Mivel a kukorica elsődleges felhasználási területe a takarmány, a bioetanol, illetve a keményítő, kevesebbet foglalkozunk ezek melléktermékeivel, pedig számos értékes anyagot tartalmaznak, mint például az élelmiszer rost – hangzott el azon a győri tanácskozáson, melyet a CHH Műszaki Kft. szervezett.
„A kukorica élelmiszer és takarmány célú felhasználása a toxinokon keresztül kötődik egymáshoz”- magyarázta Kertai Zoltán. A Nébih takarmány-ellenőrzési osztályvezetője
Az ellenőrző hatóságot kötik a jogszabályok, feszültség inkább a gazda és a felhasználó között érezhető. Ezen a szinten nem határértékekről, hanem hatásokról folyik a vita.
A szakember kiemelte, több, mint 350 gombát tartanak számon, melyek mikotoxinokat termelnek, ráadásul egyféle faj többféle mikotoxinért is felelős. A legfontosabbak az Aspergillus, a Penicillium, a Fusarium és az Alternaria fajok. Jelenleg több, mint 400 mikotoxin ismert, melyek közül 20-nál kevesebb kiemelkedő jelentőségű humán-és állategészségügyi szempontból. Ahogyan fejlődik a tudomány, egyre újabb toxinokat ismerünk meg, s az is kiderült, egy gombafaj többféle toxint is képes termelni.
Ugyanakkor a szakember azt is leszögezte,
nem minden gomba, és nem mindig termel toxint.
A legfőbb befolyásoló tényezők a hőmérséklet, a páratartalom és a stressz. Ez utóbbiak közé sorolta a sérüléseket, a rovarkárokat, a szárazságot, sőt a peszticid hatást is.
Az eltérő állatfajok és különböző korcsoportok másként reagálnak a toxinokra. Sajnos kiküszöbölhetetlen a toxinok jelenléte a takarmányban, az élelmiszerekben, de törekedni kell a csökkentésükre, a határérték alatt tartásukra.
Kerekes Gábor, a SZE Növénytudományi Tanszékének tudományos főmunkatársa előadásában rámutatott, a toxinok elleni védekezést nem csak magállapotban, hanem a növényállapotban is el kell végezni.
A kórokozók számlájára írjuk közvetlenül a terméscsökkenést – kisebb szemek, kényszerérés –, míg a közvetett károk a minőségi változásokban nyilvánulnak meg.
A toxinok előfordulását sorolva a szakember elmondta, szántóföldön mindig a DON, a fumonizinek és az aflatoxin jelennek meg, a betakarításkori hűvös, ködös időjárás hatására pedig a ZEN szaporodik fel. Betárolás után jelennek meg a lassan fejlődő kórokozók, mint a penicilliumok, s velük együtt a hideghatást igénylő toxinok, mint a ZEN és a T-2.
A toxintartalmat a fuzárium taxonok esetében ppm-ben – mg/kg -, míg az aflatoxinoknál ppb-ben fejezzük ki. Az aflatoxinok káros hatása jelentősen meghaladja a fuzárium fajok által termelt toxinokét. Ezek nehezen vagy egyáltalán nem ürülnek ki a szervezetből.
Sajnos a védekezésben a nemesítés sem hozott áttörést, a legtöbb hibrid csak egy-egy fuzárium rasszra toleráns, de például az aspergillusra nem.
A rovarrágások utat nyitnak a kórokozók számára a növény belsejébe való bejutáshoz, de az elmúlt évben a kukoricamollyal nem voltak jelentős gondok, mert nem bírta a nagy meleget. Nehéz helyzetben vannak a növényvédelmi szakemberek, mert gyakran nincsen összefüggés a vizuális fertőzés és a mikotoxin tartalom között. Részben látens fertőzésről beszélhetünk, másrészt a kórokozók egyes törzsei eltérő mennyiségben termelnek toxinokat.
„Legfontosabb lenne a három fő kórokozóval szembeni jelentős tolerancia kialakítása egy-egy hibriden belül”- fogalmazta meg véleményét a szakember, aki a fungicides és rovarölős szeres kezelés korlátozott lehetőségeit sorolta. Gondot jelent, hogy a gombaölő készítmények a növénybe alulról felfelé mozognak, miközben felül permetezünk. Az inszekticides kezelést pedig az nehezíti, hogy az unió sok szert vont ki a forgalomból.
