0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Mélyponton a szerbiai tejtermelés

Szerbiában évek óta tart a tejtermelők gazdasági mélyrepülése. Folyamatosan csökken a termelés, a mostoha gazdálkodási feltételek miatt ugyanis mind több gazdálkodó ad túl a fejősteheneken. Ennek oka a drága takarmányban, a tejbehozatalban, az alacsony felvásárlási árban és a méltánytalannak tartott állami támogatásban keresendő. Nem csoda, hogy a gazdák belgrádi tiltakozásán patakokban folyt az utcán a behozott tej.

Január 18-án kezdődött a szerbiai tejtermelők idei tiltakozása, amikor híre ment, hogy miközben a két legnagyobb belföldi tejfeldolgozó üzem behozatali lengyel tejet csomagol és szállít a boltoknak, addig a termelők kárára váratlanul módosítottak a felvásárlási feltételeken. Egyrészt, átlagosan 20 százalékkal csökkentették a belföldi nyers tej árát, másrészt bejelentették, hogy többé nem veszik át a termelőktől a literenként 0,25 mikrogrammnál több aflatoxint tartalmazó tejet.

A termelők is tudják, hogy az aflatoxin egy penészgombák által termelt veszélyes méreg, ami ártalmas az egészségre, ugyanakkor nem hisznek a tejüzemeknek.

Meggyőződésük ugyanis, hogy az aflatoxinszintet maguk meghatározó tejüzemek csalnak. Egyszerűen arról van szó, hogy olcsóbb nekik lengyelországi és németországi tejet importálni, mint a szerbiai nyersanyagtermelők által méltányosnak tartott felvásárlási ár kifizetése.

Ennek tudható be, hogy ismétlődik a történelem, ismét a termelők hátán csattan az ostor. Másrészt elfogadhatatlannak tartják, hogy a szerbiai kormány az ukrajnai háború okozta gazdasági válságra hivatkozva, stratégiai okból, megtiltotta a szerbiai tej kiszállítását. Korábban ez szavatolt biztos jövedelmet a termelőknek. Ezzel teljesen ki lettek szolgáltatva a monopolhelyzetbe hozott belföldi feldolgozóipar kényének-kedvének. Ez egy ideje meg-megismétlődik.

A sokéves folyamat eredményeként Szerbiában évről évre 3 százalékkal csökken a szarvasmarhák száma.

Még a derülátó becslések szerint is kevesebb, mint 200 ezer szarvasmarhát tartanak jelenleg az országban, fele annyit, mint korábban évtizedeken keresztül megszokott volt.

Ezt figyelembe véve nem lehet csodálkozni rajta, hogy az utóbbi fél évszázadban a vajdasági termőföldek humusztartalma az átlagosnak tekintett 2,5 százalékról 1,5 százalékra esett, hiszen nincs elegendő istállótrágya. De ez egy másik történet.

Megállítani a zuhanórepülést

Milan Prostran agrárközgazdász szerint „a szerbiai tejtermelés olyan mértékben lepusztult, hogy még az állam jószándéka esetén is nagyon sok víznek kell lefolynia a Dunán és a Száván, éveknek kell eltelnie, hogy az ágazat ismét levegőhöz jusson”. A szakember biztos benne, hogy a tehén­állomány leépítése miatt hamarosan tejhiánnyal szembesül Szerbia. Szerinte ennek az az oka, hogy a támogatáspolitika kizárta a szubvenciókból a kis és a közepes állattartókat. Rámutatott továbbá, hogy

2022 november végéig több, mint 166 millió euró értékben hoztak be külföldi tejet a szerbiai feldolgozók, a legnagyobb mennyiségben Németországból és Lengyelországból. Szerbia tejbehozatala 83 százalékkal nőtt 2019 és 2022 között.

Nenad Budimović, a Szerbiai Gazdasági Kamara állattenyésztési társulásának titkára elmagyarázta, hogy a Szerbiában előállított tej ára nem lehet versenyképes a behozatali tejjel, mivel az Európai Unióban a támogatásoknak köszönhetően sokkal olcsóbb a termelés.

A címzett a kormány

A történet azzal folytatódott, hogy a tejtermelők Jelena Tanasković köztársasági mezőgazdasági miniszterhez fordultak, azt kérve – vagy inkább követelve – tőle, hogy egyrészt, a kormány határozza meg, mennyi tejet lehet behozni az országba, másrészt a kabinet garantálja számukra a szabvány minőségű tej literenként 80 dináros (260 forintos) felvásárlási árát (1 RSD = 3,26 forint). Harmadszor pedig, az értékesített nyers tej litere után járó 10 dináros prémium megduplázását is kezdeményezték.

Ezen túlmenően azt követelik, hogy a törzskönyvezett tehenek után járó, de elmaradt támogatásokat azonnal fizessék ki nekik, továbbá hogy a jelenleg tehenenként 25 ezer dináros szubvenciót emeljélk legalább 40 ezer dinárra (130 000 forintra).

