500 állatot is ő legeltette. Egyébként 1983 óta legeltet ugyanazon a területen, bár azóta a téesz „kiment alóla”. 1992-ben a privatizáció és a kárpótlás idején már helyi képviselő volt, ekkoriban lett előfizetője a Magyar Közlönynek, így a földtulajdonlásról mindent tudott, és Decs, illetve Báta határában 1993 végére sikerült is megszereznie a számára kedves és szükséges földeket, amelyeket azóta sem növelt.

33 hektár szántóterületéből 20 hektáron lucernát, 13 hektáron zabot termeszt, a 70 hektárnyi legelőn 50 magyartarka tehenet és szaporulatát tartja. Egy, a génmegőrzési programban résztvevő tenyészbikája van, célpárosítással tenyészbika-jelölteket állít elő a Magyartarka Tenyésztők Egyesületén belül. Szarvasmarhával 2004 májusa óta foglalkozik, előtte 25 évig juhászkodott.

Sándor egyébként realista, mint mondja, nincs nyereséges állattartás legelő nélkül, ezért annyit kell tartani, amennyi ahhoz kell, hogy a lehető legtöbb jövedelemhez jusson a gazdálkodó: „Támogatás-maximalizásra, ezáltal jövedelem-maximalizálásra rendezkedtem be”.

Ennek érdekében tavaly egyharmadával csökkentette az állományt, igaz, az állatokat olyan jól tartja, hogy tavaly nem egy tehenének a borja a harmadik csecset csak 6-7 hetes korában kezdte el szopni.

Az állománya teljes egészében genomvizsgált, tenyészbikája a büszke Vasvári Vazul Padisah. Az eredményesség egyik fokmérőjeként álljon itt a 2228-as fülszámú tehenének a teljesítménye: 2018. december 29-én 2 borjút hozott a világra, majd 341 napra, 2019. december 5-én még két borjút ellett.

Precíziós gazdálkodás

Csóti Sándort úgy nevezhetjük precíziós gazdálkodást folytatónak, hogy nincsen okos­telefonjára telepített ivarzásfigyelő, lépésszámláló vagy bármilyen, a legelőre alapozott szarvasmarhatartást segítő applikációja. Viszont irgalmatlanul sok adatot gyűjt, amiket fel is használ a „kockás papíros” tervezéskor. Divatosan szólva mindent is tud a gazdaságáról és az állatairól. Például 2021-ben 178 napot tartotta az állatokat a legelőn, ez idő alatt 4 hónapig (áprilistól júliusig), vagyis pontosan 105 napig nem kellett számukra pótlást adni.

Tervezéskor egyébként 40 nap rátartással dolgozik, tekintettel árvízre, aszályra. A takarmányt sem ad hoc porciózza, a beltartalmi értékét megvizsgáltatja, és ez alapján számolja ki az adagokat, és persze a széna nedvességtartalmáról is mérési adatsorral rendelkezik.

A bálákat egyébként úgy helyezi el, ahogy az öregektől tanulta, vagyis „vízszintes” kazlat rak: az egy sorba rendezett bálák nem érnek össze.

Ősgyep vs. telepített gyep

Csóti Sándor azt mondja, az ősgyepnél nincsen jobb. Területeinek öt pontján folyamatosan méri a talaj nedvességtartalmát, ezért tisztában azzal, hogy tavaly 200-250 milliméternyi csapadék hiányzott: az országos aszály idején, júliusban 32 mm eső esett, míg ugyanebben az időszakban 2021-ben 116 mm. Az ártéri legelői sem olyanok már, mint korábban, amikor még csónakkal lehetett átmenni a bácsalmási vásárra.

A heti egyszeri mérésekből tudja a gyep növekedését kontrollálni. Azt is látja, hogy az ősgyep kaszálva valamivel nagyobb hozamot produkál, mint a szántóból „visszaengedett” gyepterület.

– Egy hektár nem Natura 2000-es terület kétszer fogasolva 7,5 tonna szénát adott az első kaszáláskor. Ez bizonyítja, hogy többszöri fogasolással a gyepek fűhozama jelentősen növelhető. – A legeltetett gyepterületen „tisztító kaszálásokkal” is segíti az olyan növények terjedését a legelőin, mint a csillagpázsit, amely igazán jól elviseli az utóbbi években tapasztalt száraz időszakokat. Az aszályos időszak végén is volt még mit legelniük az állatainak.

Hanich Zalán Nagyesztergáron bátyja, Ferenc, és annak fia, Ábel segítségével gazdálkodik. Korábban a testvérek az építőiparban közösen vállalkoztak, viszont mára már csak Ferenc tevékenykedik ebben a szegmensben. Zalánt mindig is vonzotta a mezőgazdaság, amelyben nagyapja és édesapja is dolgozott. Visszatért hát a gyökerekhez és most őstermelőként viszi a gazdaságát, melyet 14 éve osztatlan közös területeket vásárolva alapozott meg. A szomszédos 50 hektárt viszont először bérelte az államtól, majd mikor lehetősége nyílott rá, megvásárolta. Ma is az a terve, hogy az ő területeivel határos mintegy 30 hektárnyi elvadult legelőt megveszi, kitakarítja és termelésbe vonja. Egyébként 180 hektár területen gazdálkodik, ebből 120 hektáron szénát termeszt, 60 hektárt pedig legelőként hasznosít. A gazdaság 80 százaléka Natura 2000-es területen helyezkedik el.

