Back to top

Európa harmonizálja a madárinfluenza elleni vakcinázás szabályait

Az Európai Unió (EU) tagállamai az újonnan harmonizált szabályozás értelmében már ebben a hónapban beolthatják a baromfit a magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) ellen. Kérdés azonban, hogy ez mennyire lesz akadálya az exportnak.

Fotó: Csatlós Norbert
Az elmúlt két hét során az Európai Bizottság harmonizálta az állatok legpusztítóbb betegségek elleni vakcinázására vonatkozó szabályokat – áll a wattagnet.com tudósításában. A régió baromfiágazatában okozott kiterjedt és jelentős károk miatt az új szabályok a magas patogenitású madárinfluenzára (HPAI) vonatkoznak majd.

A kifejezetten erre a vírusra vonatokozó szabályokat úgy finomították, hogy megkönnyítsék a baromfi és a belőlük készült termékek szállítását azokról a területekről, ahol vakcinázást végeznek, anélkül, hogy növelnék a vírus továbbterjedésének kockázatát.

Stella Kyriakides, az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős európai biztos azt mondta, hogy a szabályozást azért vették elő, mert a közelmúltban olyan súlyos járványkitörések voltak, hogy a védekezés prioritássá vált.

„Ezek a járványok óriási károkat okoznak ebben a mezőgazdasági ágazatban, és akadályozzák a kereskedelmet.”

Fotó: Csatlós Norbert

Jelenleg az EU-ban nincs engedélyezett madárinfluenza elleni védőoltás - vakcinakísérletek azonban folynak. Kyriakides ugyanakkor elmondta, hogy az új szabályok lehetővé teszik a tagállamokban a betegség terjedésének megelőzésére vagy megfékezésére alkalmazott vakcinázási gyakorlatok harmonizálását. Továbbá azt mondta, hogy meghatározzák azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik mind a beoltott állatok, mind a belőlük készült termékek mozgását.

A tervek szerint március 12-én lép életbe az új szabályozás, amely összhangban van az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH; korábban OIE) által kidolgozott nemzetközi szabványokkal.

Miközben a nemzeti állat-egészségügyi hatóságok által hivatalosan regisztrált új járványkitörések száma a baromfiban továbbra is csökken, a vadon élő madarak esetében ez nem így van. Ezeknél a fajoknál a járványkitörések száma a régióban idén már megközelíti az ezret.

A HPAI az európai baromfiállományokban

2023-ban eddig 180 járványkitörést jelentettek a kereskedelmi baromfiállományokban az EK Állatbetegségek Információs Rendszerében (február 25-i állapot).

Az év eleje óta 15 országban fordult elő egy vagy több járványkitörés fordult elő, többek között Törökországban, ahol február végén újabb járványkitörést erősítettek meg.

Az EK-hoz eljuttatott információk alapján Franciaországban fordult elő a legtöbb járvány (idén eddig 59), ezt követi Lengyelország (55). Ezek 14, illetve kilenc járványkitörést jelentenek az adatbázis február 12-i frissítése óta.

A sorban a Cseh Köztársaság következik 2023 eleje óta 18 járványkitöréssel, Németország 13-mal és Magyarország 12-vel. A többi országban eddig összesen mindössze négy járványkitörést regisztráltak.

Az elmúlt két hét során a lengyel állat-egészségügyi hivatal további 18 járványkitörést erősített meg kereskedelmi állományokban a WOAH-nál (Állategészségügyi Világszervezet). Közvetlenül több mint 196 000 baromfi volt érintett.

Palóc nyuszkanyakú csibék
Palóc nyuszkanyakú csibék
Fotó: Csatlós Norbert

Franciaországban a legutóbbi járványok összesen több mint 706 000 kereskedelmi baromfit érintettek 10 különböző helyszínen. A mezőgazdasági minisztérium szerint tavaly augusztus 1-je óta 312 farmjárványt erősítettek meg Franciaország szárazföldi részén. Mind a 12 régióban és 31 megyében voltak érintett tenyészetek.

A magyar állategészségügyi hatóság hét további járványkitörésről értesítette a WOAH-t Bács-Kiskun megyében. A WOAH legfrissebb jelentései alapján három német államban négy kereskedelmi baromfiállomány pozitív lett a HPAI-vírusra.

Belgiumban és az Egyesült Királyságban egy helyszínt érintettek új esetek.

12 hónapos szünetet követően magas patogenitású madárinfluenza-fertőzést erősítettek meg egy szlovéniai farmon is.

Minden járványkitörés esetében a magas patogenitású madárinfluenza H5N1 szerotípusát mutatták ki.

Madárinfluenza az európai vadmadár-állományban

Február 25-ig 22 európai államban összesen 919 magas patogenitású madárinfluenza-megbetegedést regisztráltak az EK rendszerében, köztük először találtak vírust Luxemburgban.

Vadmadárban idén 252 kitöréssel Németország „vezet”, ebből 107 eset február 12. utáni. Franciaországban eddig összesen 141, Belgiumban 119, Ausztriában és Hollandiában 75 esetet regisztráltak. A vadmadárban előforduló járványkitöréseket jelentő többi országban volt, ahol egy, de volt, ahol 48 esetben mutatták ki a vírust.

Vadludak
Vadludak
Fotó: pixabay.com

Mi várható itthon a madárinfluenza-vakcinázás terén

A Nébih közösségi portálján közölt információkat a tervezett EU-s harmonizálásról. Azt írták, hogy egyre elérhetőbb közelségbe kerül a vakcinázás lehetősége, mivel az EU-s rendelet elvi szinten március közepétől megengedi a madárinfluenza elleni vakcinahasználatot, azonban a szabályokat a tagállamoknak saját jogrendjükbe is át kell ültetniük.