Mivel nem kaptak azonnal kielégítő választ, január végén először a közép-szerbiai gazdáknál szakadt el a cérna. Mintegy ezren vonultak tejjel töltött kannákkal-flakonokkal az ibari főútra, ahol tiltakozásuk jeléül a sajtó képviselői előtt, ország-világ szeme láttára locsolták szét a tejet az úton.

Hasonló látvánnyal utoljára 1993-ban szembesültem, amikor a délszláv háborúk alatt Szerbiában világcsúcsot döntött az infláció. Akkor sok tejtermelő úgy hasznosította a felhalmozott, de nem értékesítethető tejet, hogy malacokat vásároltak, és kukoricadarával keverve etették fel velük. Olyan zömök, izmos disznókat azóta sem láttam a Vajdaságban.

Zoran Milićević, a Szerbiai Mezőgazdasági Termelők Szábora (SPAS) elnevezésű gazdaegyesület elnöke már januárban jelezte, hogy nem állnak le a tiltakozással.

– Nincs szó arról, hogy az állam pénzügyi problémáira ne lennénk tekintettel, de eljutottunk tűrőképességünk határára.

Nem mondhatjuk a teheneknek, sertéseknek, juhoknak, hogy most három hónapig nincs takarmány nektek, és a földeknek sem, hogy várni kell még a szántásra, mert az állam nem rendezte az adósságait – fogalmazott Milićević.

Jelena Tanasković mezőgazdasági miniszter első reagálásában azt javasolta a termelőknek, hogy a tejprémium növelése helyett inkább 50 ezer dinárra emelné a tárca a fejőstehenek után járó állami támogatást. Amellett kilátásba helyezte, hogy lehetővé teszik a tejtermelők számára, hogy 20 évre vegyenek bérbe állami földeket, hogy hosszú távú biztonságot teremtsenek nekik a takarmány-előállítás szempontjából.

A gazdák által elfogadhatónak tartott 80 dináros minimális felvásárlási árról a miniszter asszony azt mondta, hogy a tejüzemeknek nem parancsolhatja meg a kormány, mennyiért vegyék át a tejet.

Ugyanakkor Tanasković megígérte, hogy a minőség-ellenőrző nemzeti laboratórium a lehető leghamarabb megkezdi működését, amivel a tej beltartalma és aflatoxin-tartalma kapcsán megfogalmazott kételyek lekerülhetnek napirendről. A tej összetételét jelenleg maguk a felvásárlók ellenőrzik.

Tej-ügyben a miniszterelnök is megszólalt

„Egyetlen ország, így Szerbia sem képes folyamatosan emelni a tejprémiumot” – reagált a szerbiai tejtermelők követeléseire Ana Brnabić kormányfő. Hozzátette: meg kell vizsgálni, hogyan lehet a legjobb módon a legmegfelelőbb helyre irányítani a támogatásokat.

„Szerbia tejtermelő ország, és ezt a pozícióját meg kell őrizni. De az állam nem vállalhatja magára a kockázat egészét” – kommentálta a helyzetet február elején Ana Brnabić.

Žarko Galetin közgazdász szerint megértően kellene hozzáállni az állattenyésztők követeléseihez, mert a helytelen agrárpolitika miatt került súlyos helyzetbe az ágazat. Most azt kell meghatározni, ki és hogyan tud javítani az áldatlan állapotokon. Galetin a szerb állami hírügynökségnek, a Tanjugnak adott nyilatkozatában teljesen érthetőnek nevezte az állattenyésztők elkeseredését, hiszen nem találják meg a számításukat, márpedig senki sem akar veszteséget termelni.

A történetnek nincs vége

A nyomás hatására a kormány február 1-jével eltörölte a tejkiviteli tilalmat, de a termelők ezzel nem érik be. Február 3-ára tüntetést szerveztek Belgrádba, a szerb kormány épülete elé. A demonstráción több száz termelő vett részt az ország minden tájáról. Miközben a termelők a gazdaságukbn termelt tejet ingyen osztották szét a belgrádi polgárok között, patakokban folyt a behozatali tej a szerb főváros utcáin. A termelők ezzel tiltakoztak az állam méltánytalannak tartott viselkedése ellen.

Jelana Tanasković mezőgazdasági miniszter azt nyilatkozta a demonstrációra reagálva, hogy

az állattenyésztők segítését szolgáló intézkedéseket prioritásként kezeli a kormány, keresik a megoldást, és napokon belül megosztja a termelőkkel a minisztérium által javasolt konkrét intézkedéseket. Azonban erre egyelőre várni kell.

Most ott tartunk, hogy a kormány február 6-án kifizette a tejtermelőknek az előző év utolsó negyedéből maradt adósságát. Nem kevesebb, mint 1,8 milliárd dinárt, több mint 15 millió eurót utaltak át aznap a termelők számlájára tejprémium címén. Azonban biztos, hogy a történet ezzel korántsem ért véget.

Folytatása következik.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: Magyar Mezőgazdaság