0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. május 22.

Mire nem jó a bébikaki?

Meglepő szövetségesre találtak a Washingtoni Állami Egyetem kutatói a szarvasmarhák metánkibocsátása elleni harcban.

A bébikenguru ürülékéből származó metáninhibitorból készült mikrobiális tenyészetet adtak a tehéngyomor-szimulátorukhoz, aminek az eredménye az lett, hogy a szerkezet ezután üvegházhatású gáz helyett ecetsavat termelt, amely ráadásul még az izomnövekedést is segíti a marhákban.

„A szarvasmarák metánkibocsátása nagymértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kialakulásához, ugyanakkor az emberek szeretnek vörös húst enni”

– mondja Birgitte Ahring professzor, a Biocatalysis and Agricultural Biotechnology folyóiratban nemrég megjelent kutatás szerzője, aki szeretné megtalálni a probléma enyhítésének módját.

A szarvarmarhák által kibocsátott metán a széndioxid után a második legszennyezőbb üvegházhatást okozó gáz, amely nagyban hozzájárul a légköri felmelegedéshez. Sokak szerint a szarvasmarha-tenyésztés a jelenlegi léptékében fenntarthatatlan, de az iparág vizsgálata mellett egyes tudósok azt is kutatják, miként lehet megbirkózni a metánnal a biológiai forrásánál.

Már eddig is sok mindennel próbálkoztak a marhák hínárral való takarmányozásától a böfögésgátló pofamaszkon át a trágya mesterséges villámmal való kifújásáig, de az állatok kémiai inhibitorokkal való etetésére tett kísérletek nem hoztak eredményt, mivel a metántermelő baktériumok ellenállóvá váltak a vegyszerekkel szemben.

A kutatók oltóanyagokat is fejlesztettek, számol be a SciDaily, de a szarvasmarha mikrobiomja tájanként eltérő, vagyis összetétele attól függ, hogy mit eszik az állat. Világszerte túl sok fajta metántermelő baktérium létezik ahhoz, hogy a kémiai gátlás hatékony legyen.

Ráadásul ezek a beavatkozások negatívan befolyásolhatják az állatok biológiai folyamatait is.

A Washingtoni Állami Egyetem kutatói az erjedést és az anaerob folyamatokat tanulmányozzák. Mesterséges bendőt terveztek a marha emésztésének szimulálására. Ahring szerint a bendőnek sok olyan enzimje van, amely képes lebontani a természetes anyagokat.

A kutatók olyan összetevőt kerestek, amely felülmúlhatja a metánt termelő baktériumokat.

Ahring, miután megtudta, hogy a kenguruk előbelében ecetsavat termelő baktériumok találhatók, rávette tanítványait, hogy keressék fel az erszényes állatokat.

A beszerzett minták azonban azt mutatták, hogy a speciális ecetsav-termelési folyamat csak a kengurubébiekre jellemző, a kifejlett példányokra nem.

Mivel nem tudták elkülöníteni az ecetsavat termelő konkrét baktériumokat, a csapat egy stabil kevert kultúrát használt, amelyet a kengurubébi ürülékéből fejlesztettek ki.

Először is speciális vegyszerrel kellett csökkenteniük a reaktorukban lévő metántermelő baktériumokat. De ez után az ecetsavbaktériumok több hónapig sikeresen leváltották a metántermelő mikrobákat, és lépést tartottak azok növekedési ütemével.

Miután az amerikai kutatók sikeresen tesztelték rendszerüket a szimulált bendőben, remélik, hogy a közeljövőben valódi teheneken is kipróbálhatják azt.

„Ez egy nagyon jó kultúra. Nem kétlem, hogy ígéretes” – vélekedik Ahring professzor.

Forrás: euronews.com/ Lottie Limb