Magyar szürke marhával kezdett annak idején, 2012-ben 20 anyatehénnel, de az értékesítésük problémás volt, illetve a súlygyarapodásuk messze elmaradt az elfogyasztott takarmány mennyiségéhez képest. A szaporaságukkal viszont nem volt probléma, így a létszámuk rövid időn belül 100 darab fölé emelkedett, 2018-ban azonban sikerült eladnia az utolsó példányokat is. Az első 10 aubrac üszőjét 2017-ben vette meg, és hozzájuk egy tenyészbikát. Már ekkor érezte, ez lesz a legmegfelelőbb fajta a szürke kiváltására, így 2018-ban újabb 21 üszőt vásárolt a fajta őshazájából, Franciaországból. Sajnos – ahogy ez más állatfajok esetén is megszokott a franciáknál – nem szívesen adják el a legszebb példányokat, „csak ezek vannak”, mondták Zalánéknak, amikor legutóbb tenyészbikát próbáltak vásárolni, így ebben a szezonban még mesterségesen termékenyítik meg az állataikat.

A 2022 őszi állomány 27 db tehén, 12 db 2 éves üsző, 19 ezévi üsző és egy tenyészbikajelölt, amit STV-be is állítanak. Az állattartás hátulütője illetve kiszámíthatatlansága, hogy az első bikája tavaly tavasszal kint a legelőn a vemhesítési időszak közepén ismeretlen okból elpusztult. Így kénytelen volt inszeminálásba fogni. Egyéb­ként tenyészbika tartása Zalán szerint kevesebb gonddal jár, viszont inszeminálással azonos évjáraton belül több magas tenyészértéket képviselő apát választhat az anyaállatai számára.

Az aubracot azért is tartja jó fajtának, mert az állományában 100% volt a vemhesülési arány és a borjak 80 százaléka egy hónapon belül született. A fajta könnyen ellik, nagyon jó borjúnevelő, és nincs szüksége külön épített téli szállásra sem.

Zalán a kazlakat használja szélfogónak és bőséges szalma almot készít az állatoknak. A borjak vitalitása kiemelkedő: hat-hét hónaposan anyjuk alatt a legelőn mindenféle kiegészítés nélkül érik el a 300 kg-os súlyt, mikor értékesíti őket. Téli takarmánynak jó minőségű bakonyi szénát etet és nyalósót biztosít az állatoknak, más kiegészítést nem kapnak.

„Kellett anno a szürke ahhoz, hogy rátaláljak az aubracra – mondja Zalán. Ha nem ismerem meg ezt a fajtát, lehet, hogy abbahagytam volna a húsmarhatartást. Ez intenzívebb fajta, de beváltotta a hozzá fűzött reményeket, könnyen ellik, nincs szüksége abrakra, a borjaik „piacosak” a tejük pedig zsíros. Célom az, hogy folyamatosan tenyészállatokat is értékesítsek, és az állományt 100 anyatehén fölé fejlesszem.

Zalán régebben lovagolt, most is van három lova, egy quarter horse, egy hucul és egy shetlandi póni. Lovai arra várnak, hogy a gyermekei, a 6 és fél éves Liza és a másfél éves Zétény ülnek majd a hátukra.

Legeltetés a Bakonyban

Hanich Zalán szakaszos legeltetésre rendezte be 60 hektárnyi, Natura 2000-es legelőterületét. Egy-egy kert 5 hektáros. Natura 2000-es területen áprilistól október végéig engedélyezett a legeltetés. Zalán általában október végéig legeltet, de ha olyan a gyep állapota, egyeztetve a nemzeti parkkal novemberben is kint van a gulya. A természetvédelmi hatósággal korrekt a kapcsolata, konfliktusa legfeljebb a vadásztársasággal van.

Területei 90%-ban erdő mellett helyezkednek el, ezért a vadkár szinte mindennapos jelenség a gazdaságban. A szarvas egész éves folyamatos legelésével okoz jelentős károkat, a vaddisznó pedig hatalmas túráskárokat okoz évről évre, mely ellen kerítés nélkül szinte lehetetlen védekezni.

A szakaszosan legeltetett állatok jelenléte javító hatású mind a talajra, mind a legelők állapotára.

Zalánnak a trágyával is tervei vannak: nem csupán ki akarja juttatni a szénatermő területekre, hanem komposztálásba akar kezdeni, ezzel jobb minőségű, környezeti hatását tekintve kímélőbb és magasabb hatóanyagtartalmú talajerő-utánpótlásra alkalmas anyagot kíván előállítani.

120 hektárnyi területen Zalán szénát termeszt. A Sersia Farm Kft. Joker nevű keverékét használja, ami fűmagból és pillangósokból, jelesül herefélékből áll. Ez a keverék itt a savanyú területeken jó termést és kiváló szénát eredményez, de szenázsnak is feldolgozható. Utóbbi különösen olyan időjárásban fontos, amikor a levágott zöld már nem tud megszáradni.

Ahogy Zalán meséli, 2022-ben az aszály következtében nagyjából 20-30%-kal termett itt kevesebb mint egy átlagos évben.

Az aszály a másodkaszálást is érintette, de a keleti országrészhez képest ez elhanyagolható veszteség, ahol sajnos szinte minden kiégett. 2022-ben a két STV-be állított tenyészbikájából az egyiket ebbe az országrészbe értékesítette.

„Az ott élő gazda mikor eljött a megvásárolt bikáért és meglátta nyár végén a legelőket azt mondta, hogy az ottani 200 hektárját szívesen elcserélné 100 hektárra itt a környéken” – meséli Zalán. Persze épp az aszály miatt hatalmas kereslet van az itteni szénára, így az értékesítése nem okoz problémát.

Forrás: Kistermelők Lapja