A Magyar Növényvédelmi Társaság növényvédelmi klubjában Tőkés Gábor ismertette a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok engedélyezésével kapcsolatos újdonságokat. A szakember tizenkét évig vezette ezt a területet a magyar hatóságnál, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál.
Felhasználás az uniós átlag alatt
A növényvédő szerek engedélyezése ismert terület, a hatóanyagot az EU, a terméket a tagországok engedélyezik az 1107/2009 EK, illetve a 89/2004 FVM-rendelet alapján. A sokat emlegetett európai zöld megállapodás és az az alapján kidolgozott szántóföldtől az asztalig (Farm to Fork) stratégia azért gondot okoz a növényvédelemben, különösen a növényvédő szerek használatának és az abból eredő kockázatnak a felére csökkentése, vagy a biotermesztésre átállt területek arányának 25 százalékra növelése. A növényvédőszer-használatot a forgalmi adatok veszélyességi besorolás szerinti súlyozásával kell (majd) kiszámolni, amiben a kis kockázatú anyagok 1-es, az átlagos kockázatúak 8-as, a helyettesítésre jelölt hatóanyagok 16-os, a nem engedélyezettek pedig 64-es szorzóval szerepelnek.
Egyelőre nincs jogszabályba öntött előírás, a készülő rendelet tervezete ugyan elkészült, de még vitatják a tagállamok. Hazánk arra hivatkozik, hogy nálunk az egy hektárra kiadott növényvédőszer-hatóanyag 2018-ban nem érte el az EU-átlagot: 1,7 kilogramm volt az uniós 2,2 kilogrammal szemben, és messze elmaradt a legnagyobb felhasználók adataitól. Hollandia és Belgium több mint 5, Olaszország nem egészen 5 kilogramm hatóanyagot juttat ki egy hektár termőterületre, de Ausztriában is 2,6 kilogramm ez az érték. Nálunk is kevesebb növényvédő szert használnak a lengyel, a szlovák, a dán vagy a görög gazdák.
Egyszerűbb a forgalmazásRövid körkérdésünkből az derült ki, hogy a forgalmazók számára nem hoz változást az új rendszer, mert a termékek tanúsítása a gyártó feladata és felelőssége. Malatinszki György, a biostimulátorokat, trágyaféléket és komposztot is kínáló Malagrow Kft. vezetője szerint még könnyebb is lesz a dolguk, mert be sem kell jelenteni a forgalmazott termékeket a magyar hatóságnak. A biostimulátorok hazai engedélye továbbra is érvényes, vagy a meghosszabbításukat lehet kérni. (A hazai engedélyre nem vonatkozik az EU címkézési előírás, csak a hazai, tette hozzá Tőkés Gábor). Kéki László, a Kertcenter ügyvezetője szerint ezzel könnyebb, egyszerűbb a forgalmazás, elmarad az éves bejelentési kötelezettség, a hatóság csak ellenőriz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ökológiai termesztésben továbbra is érvényes, hogy csak a tanúsító szervezetek által pozitív listára tett termésnövelők használhatók. Tőkés Gábor szerint azoknak a forgalmazóknak, akik nem uniós tagországból származó termésnövelőt kínálnak, ugyanúgy vagy a megfelelőségvizsgáló szervezet, vagy a gyártó közreműködésére van szükségük a megfelelőség-ellenőrzéshez. Tót Erika szaktanácsadó szerint mindenkinek el kell dönteni, hogy melyik út a legcélravezetőbb a számára. Egy termék tanúsítása nem olcsó, és öt évig érvényes. Ehhez laboratóriumi vizsgálatot is végeznek a toxikus elemekre és tápelemekre, és besorolják a terméket az előírt kategóriákba. A gyártók a rendeletben meghatározott modulok esetén maguk is elvégezhetik ezeket a méréseket és önértékelést csinálhatnak, a megfelelőségért saját maguk felelősek. Kiss Tamástól, a Yara Hungária Kft. marketingvezetőjétől megtudtuk, hogy a norvég gyártó tavaly januártól újraelemezte a termékeit, és ahol szükség volt rá, holland laboratóriumban vizsgáltatta meg azokat. Az új címkéken az eddigieknél bővebb információt kell megadni a műtrágyákról, de az átállás nem okozott gondot a cégnek. |
Veszélyesség alapján
Mint a bőrünkön érezzük, az uniós hatóanyag-felülvizsgálat egyre több engedély visszavonásával jár, 2011-től 2022-ig összesen 74 növényvédő hatóanyagot zártak ki elfogadhatatlan kockázat vagy valamilyen kizáró kritérium (például karcinogén vagy hormonrendszert befolyásoló vagy reprodukciókárosító hatás) miatt. Ezenkívül 2017 óta 49 nem támogatott hatóanyag is „született”, amelyeket a gyártók vonnak vissza az EU-ból.
Kevés új szintetikus hatóanyag kapott engedélyt a kivontak pótlására, 2011 és 2022 között mindössze 13. Az 1107/2009 EU rendeletben a korábbi kockázatalapú engedélyezést a veszélyalapú egészítette ki, ami minden további kockázatértékelés nélkül kizárja a veszélyesnek minősített hatóanyagokat, a kockázatbecsléseknél pedig az EFSA általában a legrosszabb forgatókönyvvel számol.
