0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. július 18.

Palántanevelés az ablakpárkányon: könnyű elsietni és elrontani…

A tavasz közeledtével sokan egyre hamarabb szeretnének növényeikkel foglalkozni, és a palántanevelést már jó korán megkezdik. Ezt azonban nem feltétlenül jó elsietni…

Miért nevelünk palántát?

Hazánkban május 10-e az az időpont, ami után a tapasztalatok alapján már nem kell számítani talajmenti fagyokra sem. Május 10-e előtt is kiültethetünk palántákat, hiszen a szabadföldben sokkal gyorsabban fejlődnek, csak ekkor a talajmenti fagyra nagyobb a kockázat. E kockázat mérsékelhető például fátyolfóliás takarással. Tehát ez szerencse kérdése, ha nem kap fagyot a korán kiültetett palántánk, akkor még korábban lesz termés, ha kap fagyot akkor vagy elpusztul a palánta, vagy ha túléli akkor hetekre visszaveti a fejlődését.

Ha állandó helyére, szabadföldbe vetünk zöldségmagokat, akkor azok esetén még hetek telnek el míg kicsíráznak, és mire néhány lombleveles egyedekké cseperednek. Ebbe a stádiumba jó esetben május végére, június elejére érnek el a növények. Ha azonban előneveljük ideális esetben üveg, vagy fóliasátorban, kevésbé ideális esetben ablakpárkányon a palántákat, akkor azok a május közepi kiültetéskor már jóval fejlettebbek, mint a szabadföldbe vetett társaik.

Ennek köszönhetően pedig hamarabb fognak teremni, és szintén emiatt hosszabb lesz a vegetációs idejük, ami általában az első őszi fagyokkal ér majd véget. A koraiság azért előnyös, mert minél korábban tudunk termést betakarítani róluk, az általában annál értékesebb, hiszen a tömegtermési szezon előtt drágábbak a termények. És a hosszabb vegetációs idő alatt több termést hoznak majd, ez is plusz gazdasági hasznot jelent.

Miért nem jó elsietni?

A hobbikertészek leginkább a szobában az ablakpárkányon nevelnek palántákat, és sokszor szembesülnek vele, hogy ezek a növények sokkal gyengébbek, kisebb vitalitásúak, mint azok a vásárolható palánták, amit fóliában, vagy üvegházban neveltek. Ennek oka, hogy a szobai hőmérséklet a csírázás ideje alatt kedvező, ám ezután már nem igazán tudjuk a növényeinknek az optimális feltételeket biztosítani, még egy déli fekvésű jól benapozott ablakban sem. A csírázáshoz a 23-24 oC az ideális, de utána annak érdekében, hogy ne nyurguljanak meg a palántáink 6-7 fokkal alacsonyabb hőmérséklet, és annyi fény kellene, amit ablakban valószínűleg nem tudunk számukra biztosítani. Minél korábban vetettünk, a csírázást követően annál több idő van még május 10-ig az ideális kiültetési időszakig, tehát annál hosszabb időt lesznek a palántáink a számukra nem igazán ideális körülmények között az ablakpárkányon, kicsit túl melegben, kicsit kevés fényben.

A megnyúló, etiolált palánta szára vékony, idővel megdől, sokkal kevésbé ellenálló a betegségeknek, és kiültetéskor is sokkal könnyebben éri károsodás, például napégés.

Ezt a problémát elkerülendő, vagy a kedvezőtlen hatásokat csökkentendő három dolgot tehetünk az ügy érdekében. Ha kikelt a növény és a szikleveleken kívül már az első lomblevél is megjelent próbáljuk minél naposabb helyre tenni a lakásban, és ezzel együtt a szobahőmérsékletnél hűvösebbre is, hiszen a megnyúlás legjobban a meleg és az elégtelen fény együttes hatása miatt alakul ki. A harmadik módszer, hogy ne vessünk túl korán, például márciusban, csak április közepén. Így kisebbek lesznek a májusban kiültethető palánták, de sokkal kompaktabbak, egészségesebbek.

Így időzítsünk

Nagyon fontos, hogy a magokat csak olyan mélyre vessük, ahonnan ki tudnak jönni a talajból, általában elegendő, ha körülbelül annyi, vagy kicsivel vastagabb földdel takarjuk a magokat, mint azoknak a vastagsága. Az apró szemű magoknak megfelelő, ha a laza talajba csak belapogatjuk. Az elvetett és benedvesedett magok a csírázásig nem száradhatnak ki, tehát addig tartsuk a talajt folyamatosan nedvesen. Ezt nem csak öntözéssel érhetjük el, sokszor az is elegendő, ha fóliával takarjuk a vetést, így a nedvesség nem párolog el a kelésig.

Az egyes zöldség fajok és fajták különböző idő alatt csíráznak, a paradicsom 6-7, a paprika 7-14, a káposztafélék 8-11, dinnyék és uborkák 3-8 nap múlva kelnek ki. Ha magasabb hőmérsékleten tartjuk őket akkor ez az idő rövidülhet, ha hűvösebb helyen vannak akkor hosszabbodhat.

A vetésidőre számoljuk még rá a csírázás idejét és arra még körülbelül három hét tovább nevelési időt. Ezek ismeretében, ha eldöntöttünk mikor akarunk kiültetni, ennyivel hamarabb vessünk.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu