0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Mikroélet a talajban

Egyre sürgetőbb tényező a mezőgazdasági technológiák megújítása. A természetes tartalékain, az innovációk jó felhasználása ma már alapja az eredményes gazdálkodásnak. Ezt a témát járta körül a közelmúltban tartott VII. Pest megyei Szakmai Nap, amely a tápanyag gazdálkodásról szólt.

Milics Gábor, a MATE Precíziós Gazdálkodási és Agrárdigitalizációs Tanszékének vezetője elmondta, ne csak táblaszinten, a precízebb hozzáállással kell dolgoznunk. Ám bármennyire igyekszünk, sokszor nem érjük el a precíziós szintet, vagy a technika, vagy a tudás hiányzik. A növénytermesztési technológiák mérföldköveit sorolva a szakember elmondta, a munkaintenzív körülményektől a zöld forradalmon keresztül eljutottunk a precíziós gazdálkodásig, sőt közelítjük a „smart farming-ot”, s küszöbön áll a „robot farming”. Az agrárdigitalizáció egyszerre a precíziós gazdálkodás eszköze és eredménye.

Lássuk csak, mi is az a precíziós gazdálkodás. A szakember elmondta, 2021-ben 36 különböző definícióból gyúrták össze: Termőhely-specifikus, GPS-helymeghatározáson alapuló, információtechnológiai eszközökkel támogatott növénytermesztési rendszer, amelyben a térben változó talajtulajdonságok és termőhelyi viszonyok ismeretében, a termesztett növény igényeihez alkalmazkodva, az adatok korszerű térinformatikai módszerekkel történő feldolgozásával és figyelembe vételével, helyspecifikusan tervezhetők a szükséges agrotechnikai beavatkozások a fenntarthatóság biztosítása, a környezet- és a termőföld védelme, valamint a jövedelmezőség érdekében.

A precíziós mezőgazdaság egy olyan menedzsment stratégia, amely időbeli, térbeli és egyedi adatokat gyűjt, dolgoz fel és elemez, valamint azokat egyéb információkkal egészít ki annak érdekében, hogy támogassa a táblán belüli változatosságot kezelő döntéstámogatási folyamatokat, növelve ezzel az erőforrások felhasználásának hatékonyságát, a produktivitást, a minőséget, a jövedelmezőséget és a fenntarthatóságot a mezőgazdasági termelés során.

„Az egyetlen állandó a változás maga”- idézte Hérakleitoszt a szakember hozzátéve, az alapokkal kell tisztában lenni, de a gazdaságosság élvez prioritást. Az észszerűség szintén fontos, egy tömörödött talajon hiába adunk ki több tápanyagot, vagy vizet, nem fog hasznosulni, sőt végeredményben veszteséget okoz. A növénytermesztést 52 tényező határozza meg, melyek közül a szakértők szerint csupán 7 nem befolyásolható, mint a hőmérséklet, a napsugárzás, a szél, az árvíz, a csapadék, a szén-dioxid mennyiség és a tengerszint feletti magasság. Egy biztos, bármit is teszünk, a növény visszajelez.

„Sokan 1-2 éven belül ugyanoda telepítik vissza a szőlőjüket, ahol előzőleg volt, ami nem igazán szerencsés”- figyelmeztetett Németh Krisztina. A MATE tudományos főmunkatársa elmondta, a termőhely, a hozzá megfelelő termesztéstechnológia helyes megválasztására, a régi szemlélet felülvizsgálatára van szükség, hiszen napjainkra nem csak a körülmények, hanem az elvárások is megváltoztak. A talajok biodiverzitásának, a talajszuppresszivitás csökkenése, a talajuntság, a mikorrhiza gombák eltűnése, a talaj elszegényedése a terméshozam és a minőség csökkenéséhez vezet. Ezen a területen végeztek kísérleteket a MATE SZBI Kecskeméti Kutató Állomásán.

A Glomus spp, a Trichoderma spp talajbaktériumok az egészséges szőlőtalajok természetes részei. Képesek javítani a tápanyag ellátást és a gyökerek ellenálló képességét a kórokozók támadásával szemben.

Pozitívan hozzájárulnak a talaj szerkezetéhez és stabilizálásához. A szaporodásukat elősegítő termesztési gyakorlatok alkalmazása a szőlőtermesztés fontos szempontja kell, hogy legyen. A szőlőtőkék mikorrhiza beoltása megoldást jelenthet a talajuntság problémájának kezelésére és a szőlőnövények jobb növekedésének, egészségének fenntartásában.

A gyakorlat számára is érdeklődésre számot tartó vizsgálatokból is kiderült, a mikorrhizálás bioprotektív hatással van a talajban élő kórokozókkal szemben. Szükség van a növénytermesztési eljárások innovációjára, hogy a termesztés minden fázisában – a faiskolától a szőlőültetvényekig –, a termesztés minden szakaszában a természetes atalaerőforrások hatékonyabb felhasználása mellett a gyakori kórokozókkal szemben tolarensabb növényeket állítsunk elő.

Gyuris Kálmán, a Yara Hungaria Kft. vezető szaktanácsadója előadásában felhívta a figyelmet, egyre fontosabb tényezővé válik a tápanyagok hatékonyságának, feltáródásának növelése.

Ha megvizsgáljuk a nitrogént, azt látjuk abszolút mennyiségbe csökken a felhasználás, teljesen átalakult a különböző formák aránya. A karbamid térnyerése tapasztalható, de sokszor a beszerzési ár dominál.

A negatív hatások a kimosódás csökkentésével, a kijuttatás időzítésével mérsékelhetők. A foszfor felhasználása visszaesett, a szakember véleménye szerint 1-2 évig biztosan nem áll vissza a „béke évek” mennyisége. A gazdák keresik az alternatív megoldásokat, hiszen a vegetációban a növény által felvett mennyiség 70 százaléka a szemtermésbe épül be. Káliumból relatív jobb az ellátottság, a mikro- és mezo tápelemek felértékelődtek.

„Műtrágya oldalon túl gyors innovációt nem lehet elvárni, hosszú időre visszanyúló tapasztalatokra építenek, inkább a kijuttatás technológiában vannak még

Forrás: magyarmezogazdasag.hu