„A rendelet alapján a tagállamok saját hatáskörben dönthetnek majd arról, hogy engedélyezik-e a vakcinázást a területükön. A vakcinahasználatnak ugyanis komoly szakmai és gazdasági kockázata is van – áll a posztban. Szakmai szempontból az egyik legjelentősebb kockázat, hogy a vakcinázott állatok tünetmentesen üríthetik a vírust, így ezen állományok nagyon szigorú monitorozására van szükség.”

A szakhatóság felhívja a figyelmet a vakcinázás jelenleg gazdasági hátrányt is okozna, mert egyes, úgynevezett harmadik országok letiltanák a baromfik és baromfitermékek exportját az egész országból, ezzel jelentős gazdasági károkat okozva a magyar tenyésztőknek és élelmiszerelőállítóknak.

„Olyan megoldást kell tehát találni, ami valamennyi érintett számára a lehető legjobb. E kereskedelmi akadály elhárítása érdekében már megkezdődtek a tárgyalások az Európai Unió és a harmadik országok között, elsősorban az Állategészségügyi Világszervezet platformján”

– tájékoztatott a hatóság és felhívta a figyelmet, hogy amíg a vakcinahasználattal kapcsolatos részletek tisztázódnak, a madárinfluenza elleni védekezés legjobb, leghatékonyabb módja a járványvédelmi intézkedések szigorú és következetes betartása

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/wattagnet.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fémdetektorral keres aknákat a mezőn egy ukrán asszony, hogy legelhessenek a tehenei

Egy 67 éves ukrán asszony világszerte szenzációvá vált a terület aknamentesítés iránti elkötelezettségének köszönhetően. Az asszony azon kevesek egyike, aki visszatért a lepusztult faluba, és minden nap az életét kockáztatja egy speciális eszközzel, amellyel a gránátok veszélyes maradványai után kutat.

Vendég voltam Kovács László anyanevelőnél

Szeretek utazni, nyitott szemmel járok és keresem a bevált módszereket, az újításokat, a tapasztalatra épülő hagyományokat. Nemrég elkezdett sorozatomban is ennek a szemléletnek a jegyében fogok írni, olyan méhész szakemberekről, akiknek munkásságából nemcsak én, de olvasóim is okulhatnak – ugyanis hiszek abban, hogy egymást segítve többre vagyunk képesek, mint egymást bántva.

Az állattenyésztés mint a klíma­változás „okozója” és elszenvedője

Az elmúlt évtizedekben mind szakmai berkekben, mind a mindennapok témái között meghatározó szerepet kapott a klímaváltozás. Napi szinten találkozunk cikkekkel és megnyilvánulásokkal, amelyek a klímaváltozás tényét erősítik, cáfolják, hatását minimalizálják vagy eltúlozzák. Tudjuk, hogy az elmúlt évezredekben hidegebb és melegebb korszakok váltották egymást.

Hatékony vírusmentesítési módszerek

A MATE keszthelyi Georgikon Campusán A szőlőszaporítóanyag-előállítás és a szőlőtermesztés növényvédelmi kérdései címmel szerveztek tanácskozást. Két előadás is a szőlőt fertőző vírusokról szólt, ezeket foglaljuk össze.

Amiről kevesen tudnak a hazai lótenyésztés kapcsán

A lótenyésztő egyesületek révén jelenleg 4500 tenyésztőt, 1200 fajtatiszta mént és 12 ezer fajtatiszta kancát regisztrálnak, melyek jelentős számok. Felügyelőik évente közel 6000 csikót jelölnek, melyek bekerülnek az állami nyilvántartásba. Ezekből lesznek tenyészállatok, hobbi-, illetve versenylovak, s mindez jelenti a magyar lovas ágazat alapját.

Szigorúan ellenőrzi a magyar hatóság az ukrán gabonát

Nem csupán az országon áthaladó ukrán gabonát, hanem az ide érkezett termények minőségét is folyamatosan ellenőrzik. A kormány célja továbbra is az, hogy csak kiváló minőségű és biztonságos élelmiszer kerüljön a magyar emberekhez – jelentette ki közösségi oldalán Nagy István agrárminiszter, aki Adonyban részt vett a Nébih munkatársainak ellenőrzésén.

Zergegida született a Szegedi Vadasparkban

Zergegida született a Szegedi Vadasparkban, a fiatal nőstényt a látogatók is megfigyelhetik, amint sziklás-dombos kifutójában ugrándozik - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

Az EU meghosszabbította az Ukrajnából származó gabona importjának korlátozását

Az Európai Unió szeptember közepéig meghosszabbította az Ukrajnából származó gabonafélék - a búza, kukorica, repcemag és napraforgómag - behozatalára vonatkozó korlátozást - jelentette be az Európai Bizottság hétfő este.

Egyetemen is oktatni kéne a küllemi bírálatot

Tőgymagasság, ágyékerősség a Holstein-fríz fajtánál, combkerekség, csontfinomság a húsmarháknál. Egyek mellett ezeket a tulajdonságokat figyelték a jövő szarvasmarha küllemi bírálói a párizsi SIA mezőgazdasági kiállításon megrendezett szakmai versenyen.

Felfüggesztik a versenyszezont az egyik legismertebb amerikai lóversenypályán

Felfüggesztik a lóversenyeket az Egyesült Államok egyik legismertebb pályáján, a Kentucky Derby-nek is otthont adó Churchill Downson az elmúlt időszakban tucatnyi versenyló pusztult el - jelentette be a pálya üzemeltetője.