Alapesetben tízévente kell felülvizsgálni egy hatóanyagot, amire sok pénzt költenek a gyártók, emiatt kevesebb jut új fejlesztésekre, és igen kockázatos is, mert az utolsó pillanatban derülhet ki, hogy valamilyen követelménynek nem felel meg az új vegyület. Nagy baj, hogy politikai okok, a közvéleménynek való megfelelés is közrejátszik a hatóanyagok engedélyezésében, amire a legjobb példa a glifozát. A legújabb felülvizsgálatot Franciaország, Hollandia, Magyarország és Svédország végezte, az engedély meghosszabbítása viszont, mint minden más hatóanyagé, minősített többséget igényel, ami 15 tagállam és 65 százalékos lakosságarány szerinti szavazat.
Még kiszolgáltatottabb helyzetben lesznek a kiskultúrák, fekete technológiákat használhatnak a gazdák, nő a károsítóknál a rezisztencia kialakulásának veszélye, ha nincs három eltérő hatásmódú hatóanyag, amit váltogatva védekezni lehet ellenük.
A legújabb változás pedig az, hogy elkészült a tiltott segédanyagok listája, amelyek nem használhatók a növényvédő szerekben. 2023 márciusától 144 segédanyag került erre a listára humántoxikológiai megfontolásból.
Mindezeket a megszorításokat nem tudják ellensúlyozni az újonnan engedélyezett biológiai hatóanyagok (vírusok, baktériumok) vagy az úgynevezett egyszerű anyagok. Ezek a nem növényvédelmi célra készült anyagok „örökös engedéllyel” rendelkeznek, hatásukat megvizsgálták és megadták a szükséges dózisaikat.
Kétféleképp is lehet
A termésnövelő anyagok körében párhuzamosan érvényesül az eddigi engedélyezés és az új, tanúsításon alapuló szabad forgalmazás lehetősége. A nemzeti engedélyezést a 36/2006 FVM-rendelet, az EU termésnövelők piacra kerülését pedig a 2019/1009 EU-rendelet szabályozza. Az EK műtrágyák forgalmazását a 2003/2003 EK-rendelet kivette az engedélyezés alól, így a hatóság csak tudomásul vette a hazai forgalmazásukat, amit először évente, később ötévente be kellett jelenteni a Nébih-nek vagy jogelődjének. A többi termésnövelő anyag, beleértve a különféle szerves és ásványi trágyákat, komposztokat, talaj- és növénykondicionáló anyagokat és termesztőközegeket, tagállami engedély alapján kerülhetett forgalomba. Ennek során a fizikai és kémiai vizsgálatok mellett ellenőrizték a toxikus anyagok és szerves szennyezők jelenlétét, gyomosító hatását, a termék hatékonyságát.
Az új szabályozás szerint a termésnövelő anyagok többsége tanúsítás után, CE címkével is forgalomba kerülhet, aminek elég bonyolult előírásai vannak. A termékeket kétféleképp is csoportokba kell sorolni, mégpedig funkció szerinti termékkategóriákba és összetevő anyagok szerinti kategóriába. A címkén fel kell tüntetni mindkét kategóriát és a termék összetevőit is. Ezt a tanúsítást az EU és a tagállam által elismert megfelelőségvizsgáló szervezet (notified body) végzi el, de sok terméknél a gyártó saját maga is minősítheti a termékét vagy a megfelelőségvizsgáló szervezethez fordulhat. A CE címkével a termékek szabadon forgalmazhatók az unió területén. Mindezzel az EU célja a szabványosítás és a körforgásos gazdaság előmozdítása. Ha azonban a gyártó úgy dönt, hogy nemzeti engedélyt szeretne nálunk, mert az magasabb minőséget garantál, akkor eljárhat a hazai szabályozás szerint is.
Megfelelőségértékelés, tanúsításA magyar engedélyező hatóság a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési, illetve Értékelési Osztálya, mindkettő a Nébih Növényvédelmi és Borászati Igazgatóságához került 2022. szeptember 1-jétől. Ehhez az igazgatósághoz tartozik a karanténintézkedésekért felelős Növényvédelmi Osztály is. A régóta fennálló kapacitáshiányt hivatott ellensúlyozni, hogy 2021 októberében magánszemélyek kezdeményezésére megalakult a Nevex Institute Kft. a növényvédő szerek és termésnövelők értékelésére, és decemberben megkapta az akkreditációját is. Egy másik cég még vár erre a hivatalos elismerésre. A termésnövelő anyagokat 2022. július 16-tól tanúsítvánnyal is lehet forgalmazni, amit Magyarországon a CerTrust Kft. ad ki, mint az EU által elismert és a magyar hatóság (Nemzeti Akkreditáló Hatóság, NAH) által akkreditált megfelelőségértékelő szervezet (notified body). Európában egyelőre tíz ilyen testület működik. |
Az idén már csak a raktárkészlet forgalmazható a nem tanúsított vagy engedélyezett készítményekből, és a 2022. július 16. után gyártott tételeket végig kell futtatni a rendszeren. Tőkés Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy a toxikus elemekre például az EK műtrágyáknál nem volt megfelelő korlátozás, így egyes műtrágyák a magyar határértéknél több krómot vagy kadmiumot tartalmazhattak (ez csak egy példa, az EK műtrágyának a 2003/2003 EK rendelet összes előírásának meg kell felelni, ami elég bonyolult). Az EU termésnövelő anyagok esetében már beépültek a határértékek, de például a króm és a kadmium esetében ezek magasabbak, mint a hazai előírás. Ugyanakkor kadmiumra Magyarország derogációt (egyedi engedélyt) kapott, hogy a szigorúbb határértéket érvényesíthesse még az EU termésnövelők esetében is.
A lazább szabályok miatt olyan termékek is szabad utat kapnak, amelyek káros anyagokkal szennyezettek, illetve jóval gyengébb minőségűek, mint a hazai rendszerben engedélyezettek.
